Pénzcentrum • 2023. október 9. 16:45
A gyermekek, a családok és a társadalmak szempontjából is fontos kérdés, hogy a szülő(k) gyermekük születését követően milyen feltételek mellett maradhat(nak) otthon nevelni gyermeküket és mikor térnek vissza a munkaerőpiacra. Egy új tanulmány az említett érintettek szemszögéből vizsgálja meg a gyermekgondozás világ körüli tendenciáit. Európa és Magyarország idősödő társadalmainak szempontjából a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a kisgyermekek mellől visszatérő szülő(k) segítése.
Ugyanakkor sem a gyermekek, sem a szülőknek nem mindegy az intézményi gyermekellátás elérhetősége, megfizethetősége és minősége. Milyen hosszú szabadságokra jogosultak a szülők gyermekük születését követően a világ egyes országaiban? Hogyan támogatják az egyes országok a szülők visszatérését a munkába? Milyen költségeket ró az államokra és a családokra a gyermekek gondozás? Hol áll mindezen kérdésében Magyarország? Az Oeconomus gazdasági elemzőportál körbejárta a témát.
A koronavírus-járványt és az azzal járó lezárások feloldását követően a gazdasági visszapattanás és fellendülés időszaka következett. Magas volt a kereslet az áruk és szolgáltatások iránt a nyitást követően, a gazdasági tevékenység és termelés új lendületet kapott, mely felszívta a járvány során munkahelyüket elvesztett álláskeresőket. 2022-re Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást és felütötte ismét a fejét a munkaerőhiány. Ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, tovább mobilizálni a munkaképes korú (15-65 éves) lakosságot, mivel aki szeretne dolgozni, már tudott magának állást szerezni.
A járványt követő gazdasági fellendülés mellett Európa és Magyarország idősödő társadalma is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez. A jelenséget jól szemlélteti a medián életkor eltolódása az utóbbi évtizedekben. A medián életkor a vizsgált népesség azon tagjának életkora, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordulnak elő az adott csoportban. Az Európai Unió egészét vizsgálva 2002-ben a medián életkor 38,7 év, 2012-ben már 41,9 év, míg 2022-ben 44,4 év volt.
Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának fele 44,4 évnél idősebb, míg a másik fele fiatalabb volt 2022-ben, míg 2002-ben a „középső érték” még csak 38,7 év volt. Amikor egy társadalom idősödik, alacsonyabb a születések száma, így egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra a korábbi évekhez képest, akik pedig egyre kevésbé tudják pótolni a munkában a nyugdíjba menőket. Ezáltal csökken a gazdaságilag aktívak tábora, vagyis a munkaerő-kínálat, tovább feszítve a munkaerőpiacot.
Egy harmadik, munkaerőhiányt kiváltó jelenségre az ING hívta fel a figyelmet elemzésében, mégpedig arra, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma a koronavírus-járványt követően. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák száma 2,2%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti években. Ezáltal több munkavállalóra van szükség hasonló mennyiségű munka elvégzésére. Emiatt pedig jelenleg 3,8 millió ember dolgozik, akik más betöltetlen álláshelyre mehetnének, ha a munkavállalók ugyanannyit dolgoznának, mint amennyit a járvány előtti években.
Egy gyermek születését követő első hetek és hónapok kulcsfontosságúak az újszülött és szülei szempontjából, mely időszakot az államok és a munkáltatók szabadságok kiadásával segíthetik. A szülési, apasági és későbbi anyasági szabadság segíthet a szülőknek kötődni a gyermekükhöz, támogatja a gyermekek egészséges fejlődését és növeli a nemek közötti egyenlőséget (UNICEF, 2021).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az OECD (2023) adataira támaszkodva az UNICEF mutatta be 2021-es jelentésében – egyéb témák mellett – a világ magas jövedelmű országaiban érvényben lévő, gyermek születését követően igénybe vehető különféle szabadságokat.
A szülési szabadság a szülés körüli (vagy egyes országokban az örökbefogadás) időszakra járó, munkahelyvédelemmel egybekötött juttatás az anya részére. A szülési szabadság általában rövid időtartamú, de jól fizetett: az OECD-tagországokban átlagosan 19 hét, és a nemzeti átlagbér 78%-át fizetik.
2022-ben Bulgáriában (59 hét) és Görögországban (43 hét) volt a leghosszabb a nőknek járó szülési szabadság, míg az USA-ban magánfeladatnak tekinthetik a gyermekgondozást, mivel nem jár fizetett szülési szabadság. Magyarországon 24 hét a szabadság, ezzel a rangsor első negyedében vagyunk. Ráadásul 17 más ország gyakorlatához hasonlóan az anyák a szülési szabadság ideje alatt teljes korábbi fizetésüket kapják idehaza (csecsemőgondozási díjnak hívják, CSED).