Szánthó Péter • 2023. augusztus 11. 05:39
Majdnem bruttó 95 ezer forinttal keresett kevesebbet átlagosan egy nő egy férfinál Magyarországon az idei első negyedévben - derült ki a KSH adataiból, ahogy arra is fény derült, hogy a nők fizetése jóval kisebb mértékben emelkedett a férfiakénál. A bérolló százalékban nemigen változott az utóbbi években, viszont a fizetések folyamatos emelkedése miatt a konkrét összeg egyre csak nőtt. A dologra uniós szintű megoldás születhet, de nem egyhamar. Ami a korcsoportok béreit illeti: legnkább a 20 év alattiaknak emelkedett a fizetése 2022 első negyedévéhez képest, viszont a KSH szerinti átlagbért sem ők, sem a 20-29 évesek messze nem kapják meg.
Nagyjából 5 százalékkal kaptak kevesebb béremelést a magyar nők a férfiaknál 2023 első negyedévében az egy évvel korábbi bruttó átlagbérekhez viszonyítva.
A KSH adatai szerint mindezalatt országosan 53 250 forinttal nőttek a bruttó bérek az országban, viszont a férfiaké majdnem 55 ezerrel emelkedett egy év alatt, a nőké pedig kerekítve csak 52 300-al. Összességében egy nő átlagosan bruttó 94 979 forinttal, bő 16 százalékkal keresett kevesebbet Magyarországon, mint egy férfi az első negyedévben - ez nettóban, kedvezmények nélkül kb. 63 ezer forintot jelent.
Praktikusan ez annyit tesz, hogy a magyar nők a férfiakhoz képest nagyjából egy hónapot ingyen dolgoznak évente.
Az utóbbi évek első negyedéves adatait összevetve pedig kiderült, hogy az olló csak nyílik, bár a százalékos különbség konstans 15-17 százalékos, de a folyamatos béremelések miatt 2019 első három hónapjában átlagosan még csak 56 879 forint volt a férfi és női bérek között a különbség.
És a magyar nőket az sem vigasztalhatja túlzottan, hogy ők 11,7 százalékos béremelést kaptak az előző év azonos időszakához képest, mialatt a férfiak csak 10,2-t. Egyébként a nők bruttója 2022 első negyedévében 18,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál (a férfiaké pedig 22,3-mal), úgyhogy a bérdinamika lassulni látszik.
Ehhez tegyük még hozzá, hogy az infláció az év első 3 hónapjában még bőven 25 százalék felett volt, azaz ennyivel emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak 2022 elejéhez képest. Magyarul hiába a béremelkedés, összességben a nők és a férfiak fizetése is bő 15 százalékkal kevesebbet ért a boltokban az egy évvel korábbinál.
A magyar bérkülönbségek egyébként nagyjából megegyeznek az uniós trendekkel, azaz egy kicsit rosszabb a helyzet itthon: az EU felmérése szerint ugyanis akár 14 százalékos bérkülönbség lehet jelenleg az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak közt. Ezen és az azonos értékű munkáért kifizetett összegek közti általános különbségeken változtatna a 2023/970/EU irányelv, amelynek bevezetését még ebben az évtizedben elkezdenék. Az rtl.hu szerint a változtatást 2027 közepétől 2031 közepéig vezetnék be fokozatosan, Végeredményként pedig a munkaadók kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni a munkavállalók díjazásáról szóló átfogó kimutatásokat. Ettől azt várják, hogy egyenlő vagy egyenértékű munkáért nemektől függetlenül azonos fizetés járjon.
Nagyot nőtt a bérük, de még így is keveset keresnek a fiatalok
A korcsoportokra bontott béradatokból kiderült, hogy 2023 első negyedévében a 20 év alattiak bére nőtt a legnagyobb mértékben, 20,1 százalékkal, ám átlagosan még mindig ők keresték a legkevesebbet, bruttó 341 396 forintot, ami több mint 37 százalékkal kevesebb, mint az átlagbér - ugyanakkor itt érdemes megjegyezni, hogy ez a korosztály jellemzően tanulmányok mellett, részmunkaidőben dolgozik. Plusz őket szja-mentesen lehet foglalkoztatni, úgyhogy több marad a zsebükben nettóban.
Ennél jóval kevesebbel kellett beérnie a 20-29 éveseknek, akinek a bruttó átlagkeresete 14 százalékkal volt magasabb az első negyedévben, mint egy évvel korábban, bruttó 479 051 forint. Ez mintegy 12 százalékkal van az átlagfizetés alatt, de még ebben a korosztályban is jellemző a részmunkaidős állás, és még köztük is sokan szja-mentesen dolgoznak, hiszen az 25 éves korig jár.
Érdekesség, hogy a béremelkedési lista harmadik helyén a 60 év feletti munkavállalók állnak, akiknek a bruttó bére 12,8 százalékkal volt magasabb 2023. I. negyedévében, mint egy évvel korábban, így bruttó 547 777 forintot kerestek, ami nagyjából megegyezik az országos átlaggal (br. 545 743 forint).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A legmagasabb bruttó fizetést a 30-39 évesek vitték haza, nekik azonban csak 11,7 százalékkal emelkedett a bérük, így 587 506 forint volt az átlagos bruttó keresetük.
Béremelkedés: Szabolcs megye is veri Budapestet
Korábbi cikkünkben a KSH negyedéves béradatait megyei bontásban vettük górcső alá, és mint kiderült, Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkevésbé a nettó átlagkeresetek Magyarországon az idei első negyedévben 2022 azonos időszakához viszonyítva (a közmunkásokat is beleszámítva).
Országosan 2023. I. negyedévében mind a nettó, mind a bruttó átlagbérek országosan 11,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben Nógrádban átlagosan 7,1 százalékot emelkedtek a nettó átlagbérek, Budapesten pedig 7,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Emellett Szabolcs-Szatmár-Beregben, Tolnában és Csongrád-Csanádban is 10 százalék alatt volt a nettó keresetek emelkedése.
Azonban a 25,2 százalékos márciusi inflációt egyetlen megyében sem tudták megközelíteni a béremelkedést, még a legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopronban is csak 20,4 százalékos volt a béremelkedés mértéke.
A béremelkedéseket forintosítva a főváros valamelyest jobban teljesített, hiszen Budapesten messze a legmagasabbak az átlagfizetések az országban. Nagyjából 33 ezer forinttal emelkedtek egy év alatt a nettó átlagkeresetek a fővárosban. Mindeközben a százalékos béremelési toplista végén, a főváros közelében elhelyezkedő megyék közül Nógrádban kevesebb mint 20 ezer forinttal emelkedtek a nettó átlagfizetések, és Szabolcsban is épphogy valamivel több mint 22 ezerrel. A listát Győr-Moson-Sopron vezeti, ahol több mint 81 ezer forinttal emelkedtek a nettó átlagkeresetek.
Összességében az adatok szerint tavaly szeptember óta idén májusig bezárólag minden egyes hónapban kevesebbet ért a havi fizetés itthon, mint egy évvel korábban. Azaz csökkentek a reálkeresetek, kevesebb árura szolgáltatásra futotta egy átlagos bérből. Mindez pedig egészen addig így is marad, ameddig a hazai infláció nem terelődik normálisabb mederbe.
Ha bejönnek a magyar kormány és a szakértők számításai, és már valóban csak az a kérdés, hogy az árindex mikor kerülhet az egy számjegyű kategóriába, akkor a magyar dolgozók is belátható időn belül fellélegezhetnek. Legalábbis, ha folytatódik az a trend is, hogy havonta 15-18 százalékkal magasabbak a fizetések az előző év azonos hónapjához képest. Egyelőre összességében úgy tűnik, hogy 2023 utolsó hónapjaiban reális esély mutatkozik arra, hogy többet érjen a magyar átlag fizetés a boltok kasszáinál, mint egy évvel korábban.