Pénzcentrum • 2024. január 15. 13:05
A ChatGPT 2022-es megjelenése az egész világot meglepte, sokan elkezdtek tartani attól, hogy a mesterséges intelligencia egyszercsak túlnő az emberek képességein, sőt, elveszi a munkánkat. Az aggodalmak részben jogosak is, hiszen a modern technika képes lehet befolyásolni számos gazdasági mutatót, azonban hogy az emberek által előállított értékeket eltaposná, az már kétséges. Ám közel sem lehetetlen, ezért érdemes felkészülni erre az eshetőségre.
A mesterséges intelligencia fejlesztői 2022 novemberében szinte mindenkit megleptek azzal, hogy útjára indították a ChatGPT-t, mely képes emberi minőségű szöveget és kódokat generálni, zökkenőmentesen fordít idegen nyelvekre, kreatív tartalmakat állít elő, illetve informatív módon válaszol kérdésekre. Ez az átlagember számára a mesterséges intelligencia kapcsán csak egy pillanat volt, a háttérben ugyanakkor a generatív mesterséges intelligencia (AI) alapjául szolgáló alapmodellek viszont már több mint egy évtizedes fejlődési pályát tudnak a hátuk mögött.
Ráadásul a legmodernebb AI-rendszerek betanításához használt számítási erőforrások mennyisége félévente megduplázódott az elmúlt évtizedben – írja elemző cikkében Anton Korinek, a Virginia Egyetem Közgazdasági Tanszékének és a Darden School of Business professzora.
Csak sejteni lehet, milyen ütemben fejlődik az AI
A mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődése arra késztette a vezető kutatókat, hogy megvizsgálják, az AI fejlődésének jelenlegi üteme hogyan változik majd a következő években. Egyikük, Geoffrey Hinton informatikus, aki 2023 májusában lefektette a mélytanulás elméleti alapjait, megváltoztatta véleményét arról, hogy az általa kifejlesztett dolgok (értsd AI) intelligensebb lesz-e az embereknél. Úgy sejtette, hogy a mesterséges általános intelligencia (AGI) – az AI, mely képes megérteni, tanulni és bármilyen intellektuális feladatot elvégezni, amelyet az ember el tud végezni – 5-20 éven belül lesz megvalósítható. Néhány AI-kutató ugyanakkor szkeptikus ezzel kapcsolatban.
Az eltérő perspektívák így óriási bizonytalanságot tükröznek az előrehaladás sebességével kapcsolatban, bizonytalan, hogy a fejlődés felgyorsul-e vagy a jelenlegi szint alá süllyedhet. Emellett az sem egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia milyen gazdasági következményekkel jár majd, és az egyre kifinomultabb mesterségesintelligencia-alkalmazásokból származó előnyök milyen arányt érnek majd el.
A bizonytalanság pedig alapvetően mélyebb kérdéseket is érint. Például hogy az emberi agy által elvégezhető munkafeladatok az AI segítségével egyre nagyobb mértékben fokozhatók lesznek-e, vagy az AI minden emberi képességet és tudást felülmúl majd.
Anton Korinek cikkében leszögezi, az emberi agy képességei az egyre összetettebb feladatok megoldásában korlátlanok, ami összhangban áll az ipari forradalom óta szerzett gazdasági tapasztalatainkkal. Vagyis az automatizálás határterületének előrehaladtával az emberek automatizálták az egyszerű (mechanikai és kognitív) feladatokat, és átcsoportosították a dolgozókat a fennmaradó, összetettebb feladatok elvégzésére. Márpedig úgy tűnik, hogy ez a folyamat folytatódhat a jövőben is, ahogyan az AI egyre több kognitív feladatot automatizál.
Egy másik perspektíva szerint ezzel szemben azt mondja, hogy az emberi agy által végrehajtható feladatok összetettségének van egy felső határa. Konkrétabban az emberi agy egy számítási egységet jelent, amely folyamatosan rengeteg adatot dolgoz fel. A bemenetei közé tartoznak az érzékszervi észlelések (látvány, hang, tapintás), míg a kimenetet a fizikai cselekvések, gondolatok és érzelmi válaszok jelentik. Még a minket emberré tevő összetett tulajdonságok – érzelmek, kreativitás intuíció – is számítási kimenetnek tekinthetők, amelyek idegi áramkörök és biokémiai reakciók bonyolult kölcsönhatásaiból származnak. Ezek a folyamatok pedig rendkívül bonyolultak, és olyan bonyolultak, hogy nem is teljesen értjük őket, ami azt sugallja, hogy az emberi agy által elvégzendő feladatok összetettségének van egy határozott felső határa.
Összességében a két perspektíva drámaian eltér a jövőbeli automatizálás lehetséges kimenetelét illetően, ugyanakkor tavalytól kezdve az emberi agy a legfejlettebb számítástechnikai eszköz, ami az intellektuális feladatok széles skáláját képes végrehajtani. Ha azonban a második perspektíva bizonyul helyesnek, akkor a modern AI-rendszerek gyorsan felzárkóznak majd hozzánk.
Bármelyik eset is valósuljon meg, arra mindenképpen fel kell készülnünk.
Érdemes felkészülni az AGI térnyerésére
Közgazdászok régóta megfigyelték, hogy a bizonytalanság kezelésének legoptimálisabb módja a portfóliós megközelítés alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a világhírű szakértők véleménye merőben eltér a jövőt illetően, nem lenne bölcs dolog, ha csak egyetlen forgatókönyvet fogalmaznánk meg a gazdasági terveket illetően. Ehelyett a jövővel kapcsolatos bizonytalanságoknak arra kell ösztönöznie bennünket, hogy több lehetőséget is megfogalmazzunk. Az IMF szerint a következő lehetséges technológiai forgatókönyvek láthatók, amelyek a lehetséges kimenetelek széles skáláját ölelik fel, és amelyekre a gazdaságpolitikai döntéshozóknak figyelmet kell fordítaniuk:
Minden a hagyományos módon folytatódik
A mesterséges intelligencia fejlődése növeli a termelékenységet és automatizálja a kognitív munkafeladatokat. Ez új lehetőségeket és munkahelyeket teremt az érintett munkavállalók számára, amik sokkal termelékenyebbek lesznek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az AGI 20 év múlva valósul meg
A következő 20 év során az AI fokozatosan az AGI szintjéig fejlődik, ami azt eredményezi, hogy képes lesz az összes emberi munkát elvégezni. A fejlődési időszak végére a munkaerő leértékelődik.
Az AGI 5 éven belül létrejön
Ez a forgatókönyv gyakorlatilag az előző forgatókönyvet másolja, de sokkal agresszívabb módon és rövidebb idő alatt. Az IMF megjegyzi, a három forgatókönyv markánsan eltérő gazdasági eredményekhez vezethet, beleértve a gazdasági növekedést, a bérek és a tőkehozam fejlődését, a költségvetési fenntarthatóságot, az egyenlőtlenségeket és a politikai stabilitást. Ezen túlmenően a szociális biztonság hálóink és az adórendszereink reformjára szólítanak fel, és hatással vannak a monetáris politika, a pénzügyi szabályozás, valamint az ipari és fejlesztési stratégiák magatartására is.
S hogy a három forgatókönyv milyen hatást gyakorol a kibocsátásra és a bérekre? Ezzel kapcsolatban három lehetőség emelhető ki:
- A növekedés az elmúlt évtizedekben megszokott, konzervatív módon folytatódik.
- A bérek kezdetben mindhárom forgatókönyv szerint emelkednek, majd a munkaerő növekedése és az AGI megvalósulásának közeledtével bezuhannak.
- A kibocsátás felfutása és a bérek összeomlása valósul meg, mely tendenciát (a második és harmadik forgatókönyvben) ugyanaz az erő mozgatja: a szűkös munkaerő helyettesítése gépekkel. Eszerint lehetővé kellene tenni olyan intézmények kialakítását, amelyek kompenzálják a munkavállalók bevételkiesését, és biztosítják, hogy az AGI-ból származó haszon közös jóléthez vezessen.
Annak meghatározásához, hogy az események kibontakozása során a jövő melyik mesterségesintelligencia-forgatókönyvhöz hasonlít a leginkább, a döntéshozóknak több területen is figyelemmel kell kísérniük a vezető mutatókat, miközben észben tartják, hogy az AI fejlődésére vonatkozó prognózisok bizonytalanok.
Ezek a mutatók a technológiai referenciaértékeket, a mesterséges intelligencia fejlesztésébe irányuló befektetések szintjét, a mesterséges intelligencia-technológiák gazdaságba való átvételét, valamint az ebből eredő makrogazdasági és munkaerő-piaci trendeket ölelik fel.
A legközvetlenebb mérést egyébként a technológiai benchmarkok kínálják arra vonatkozóan, hogy az AI-rendszerek milyen jól látják el a munkaügyi feladatok széles körét. A befektetések szintjei – például a kutatásba és fejlesztésbe, a tehetségekbe és a számítógépes chipekbe történő befektetések – rögzítik, hogy az erőforrások mekkora részét fordítják mesterséges intelligencia fejlesztésére. Aminek elterjedésének mutatói a gazdaság valamennyi ágazatában megmutatják, hogy a létrejövő rendszereket a gyakorlatban hasznosan alkalmazzák-e.
Az AI makrogazdaságra gyakorolt hatásai ezen felül láthatóvá válnak a termelékenységi statisztikákban és a munkaerő-piaci trendekben is.
Összességében a döntéshozóknak szakértői csoportokat kell megbízniuk iteratív forgatókönyv-tervezéssel, hogy segítsenek nézeteik frissítésében a különböző forgatókönyvek valószínűségének alakulásáról. A bizonytalanság ugyanis adaptálható, forgatókönyv-alapú megközelítésen keresztüli befogadása lehetővé teszi mindenki számára, hogy maximalizálja a mesterséges intelligencia folyamatos fejlődéséből származó előnyöket és mérsékeljék a gazdasági szférában jelentkező kockázatokat.