Pénzcentrum • 2023. szeptember 21. 18:05
A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte. Egy új felmérés eredményei most ezeket igyekeznek eloszlatni.
Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohuman megbízásából. Mint írják, a vizsgált 12 hónapos időszakban a magyar közösségi térben kb. 14 ezer alkalommal kapott említést a munkaerő-kölcsönzés, és a téma piaci trendekkel, toplistákkal, foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatos tartalmakban merült fel leggyakrabban.
Az Ipsos és a Neticle közösségi internetes tartalomelemzése ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a munkaerőkölcsönzés megosztó téma, esetenként negatív érzelmek köthetők hozzá. A Prohuman egyike azon kevés szolgáltatóknak, akik pozitív véleményárfolyammal kerültek ki a vizsgálatból.
A kutatóvállalat átfogó, többfázisú U&A (Usage & Attitude) piacvizsgálatának második szakaszában 3000 főt kérdezett meg a magyar munkakorú lakosság körében a munkával kapcsolatos attitűdjéről, elégedettségéről és piaci ismereteiről. Az országos minta az alapvető demográfiai jellemzők, így nem, kor, régió, iskolai végzettség szerint reprezentálja a célcsoportot. A tanulmány szerint a válaszadók egyötödének van személyes munkaerő-kölcsönzési tapasztalata, kétötöde pedig csak hallott erről a foglalkoztatási formáról.
Tévhitek és félelmek
A munkaerő-kölcsönzés terén személyes tapasztalattal rendelkező munkavállalók negyede (26%) ajánlaná ezt a foglalkoztatási formát ismerőseinek. A szolgáltatással szemben élesen él az a tévhit, hogy kevesebb fizetéssel, magas jutalékokkal, és általában nagy kiszolgáltatottsággal jár együtt.
A kölcsönzés mint foglalkoztatási forma már régóta a munkaerőpiac része, néhány kérdésben mégis tetten érhető a tájékozatlanság. Ez a megoldás is törvényi szabályozás alá esik, így a kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyi fizetés és szabadság jár, mint ugyanolyan beosztású, főállású kollégájának. A munkaerőkölcsönző nem von le jutalékot, viszont sok adminisztratív terhet levesz a válláról
– mondja Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője.
A szellemi munkát végzők elégedettebbek
Az Ipsos piacvizsgálatának egyik további fontos eredménye, hogy a magyar munkavállalók jellemzően pozitív munkahelyi tapasztalatokról számoltak be, tízből heten elégedettek munkájukkal. Ennél jelentősen jobb arány a szellemi foglalkozásúak körében mérhető (76%).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A legnagyobb elégedettségre a munkahelyek vélt stabilitása, biztonsága, másodsorban a letisztult munkafolyamatok, illetve a munkahelyi légkör ad okot. A skála másik végén a fizetéssel és juttatásokkal kapcsolatos kritikákat is megelőzi a home office lehetőségének hiánya. A fizikai munkát végzők körében ennek jól érthető akadályai vannak, ugyanakkor a szellemi, fehérgalléros munkavállalók is erős kritikával illették a hazai munkaadókat az otthon tölthető munkanapok lehetőségével kapcsolatban.
A magyar munkavállaló számára kiemelt fontosságú a jól végzett munka érzése (87%-os egyetértés) és az értékteremtés (73%). Másrészről alapvető, hogy a munka és a magánélet között különbséget tudjon tenni, külön tudja választani és megtalálja az egészséges egyensúlyt (85%). A hazai munkaképes lakosság csupán negyedének él a fejében a munkavégzés úgy, mint a szükséges rossz.
A vendégmunka-jelenség egyelőre kevésbé elfogadott
A vendégmunka témakörében az Ipsos harmadik kutatási fázisa szolgált érdekes tanulságokkal. Az összesen 437 HR döntéshozó megkérdezésével készült B2B kutatás tanulsága szerint tíz vezetőből kilenc hallott már a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségéről, de személyes tapasztalata már csak a pozitív választ adók tizedének volt. 39% még nem gondolkodott el a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásán, 45% pedig inkább nem élne a lehetőséggel – még ha a HR szolgáltatók kínálják is ezt a megoldást.
További kihívások a HR területén
A személyzeti és munkaügyi döntésekért felelős vezetők álláspontja szerint jelenleg a jó munkaerő megtalálása az első számú kihívás (87%-os egyetértés), különösen a hiányszakmákban nehéz betölteni az üresedést, illetve pótolni a távozókat. A munkaerő megtartása szintén nagy energiákat emészt fel (84% említés) a szakmában. A megszerzés és megtartás nehézségei mögött főként az áll, hogy nehéz megfelelni a bérezési elvárásoknak, illetve ebben az időszakban nagy kihívás a munkavállalói motiváció fenntartása. A magyar piac HR szolgáltatóival szemben a versenyképes szolgáltatási díjak mellett a gyorsaság a legfőbb elvárás.