Pénzcentrum • 2023. június 28. 17:00
Egyre többen kérnek fizetésemelést az infláció miatt, a cégek közel negyede viszont leépítéseket fontolgat egy új felmérés alapján. A legnagyobb arányban az állami szektorhoz kapcsolódó cégekben kértek fizetésemelést az alkalmazottak, míg a legkisebb mértékben a biztosítók alkalmazottjai jelzik ezt a fajta igényüket.
A magyar vállalatok mintegy felénél igényelnek rendkívüli béremeléseket az alkalmazottak, azonban a jelenlegi helyzetben sok vállalatnak már a leépítések elkerülése is gondot okoz – derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből (European Payment Report – EPR), amelyben 450 magyar cégvezetőt is megkérdeztek. Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.
A magyar vállalati vezetők 40 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóik egy része rendkívüli fizetésemelést kért az elmúlt évben, hogy fedezni tudja az infláció miatt megemelkedett kiadásait, 7 százalékuk pedig arról, hogy az alkalmazottak nagy része nyújtotta már be ilyen igényét. A válaszokból kiderül: a cégek 43 százalékánál ugyan még nem kértek béremelést, de képviselőik szerint nemsokára bejelenthetik magasabb bérigényüket az alkalmazottjaik. Csupán a cégvezetők 10 százaléka nem számít arra, hogy fizetésemelésekre lehet szükség a következő egy évben.
A legnagyobb arányban az állami szektorhoz kapcsolódó cégekben kértek fizetésemelést az alkalmazottak: itt a vezetők 23 százaléka számolt be nagyszámú béremelési igényekről. A legkisebb arányban a biztosítók alkalmazottjai jelzik magasabb fizetési igényeiket, ugyanakkor a cégvezetők 40 százaléka ebben a szektorban is arra számít, hogy hamarosan több pénzt kérhetnek a dolgozók.
Azonban kérdéses, hogy a magyar cégek pénzügyi helyzetük alapján képesek lesznek-e kielégíteni a magasabb bérigényeket. Magyarországon a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben van a vállalkozása, mint egy éve, és csak 22 százalék számolt be a szervezet helyzetének javulásáról. A magas infláció és a romló fizetőképesség miatt sok cég késve jut hozzá bevételeihez, egyes ügyfeleik pedig akár tartósan fizetésképtelenné válhatnak.
Az így kieső jövedelem miatt a vállalatok a munkavállalóikra is kevesebbet tudnak költeni: a magyar válaszadók közel negyede úgy nyilatkozott, hogy a késő kifizetések miatt nem tud új munkatársakat felvenni, sőt, majdnem ennyien az alkalmazottak elküldésére is kényszerülhetnek. Ha az egyes szektorokat nézzük, a pénzhiány hasonló arányban fenyegeti a munkahelyeket, egyetlen iparág kivételével. A legnagyobb arányban a vendéglátó szektor cégvezetői válaszoltak úgy, hogy leépítésre kényszerülhetnek (27 százalék), és a többi iparágban is 12 százalék feletti a hasonló válaszok aránya. Az említett egyedüli kivétel a bánya- és nyersanyagipar: itt csak a válaszadók 4 százaléka tart attól, hogy leépítésekre lehet szükség.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
„A cégvezetők válaszai alapján főleg azok a szektorok vannak bajban, amelyek bevételei a legnagyobb arányban származnak a magyar belső piacról vagy az államtól” – mondta Üveges Judit, az Intrum
Értékesítési Igazgatója. „Ez a lakossági fizetőképesség romlásának tudható be leginkább, miközben azok a cégek, amelyek főleg a külföldi piacokra termelnek, kevésbé érzik a problémát.”
Üveges Judit hozzátette, bár egy-egy cég szempontjából kevésbé probléma a hazai helyett a jövedelmezőbb külföldi piacokat célba venni, a magyar nemzetgazdaság számára problémás lenne a belső piac háttérbe szorulása. „Egy egészséges nemzetgazdaságban a GDP nagyobb részét a belső piac termeli meg. A közelmúltban volt is példa arra, hogy a belső fogyasztás volt a magyar gazdasági növekedés motorja, most azonban ismét egyre erősebben függünk az export-ágazatoktól. Ez tovább rontja a COVID-járvány óta negatív külkereskedelmi mérlegünket, ez pedig hátráltathatja az infláció normális mértékűre történő visszaállását.”