Te is lelépnél Ausztriába melózni? Ma már nem olyan egyszerű, erről jobb tudni

Talán már nincs olyan magyar ember, vagy csak nagyon kevés, akinek legalább egy ismerőse ne külföldön élne. Nem véletlenül, hisz szakértők szerint az elvándorlás komoly kihívást jelent Magyarország számára, a külföldre távozó honfitársaink száma évről-évre nő. A rendelkezésre álló eddigi legfrissebb adatok szerint 2022 elején az EGT-országokban és az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma megközelítette az 535 ezer főt, ami 2010 óta mintegy 360 ezer fős növekedést jelent. A külföldön élő magyarok háromnegyede három fő célországban élt: Németországban (36 százalék), az Egyesült Királyságban (22 százalék) és Ausztriában (17 százalék).

A legfontosabb dolog, amire érdemes odafigyelnie annak, aki a külföldön készül élni, hogy a saját prioritásait tisztázza. Hogy alaposan megfontolja, melyik ország lenne számára a legmegfelelőbb a személyes és szakmai céljai eléréséhez, mérlegelve az ottani munkalehetőségeket, életkörülményeket és a kulturális különbségeket is

– hívta fel a figyelmet a Pénzcentrum megkeresésére Hartmann András. A külföldre költözőket segítő Xpat Consulting alapítója kifejtette, meglátása szerint Európa-szerte szinte mindenhol nagy problémát jelent a lakhatás, ezért időben el kell kezdeni feltérképezni a helyi ingatlanpiacot, természetesen az igényekhez és a rendelkezésre álló anyagi forrásokhoz igazodva.

Ezzel párhuzamosan fontos a munkahely és a biztos megélhetés biztosítása is, amihez első lépésként célszerű összeállítani egy megfelelő pályázati anyagot, ami illeszkedik az adott ország munkaadóinak elvárásaihoz. Ezen felül tisztában kell lennünk az adott ország adminisztrációs folyamatával is, amihez be kell szereznünk minden szükséges iratot, és arra is figyelnünk kell, hogy ha gyerekkel költözünk külföldre, akkor miben változik a regisztrációnk.

Elképesztő bérekkel csábítanak magukhoz a sógorok

Ezen bizonyára a jelenleg Ausztriában élő több mint százezer magyar már átrágta magát, és sikerrel kezdtek új életet a szomszédban. A róluk szóló legfrissebb statisztikát olvasva azonban sokakban merülhet fel a kérdés, hogy vajon mi lehet olyan vonzó az osztrákokban, miért döntöttek egy nagyvárosnyian úgy, hogy a szomszédban próbálnak szerencsét?

Ausztriában a magyar szintnél jóval magasabbak a bérek és az inflációnak hála a vásárlóértékben is egyre jobban különböznek a két ország keresetei. Sokan azért keresik Ausztriát, mert a keresetek nemcsak magasabbak, hanem bizonyos esetekben még többet is érnek

– közölte a Pénzcentrum megkeresésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Hozzátette, a lakhatástól eltekintve szinte minden hasonló értéken kapható, mint hazánkban, ami ha családostul megy ki valaki, akkor annyira nem fájdalmas. Arányaiban tekintve azonban Ausztria van annyival drágább, mint amennyivel a keresetek magasabbak.

Az osztrák bruttó átlagbér amúgy jelenleg 3700 euró, amiből 2433 eurót kaphatunk kézhez. Tehát árfolyamtól függően bruttó 1,5 millió forintot kereshetünk meg, amiből nettó 1 millió forint körüli összeg lesz a miénk. Ráadásul 13. és 14. havi bért is kaphatunk, ami végképp komoly különbséget jelent a magyar keresetekhez képest. A munkaerő elszívóerejét pedig csak erősíti, hogy az osztrák munkaerőpiac közel sem telített: amíg itthon 79 751 betöltetlen álláshely akad, addig Ausztriában ugyanez 214 ezerre rúg. A magyarok ugyanakkor szinte mindent elkövetnek azért, hogy enyhítsék osztrák űrt, a helyi társadalombiztosító honlapjának adataiból ugyanis kiderül, hogy 126 258 magyar vállalt munkát augusztusban a szomszédban, amivel mi „exportáltuk” a legtöbb munkavállalót az országba. Utánunk egyébként a németek következtek 123 206 fővel, míg a harmadik legtöbb munkavállaló Romániából érkezett (81 537 fő) Ausztriába.

Ebből is látszik – és ezt Nógrádi József is megerősítette –, hogy Ausztriában elfogadottá vált az auslander, azaz a külföldi munkavállalók jelenléte.

A magyarokkal ráadásul szerencséjük van az osztrákoknak, mert a történelmi hagyományok okán ránk kicsit a sajátjukként tekintenek. Főleg, ha az illető beszél is németül, nem ingázó, hanem boldogul Ausztriában és sikeresen letelepszik

– fogalmazott a szakember. A nagy magyar lélekszám továbbá szerinte annak is köszönhető, hogy sok magyar bizonyította: kiemelkedő munkabírással és eltökéltséggel rendelkezünk.

Ezért előszeretettel alkalmaznak magyarokat az idegenforgalomban és a HORECA-szektorban (értsd Hotels, Restaurants, Cafes), de a szolgálatóipar (egészségügy, szépségipar, facility szolgálatatások) és az ipari gyártás munkaadói is élénken érdeklődnek utánunk. Más kérdés, hogy mi inkább a nyelvet nem igénylő munkakörökre vágyunk inkább, amiből viszont csak kevés van. Ahogyan ma már az olyan munkakörök is élményszámba mennek, ahol az alapfokú nyelvvizsga elég. „Jellemzően sofőr állásokra, egyszerű betanított munkákra, pincérnek vagy szobalánynak jelentkezik sok magyar, de rendszerint ezekhez is legalább alapfokú nyelvtudás szükséges” – közölte Nógrádi József, aki szerint óriási téveszme, hogy csak az angollal is elboldogul valaki, hiszen ez az állítás csak akkor állja meg a helyét, ha valaki turista.

Dolgok, amikről nem érdemes megfeledkezni

Az Ausztriába költözés és az ottani munkavállalás tehát nem pusztán döntés kérdése, az rengeteg előkészületet igényel. Emellett a megérkezés utáni első napokra is érdemes gondolni, amikor rengeteg adminisztratív teendő merül fel. Magyarország bécsi nagykövetségének tájékoztatója szerint például vannak olyan feladatok, amiket kifejezetten ajánlott mihamarabb elvégeznünk, ellenkező esetben akár bajba is kerülhetünk. Vagyis gondoskodnunk kell arról, hogy

• 3 napon belül személyesen vagy postai úton bejelentsük a lakcím létesítésünket, a lakcímünk megváltozását, valamint további lakcímek létesítését vagy megszüntetését (ideiglenes vagy második lakcím);
• Európai uniós állampolgárként amennyiben 3 hónapnál tovább szeretnénk az országban tartózkodni, úgy bejelentsük az országban tartózkodásunkat a lakóhelyünk szerint illetékes önkormányzatnál, ellenkező esetben ugyanis közigazgatási szabálysértési bírságra számíthatunk;
• A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság egyezményének köszönhetően a felsőoktatási intézményekben végzett tanulmányinkat egyenértékűnek ismertessük el. Ehhez a rendelkezésünkre áll egy olyan lista is, melyek azokat a magyar és osztrák államilag elismert felsőoktatási intézményeket tartalmazza, melyek diplomáira az egyezmény vonatkozik;
• Az osztrák társadalombiztosítási rendszernek mihamarabb a tagjai váljunk. Ezzel kapcsolatban érdemes tudnunk, hogy Ausztriában a különféle munkavállalói csoportok más-más biztosítási törvény hatálya alá esnek, ezért ennek megfelelően különböző egészség-, baleset- és nyugdíjbiztosítókhoz tartoznak. Érdemes ezért előre tájékozódnunk arról, hogy melyik biztosításunk melyik biztosítóhoz tartozik, illetve akik nem rendelkeznek a törvényben előírt kötelező biztosítással, és a jövedelmük kevesebb napi 28,72 eurónál, azoknak érdemes kedvező díjazású magánbiztosítást kötniük.

A nagykövetség a tájékoztatójában felhívja a figyelmet arra, hogy közzétett teendőlistájuk nem teljeskörű, céljuk csupán az, hogy a költözésen gondolkodók némi segítséget és tájékoztatást kapjanak az osztrák viszonyokról.

Nem olcsó mulatság az ingatlanvásárlás

Talán senkinek sem kell magyarázni, hogy egy idegen országban mennyire fontos az alapvető adminisztrációs feladatokkal való megbirkózáson túl, hogy a megfelelő lakóhelyet is megtaláljuk magunknak. Ennek szerencsére Ausztriában – csakúgy mint más európai országokban – ma már rengeteg módja van, viszont érdemes tisztában lennünk az ingatlanok adás-vételére és bérlésére vonatkozó szabályokkal.

Amennyiben vásárlóként jelenünk meg az osztrák ingatlanpiacon, jó ha tudjuk, hogy a legfrissebb adatok szerint a lakások négyzetméterára 2 889 euró (átszámolva kb. 1,1 millió forint - a szerk.), míg a házaké 4 426 euró körül mozog (kb. 1,7 millió forint - a szerk.), s hogy bizonyos tartományok leszűkítették a külföldiek általi ingatlanszerzés lehetőségét

– figyelmeztet Dr. Nagy Levente Béla. A bécsi ügyvéd blogjában kifejtette, ezért mindenképpen érdemes a hivatalos ajánlattétel előtt az ingatlan jogi átvilágítását elvégezni, hogy a megvásárolni kívánt lakást vagy házat rövid távon ki lehet-e mondjuk adni, vagy hogy az ingatlan kapcsán van-e valamilyen speciális tudnivaló. A vásárlás következő lépési már megegyeznek a Magyarországon bevett eljárásrenddel: az ajánlattétel után kerül sor a szerződés megkötésére, amit vagy a megbízott közjegyző, vagy a megbízott ügyvéd készít el. Fontos azonban észben tartanunk, hogy Ausztriában egy ingatlanvásárlás esetében minden formális szabályt be kell tartani, így például a szerződéskötés esetén az aláírásokat közjegyzőnek kell hitelesítenie.

Ezután a vevőnek a vételi árat az ügyben eljáró ügyvéd, vagy a közjegyző letéti számlájára kell átutalnia, mely mindaddig zárolva lesz, amíg a vevő tulajdonjoga bejegyzésre nem kerül az ingatlanon. S ha már vételár: a vevőknek érdemes mindig pluszköltségekkel számolniuk, miután

• a 3,5%-os ingatlanátruházási adót,
• az 1,1%-os ingatlannyilvántartásba-vételi díjat; 
• az 1,5-2,5% között mozgó és áfával terhelt ügyvédi/közjegyzői díjat;
• a minimum 3%-os és szintén áfával megdobott ingatlanközvetítői díjat

is egyedül nekik kell megfizetniük. Jó hír viszont, hogy Ausztriában nem annyira nehéz hitelhez jutni, de itt is van azért pár szabály, aminek eleget kell tenni. Ezek közül a legfontosabb, hogy a hiteligénylőnek legyen érvényes személyazonosító okmánya, rendelkezzen tartózkodási engedéllyel és lakcímmel Ausztriában, és legyen fennálló munkaviszonya, illetve jövedelemigazolása az utolsó 3 havi keresetére vonatkozóan. Emellett – ám ez inkább csak jótanács – érdemes beszélnie a német nyelvet a banki ügyintézéshez.

Albérletből bőven van választék

Bár a magyarok kifejezetten szeretnek saját ingatlanban élni, az osztrákokra ez nem feltétlenül igaz. Nem véletlen, hogy a hivatalos osztrák statisztika szerint a bérlakások száma az idei második negyedévben elérte az 1,75 milliót, míg az átlagos bérleti díj rezsivel együtt 623,9 eurót (238 ezer forint), rezsi nélkül pedig 467,5 eurót (179 ezer forint) jelentett. Ausztria tartományait tekintve a legdrágábbnak Vorarlberg, Tirol és Bécs mutatkoztak, míg a legolcsóbbnak Karintia, Burgerland és Stájerország voltak.

Az osztrák albérletpiac ingatlanárai magyar szemmel talán kicsit borsosak, ám ezt bőven ellensúlyozza a hatályos bérleti törvény (MRG) ami többszöri olvasatra is elég korrektnek tűnik.

Eszerint Ausztriában határozott idejű bérleti szerződést legalább 3 évre kell kötni, ami csak 1 év után három hónapos felmondási idővel és írásban mondható fel indoklás nélkül. Ezzel párhuzamosan természetesen dönthetünk úgy, hogy inkább határozatlan időre szeretnénk bérleti szerződést kötni, ám ekkor a felmondási idő csupán egy hónapra olvad.

Az MRG külön előnye egyébként, hogy külön passzusban rendelkezik a bérlők védelméről, azaz hogy a bérbeadók csak súlyos, jogilag elismert okok fennállása esetén mondhatnak fel érvényes szerződést.

Egyre többen dönthetnek a távozás mellett

„A külföldre költözésnek összességében számos oka lehet, ám az elmúlt évben láthatóvá vált, hogy olyan társadalmi rétegek is elindulnak külföldre, akiknél a motiváció elsősorban már nem anyagi jellegű, hiszen Magyarországon is magasabb életszínvonalon éltek” – hívta fel a figyelmet Hartmann András. Elmondta, ebbe a körbe tartoznak a családok, a diplomás középréteg vagy akár a közép- és felsővezetők.

Körükben a mozgatórugót az jelenti, hogy szeretnének maguknak és családjuknak olyan környezetet biztosítani, ahol kellemes életet élhetnek, jó a közmorál, ahol kedvesek az emberek, elérhető és jó minőségű az egészségügyi ellátás, megfelelő az oktatási rendszer. Persze azért a munka anyagi kompenzációja és az erkölcsi megbecsültség is fontos számukra.

Az segítő Xpat Consulting alapítója végül kijelentette, tapasztalataikból kiindulva arra számítanak, hogy a külföldre költözési hajlandóság a jövőben tovább növekszik majd. „És bár van ugyan egy olyan réteg, akik külföldről visszaköltöznek Magyarországra, mert honvágyuk támad, szeretnék hogy a családjuk és barátaik közel legyenek, de a távozók aránya még mindig gyorsabban növekszik, és nem látni olyan folyamatokat, amelyek ezt jelentősen lassítanák a jövőben” – jelentette ki a szakember.