Pénzcentrum • 2023. augusztus 21. 09:15
A kötelezettség bevezetésére, mely szerint az álláshirdetésekben kötelező megadni a várható bér összegét, itthon még pár évet várni kell, de a remények szerint növekedni fog majd általa a munkaerőpiac átláthatósága. Sőt, a remények szerint ennek fontos hozadáka lehetne az is, hogy a nemek közötti bérszakadék csökkenjen.
Magyarországon legkésőbb csak 2027 és 2031 között kell majd bevezetni azt a szabályt, amely szerint az álláshirdetésekben kötelező megadni a várható bér összegét. A vállalatoknak egyrészt be kell majd mutatniuk, hogy melyik munkakörben mennyit keresnek a dolgozói, és mit tesz a cég annak érdekében, hogy egyenlő munkáért lehetőleg egyenlő bérezés járjon, másrészt már az álláshirdetésekben is jelezni kell majd, hogy milyen bérre számíthat a jelentkező - írja a g7.hu.
Ausztriában azonban már 2011. március óta életben van egy olyan törvény, amely mindkét elemet tartalmazza. Egy 2022-es német tanulmány mindenesetre megpróbálta kideríteni, hogy a bevezetés óta eltelt tíz évben az álláshirdetések átláthatósága Ausztriában változtatott-e a nemek közötti bérszakadékon. Az eredmények szerint a munkaadók a legalacsonyabb fizetési negyedben lévő állások 70 százalékát töltötték fel nőkkel, a legmagasabb fizetési negyedben viszont kevesebb mint 20 százalék volt a nők aránya. Ezek az arányok semmit sem változtak 2009 és 2013 között, pedig 2011-től minden álláshirdetésben szerepelt az ajánlott bér összege. A férfiak és nők közötti bérkülönbség átlagosan 15 százalék volt, és ez sem változott a vizsgált időszakban semmit.
Az átláthatóságnak elvileg segítenie kellene abban, hogy a nők sikeresen mozduljanak el a magasabb fizetéssel jellemzett foglalkozások felé, de az adatok azt mutatták, hogy 2009 és 2013 között ebben sem történt semmilyen változás. Ehhez ugyanis sokkal inkább oktatás és/vagy átképzés szükséges. A szerzők leszögezik, hogy következtetésük szerint a férfiak és nők közötti bérszakadékot egyértelműen nem az okozza, hogy a fizetési körülmények nem átláthatóak, ezt bizonyítja az osztrák példa.
Azt persze nem tudjuk, hogy az átláthatóság mit hozhat egy olyan országban, ahol a bérszakadék az osztráknál nagyobb, mondjuk például Magyarországon - jegyzi meg a cikk szerzője. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a kollektív ágazati szerződések ilyen extrém módon kiterjedt alkalmazása szintén osztrák sajátosság. Magyarországon ezek nem jellemzőek, így nincs is az ágazatokra jellemző minimális bérszint. Ha pedig egy munkaadó letudhatja ezt a kötelezettséget az (országos) minimálbér vagy a garantált bérminimum megadásával, és annak jelzésével, hogy ettől hajlandó felfelé eltérni, akkor teljesen haszontalanná válhat a szabályozás.