Pénzcentrum • 2023. június 14. 16:01
Szinte mindennap hallhatja vagy akár az interneten olvashatja egy 1996 és 2012 között született (Z generációs) fiatal azt, hogy nekik túl könnyű az életük, minden készen kapnak, és túl hamar feladnak. Különben is: lusták, fegyelmezetlenek, erőtlenek, nem úgy, mint az őket megelőző generáció szülöttei voltak. A Pénzcentrum CashTag című videosorozata most arról kérdezett egy generációkutatót, valóban könnyebb-e a legfiatalabb korosztálynak, akik esetleg még a munkaerőpiacra sem léptek ki? Tényleg lusták és felelőtlenek lennének? És hol a szülők felelőssége?
A jövőtől való félelem, a lakáspiac drágasága, a munkaerőpiaci helyzet és a klímaváltozás csak néhány tényező azok közül, amelytől az úgynevezett Z generáció tagjai, vagyis a definíció szerint az 1996 és a 2012 között születettek tagjai félnek, talán mindentől jobban. Egyre többen érzik úgy közülük, hogy a kilátástalanság, és a bolygó erőforrásainak rohamos kizsigerelése miatt rájuk már szinte egy poszt-apokaliptikus jövő vár, teljesen máshogyan fognak élni, mint a saját szüleik vagy nagyszüleik, és sokkal több problémával is kell majd szembenézniük az életük során.
Az idősebb generáció részéről pedig gyakran kapják meg - legalábbis szerintük - a lenézést és a folyamatos kritikát, mely szerint lusták, igénytelenek, elhanyagoltak, túl könnyű az életük. De ez mind igaz lenne? Ennek jártunk utána CashTag című műsorunk legújabb részében, ahol egy generációkutató volt a segítségünkre.
Folyamatos szorongás
Az utóbbi egy évben (tágabban nézve pedig már a pandémia idején is) egyre többen érzik, hogy romlik egzisztenciális helyzetük és bizonytalanabbnak érzik a munkahelyüket és a lehetőségeiket. Ehhez persze hozzátartoznak olyan tényezők, mint az EU-s országok közül idehaza legmagasabb infláció, vagy a sokat kritizált oktatási rendszerrel kapcsolatos dilemmák, ami a fiatalok jövőképére van negatív hatással. A jövőképről, a Z generáció problémáiról szólt a Portfolio által nemrég rendezett GenZ Fesztivál is, amelyről itt közöltünk hosszabb riportot, olvasd el újra:
Ezen problémák mellé már régen felsorakozott a lakás- és munkaerőpiac jelenlegi helyzete, vagyis az 1996-2012 között születettek egyre gyakrabban kapják magukat azon szorongani, hogy vajon lesz-e egyáltalán egyrészt olyan munkájuk, amelyből tisztességes megélhetést teremthetnek maguknak (és jövőbeli családjuknak, ha terveznek egyáltalán alapítani), másrészt ingatlanvagyonuk, ahelyett, hogy albérletről albérletre vándoroljanak egész életükben.
A generációhoz való tartozás más, egy élménygyűjtemény, egy tapasztalati gyűjtemény. Arról szól, hogy mikor megszülettünk, milyen földi valóság vett minket körül, és az első néhány évben ez milyen képességeinket fejleszti. Ezekben a tanult képességekben van igen nagy különbség az egyes generációk között, és ha ezt nem értjük meg, akkor nagyon komoly ellentétek meg különbségek jöhetnek elő akár családon belül, akár intézményekben, vagy akár az egész társadalomban
- mondta Steigervald Krisztián. Hogy mit mondott még a Portfolio által rendezett májusi GenZ fesztiválon, olvasd el újra itt:
Irány a vadon
A CashTag szerkesztői egy Netflixes reality-sorozatot néztek meg közösen Steigervald Krisztián generációkutatóval. A realityben néhány fiatalt küldött el saját családja pár hétre, ideálisnak és kényelmesnek nem nevezhető körülmények közé: kényelmes városi életükből, a kanapén való egész napos tespedésből kiszakadva hirtelen egy folyóparti táborban találták magukat, ahol maguknak kellett gondoskodni élelemről, tüzet kellett gyújtani, és számos olyasmi helyzettel találkoztak, amivel valószínűleg addig soha életükben.
Steigervald Krisztián szerint bár a Z generáció tagjai valóban máshogyan élnek, mint a saját szüleik és nagyszüleik, de arról egy pillanatig sem szabad megfeledkezni, hogy éppen az idősebb generáció teremtette meg azt a korszakot, amelyben jelenleg élnek a fiatalok, és amelybe már bele is születtek.
Generációs mintákból adódó tapasztalatok, hogy minden fiatalnak szenvednie kell, ez az élet rendje, küzdeni és harcolni kell mindenért. Hogy én is szenvedtem, az apám is szenvedett, akkor az én gyerekemnek is szenvednie kell. Szerintem ez szűklátókörűség, sőt, egyenesen butaság. Egy pillanatra sem szabad elfeledkezni arról, hogy mi teremtettük meg a jelenlegi korszakot, sőt, inkább a nagyszüleink a világháború után. Akkor, a háború után egy nagy mértékű jólét alakult ki a világon, ennek pedig teljesen természetes következménye, hogy felnő egyszer egy olyan generáció, amelynek tagjai ebbe belekényelmesednek
- fogalmazott a generációkutató.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tényleg túl hamar feladják?
De mennyire jellemző tulajdonság vagy szokás az a gyakran hangoztatott mantra, hogy a Z generáció tagjai könnyebben feladják? Steigervald Krisztián szerint minden viszonyítás kérdése, csakhogy nem kizárólag a magyar fiatalokra lehet ezt érteni - és az sem véletlen, hogy miért történik mindez.
Ha az előző generációkhoz viszonyítjuk a kitartás fogalmát, akkor igen, valóban hamarabb feladják a dolgokat a Z generációsok. Azonban ez globális trend, és egyáltalán nem csak erre a kérdéses generációra lehet rásütni. Ebben a covid egy hatalmas felelősséggel van benne, komoly ráhatása volt arra, hogy az emberek másképpen kezdtek el gondolkodni a dolgokról, a saját magánéletünkről. Csak egy példa: a covid előtt rengeteget beszéltünk a munka és a magánélet egészséges egyensúlyáról, a covid óta pedig nem csak beszéljük, hanem éljük is mindezt. Sokkal többet ad azóta az otthonlét, észrevettünk más aspektusokat is, azon kívül is van tehát élet, hogy halálra dolgozzuk magunkat
- mondta erről Steigervald Krisztián.
A szülői felelősség
Azt is megkérdeztük, hogy mekkora szerepük, felelősségük van abban maguknak a szülőknek, hogy a gyerekük úgynevezett "hópihévé" változott. Steigervald Krisztián szerint a digitális kor egyik velejárója, hogy maguk a szülők is nehezebben szabadulnak már meg kütyüjeiktől, ez pedig minta a gyerekek számára is. Csakhogy a kütyü a zsebünkben ma már sokkal több, mint szórakoztató eszköz.
A digitális szülőséget is meg kellene tanulni. Most a digitális alapú világban élünk, ami nagy mértékben befolyásolja azt, hogyan tekintenek a szülők a világra: önmagukra, a munkájukra, az egész digitális létre, valamint ezt hogyan viszik be a gyereknevelésbe? Ha eszkalálódik felettünk maga az eszköz - akár a munkánk miatt, akár amiatt, hogy szórakoztat - akkor annak lesznek következményei. A mobiltelefon a zsebünkben nem az a média, amely a televízió volt mondjuk 1990-ben. Ez az életünk, a munkánk, a kapcsolódási pont a világgal, a bank, a posta, a mozi, a tudakozó, ez a minden, itt a saját zsebünkben. Nagyon nehéz letenni. És ha egy szülő ezt nem veszi észre, hogy a gyerek mellett csecsemőkorától kezdve úgy létezik, hogy nem csak ő, hanem a mobileszköz is ott van a gyereknevelésben, akkor ne csodálkozzon, ha a gyerek nem csak a szülőre néz úgy, mint fontos résztvevője az életének, hanem a mobileszközre is
- fogalmazott Steigervald Krisztián.
A generációkutatóval nemrégiben írásos interjút is közöltünk, amelyben kiégésről, elvándorlási folyamatokról és más generációs szakadékokról, mindennapi küzdelmekről kérdeztük. Az interjút itt olvashatod el újra: