Pénzcentrum • 2023. szeptember 5. 16:05
Javaslat szintjén felmerült ugyan, hogy összeolvasszák a minimálbért a garantált bérminimummal, ám azt a munkavállalók jól tudják, hogy mind ők maguk, mint a központi költségvetés komoly mínuszba kerülnének ezzel - ezt mondták a Pénzcentrumnak a múlt héten felmerült tervről a megkérdezett felek. Egyelőre azt sem tudni, lesz-e egyáltalán évközi emelés a minimálbérben, mert továbbra sem ismerni azokat a háttéradatokat, melyek a korrekció mértékének támpontjául szolgálhatnának. Egyvalami biztos: amíg lehet, tárgyalni fognak róla, az idő azonban egyre fogy.
Több mint harmadával emelkedne jövőre a minimálbér összege, ha megvalósulna a magyar minimálbérrendszer reformja, és így a kétfajta, kötelező legkisebb bért egy összeg váltaná fel. A portál úgy tudja, hogy a javaslat szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is, erről nemrég lapunk is beszámolt.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőne, amely jelenleg a garantált bérminimum összege. Annak érdekében, hogy a bérminimummal érintett nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal, megőrizve így a reálértékét. Megkérdeztük a szakértőket, valamint a kormány véleményét is a tervezetről és a tárgyalások állásáról is.
Van javaslat, de nehéz lenne a megvalósítás
Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke a Pénzcentrumnak azt mondta: felmerült javaslatként a két minimumkereseti tétel „összeolvasztása”. Azt azonban mind a munkáltatók, mind a munkavállalók képviselői tudják, hogy sok a legyőzendő akadály ezzel kapcsolatban.
Valóban volt egy ilyen javaslat, de a helyzet az, hogy mi is érezzük, hogy jelenleg komoly akadályokba ütközne a bevezetése. Kezdve azzal, hogy a minimálbér leginkább a mikro- és kivállalkozásoknál dolgozókat érinti, egészen idáig, hogy a megemelkedett szociális- és tb-költségek milyen terheket rónának azonnal, minden hónapban a minimálbéreseket alkalmazó munkáltatókra. Ha megvalósítanánk a javaslatot, akkor óvatos becslések szerint is havonta átlagosan százezer forinttal lenne több a cégek terhe, ami hirtelen végrehajtva teljesíthetetlen teher lenne a gazdasági környezet jelenlegi állapotában
- mondta a tervezetről a LIGA elnöke. Azt is megtudtuk, hogy még nincs pontos ideje a tárgyalások folytatásának, ők azonban elkötelezettek az évközi minimálbér-emelést illetően.
Nincs egyelőre pontos időpontja a tárgyalások folytatásának, annyi tűnik biztosnak, hogy még ebben a hónapban ismét összeül a VKF. Az álláspontok közelednek ugyan, de a munkáltatók kérése továbbra is az a Pénzügyminisztérium felé, hogy megismerhessük végre azokat a háttéradatokat, amelyek mentén egyáltalán konkrét számokról beszélhetünk. A LIGA álláspontja továbbra is az, hogy ha a 17,5%-os éves inflációval számolunk, akkor 1,5-2%-os korrekció kellene. Van esély az évközi korrekcióra, de már olyan javaslat is felmerült, hogy inkább a jövő évi minimálbérrel együtt igyekezzünk valami megoldást találni a reálbérek értékének megőrzésére
- fejtette ki lapunknak Mészáros Melinda.
Nem szabad kapkodni
A két minimumbér egységesítéséről hasonlóan gondolkodik Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is. Mint lapunknak elárulta, szerinte meglehetős visszalépés lenne elengedni a két külön tételt, és eggyé alakítani, ráadásul nem is kizárólag a munkáltatók járnának rosszul vele.
Nem tartanám okos ötletnek, hogy azt, amit több mint egy évtizede – egyébként egyedülálló újításként – megterveztünk, megtárgyaltunk majd sikeresen be is vezettünk, most egy újabb, szerintem átgondolatlan reformmal megszüntessünk. Túl azon, hogy mind a központi költségvetés, mind pedig a munkavállalók számára komoly terhet jelentene, 800 ezer munkavállalóval szúrna ki lényegében egyszerre, hiszen a garantált bérminimum (vagy ahhoz közeli) keresetből élőknél ez egy jelentős átrendeződéssel járna a bérkifizetéseknél, és egyáltalán nem biztos, hogy pozitív irányba
- mondta lapunknak a szövetség elnöke.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Inkább már a következő év lehet a fókuszban
Tervként ugyan felmerült, hogy a garantált bérminimum legyen az új minimálbér, de a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének elnökhelyettese szerint jelenleg ennek nincs semmilyen rációja.
Többször, több helyen és számos érintett felhozta már a témát, legutóbb a szakszervezetek, akik - nyilván - a garantált bérminimumot szeretnék minimálbérként megtartani és azt igazítani az inflációhoz, a munkaadói képviseletek pedig a jóval alacsonyabb minimálbért vinnék tovább, persze valorizálva. A VOSZ mindig az aktuális minimálbérből indul ki es a vállalkozók tényleges lehetőségeivel kalkulál. Ez alapján nem tudjuk elképzelni, hogy a garantált bérminimum legyen az új minimálbér
- mondta a Pénzcentrum kérdésére Gazsi Attila. Megtudtuk azt is, hogy bár lassan, de haladnak a tárgyalások a korrekcióról is - viszont lassan ott tartanak, hogy már inkább a következő évi emelésről zajlik a vita.
Az érintett felek jelentős része elfogadta, hogy konkrét, döntést megalapozó adatok hiányában bölcsebb a következő evi minimálbérbe beépíteni az esetleges idei korrekciót. Arra viszont látok esélyt, hogy idén hamarabb megállapodunk a jövő évi minimálbérről. A VOSZ is ezzel ért egyet: szerintünk jobb egy alaposan átrágott, körültekintően elfogadott minimálbér, mintha kapkodva, a tények ismerete nélkul hoznának félmegoldásokat, esetlegesen emelve 1-2 %-ot pótlolagosan, mindezzel újabb adminisztrációs terhet rakva a vállalkozókra
- tette hozzá a VOSZ elnökhelyettese lapunknak.
A minisztérium mossa kezeit
A tervezetről megkérdeztük a Pénzügyminisztérium véleményét is, ám ők a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz adták tovább levelünket.
A kormány elkötelezett abban, hogy a bérek növekedjenek, ugyanakkor a minimálbér emeléséről mindig a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell egyezségre jutnia, figyelemmel a vállalkozások és a gazdaság teherbíró képességére és teljesítményére. Ennek érdekében a tárgyalások tovább folytatódnak szeptemberben is
- írta rövid válaszában a tárca. Azt tehát nem tudtuk meg, hogy mi a véleményük a két minimumtétel reformjáról - úgy tűnik, a kormány gazdasági vezetése tényleg csak akkor ül majd asztalhoz, mikor a lényegi kérdések már nagyjából eldőltek.