Énekes Gábor • 2023. május 23. 05:30
Napjaink munkaerőpiacán egyre fontosabb képességgé válik az idegennyelv-ismeret. Míg korábban ez inkább a külföldi munkákra korlátozódott, ma már Magyarországon is elengedhetetlen, hiszen a legtöbb szektoron belül szükség van legalább egy idegen nyelvre. És hogy mit érdemes tanulni? Az angol továbbra is biztos befektetés, de a németre, franciára és spanyolra is nagy a kereslet. Egy biztos: ha szeretnénk, hogy a magyar lakosság versenyképes maradjon, muszáj lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a nyelvoktatásra, mivel lehetőségből nincs hiány, de a nyelvtudás egyelőre jócskán elmarad az európai átlagtól.
Minden bizonnyal sokan feltették már maguknak azt a kérdést, hogy milyen idegen nyelvet érdemes tanulni? Nos, a kérdés jogos, hiszen a nyelvtanulás hosszadalmas folyamat és rengeteg kitartást igényel. A jó hír azonban az, hogy nincsen rossz döntés, mert akármelyik nyelv mellett döntünk, azzal gazdagodni fogunk személyes és szakmai szinten egyaránt. A legfontosabb szempont mindig a személyes kötődéssel kezdődik - ha nem igazán érdekel minket az adott nyelv, akkor rengeteget fogunk szenvedni vele, viszont, ha erős a motivációnk, akkor könnyebben vesszük az akadályokat. Ha ezt a kérdést tisztáztuk magunkban, akkor érdemes lehet egyéb, praktikus szempontokat is figyelembe venni - például azt, hogy hosszú távon melyik nyelv illeszhető be leginkább a karrierutunkba és azt milyen terüleeken tudjuk hasznosítani. Cikkünkben több munkaközvetítő céget is felkerestünk, akik elmondták, hogy mik a leghasznosabb idegen nyelvek a munkaerőpiacon. Mielőtt azonban ebbe belevetnénk magunkat, nézzük át, mi magyarok hányadán állunk a nyelvtanulással.
A fiatalok körében egyre gyakoribb a nyelvismeret
Magyarországon az elmúlt években meglehetősen kedvezőtlenül alakultak a nyelvtanulással kapcsolatos trendek. Egyre többen kénytelenek plusz pénzt áldozni nyelvvizsga-előkészítőre, hiszen a közoktatás nem mindig segít a valós nyelvtudás megszerzésében. 2022 decemberében robbant a hír, hogy a kormány bevezeti a nyelvvizsga-amnesztiát, így többé már nem kötelező a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez – igaz, a felsőoktatási intézmények ettől függetlenül igényt tarthatnak a nyelvvizsga meglétére. Hogy hosszútávon ennek az intézkedésnek mi lehet a következménye még a jövő zenéje, de túl sok bizakodásra nem ad okot, hogy Magyarországon három éve nem emelkedik kilencvenezer fölé a nyelvvizsgázók száma, tavaly pedig rekordalacsony szintet ért el (82 836) az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint.
A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a közoktatás nem túl magas színvonalú idegennyelv-oktatására az egyre bővülő magántanár-kínálat és nyelvvizsgafelkészítő tanfolyamok mellett az autodidakta tanulás is egyre kedvezőbb alternatívát kínál. Ezzel pedig elsősorban a fiatalok élnek, akik a különböző digitális platformokat, nyelvi applikációkat, illetve az online tér adta lehetőségek könnyűszerrel fordítják a javukra. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan digitális világban szocializálódtak, ahol pillanatok alatt meg lehet ismerkedni külföldiekkel, vagyis nem csak könyvekből tanulhatnak, de az élőbeszédre is sokkal több lehetőségük van, mint a korábbi korosztályoknak.
Az életkor szerint megfigyelhető, hogy az idősebb generációk esetében az átlagnál jóval alacsonyabb az idegen nyelvismerettel rendelkezők aránya, mint a fiataloknál.
-mondta el Dr. Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt., Igazgatósági tagja, aki szerint a fiatalabb generációk részére már egyre inkább biztosított az intézményesített nyelvoktatás, továbbá rengeteg lehetőségük van használni, hasznosítani a nyelvtudást, különös tekintettel az angolra. A különböző korcsportok közti nyelvtudásbeli különbség valóban látványosan megfigyelhető idehaza. Elég egy pillantást vetni a lenti ábrára és nyilvánvalóvá válik a különbség a különböző korcsoportok között.
Az idegyen nyelvet nem beszélők aránya fokozatosan egyre magasabb, minél idősebb korcsoportot vizsgálunk. Az 55-64 évesek kiugróan nagy része, 74,6 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, ezzel szemben a 25-34 évesek körében már jóval alacsonyabb 40 százalék körüli értéket látunk. A különbség ugyan jelentős, de a 40 százalékos érték még korántsem nevezhető alacsonynak, főként, ha azt nézzük, hogy az európai átlag a 25-34 évesek körében 23 százalék volt 2016-ban.
A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya hasonló módon alakul, vagyis minél fiatalabb korosztályt vizsgálunk, annál magasabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Az Eurostat adatai ugyan a 25 éves kor alatti generációkat már nem mutatják be, de sejthető, hogy ott is magasabb az idegennyelvet beszélők aránya, mint az idősebb korosztály körében.
Messze az európai átlagtól
Érzékelhető tehát egy jelentős javulás ezen a téren, azonban, ha kitekintünk Magyarországról, láthatjuk, hogy a hazai lakosság (a fiatalokkal együtt) bőven el van még maradva az európai országok nagy részétől. Dr. Hadházy Tamás szerint árnyalja a képet, hogy "a magyarországi nemzetiségek által beszélt nyelvek – amelyet többnyire anyanyelvi szinten beszélnek – ugyanúgy idegen nyelvnek számítanak, így a valós helyzet még rosszabb lehet."
Ennek történelmi okai is vannak, hiszen a szocializmus alatt nem volt – az oroszon kívül – szélesebb értelemben véve intézményesített nyelvoktatás, és a bezártság miatt a társadalom jó része nem látta különösebb értelmét a jó nyelvtudásnak.
Mindez a következő ábrán is látható: az európai országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb, 57,6 százalék az idegen nyelvet nem beszélők aránya a 25-64 évesek körében, miközben az EU-s átlag 31,8 százalékot mutat. Nálunk rosszabbul csak négy ország teljesített – ebből az egyik az Egyesült Királyság, akik az angol anyanyelv miatt nem kényszerülnek arra, hogy másik nyelvet tanuljanak.
Természetesen nem várhatjuk el, hogy Magyarország is a belga, svájci, holland lakossággal vetekedjen nyelvtudásban, hiszen ezen országok szerencsés elhelyezkedése és speciális helyzete miatt itt eleve több nyelvet tanulnak a fiatalok, viszont a volt szocialista blokkhoz tartozó régiós országokhoz, mint Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország illene felzárkózni.
Milyen nyelveket várnak el itthon a munkáltatók?
A többi országhoz való felzárkózás azért is kiemelten fontos, mert mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon egyre nagyobb fegyverténnyé válik az idegennyelv-ismeret. A nyitott európai munkaerőpiac, a szabad mozgás és a távmunka szélesebb körű elterjedésével rengeteg új lehetőség nyílik meg a munkavállalók előtt, éppen emiatt viszont a verseny is egyre kiélezettebbé válik. A munkáltatóknak szükségük van magasan képzett munkaerőre és ilyen téren a szakirányú oktatás mellett a nyelvi képességek is meghatározóak – külföldön és Magyarország határain belül egyaránt
A Profession.hu kérdésünkre elmondta, hogy a felületükön 2023-ban aktivált hirdetések 51,11 százaléka tartalmaz nyelvtudásra vonatkozó elvárást. Ezeknél a pozícióknál többnyire középfok/kommunikációképes nyelvtudást kérnek (70%), kevesebb mint negyedüknél pedig felsőfok/tárgyalóképes szintet. Az alapfok és az anyanyelvi szint viszont ritkán jelenik meg az álláshirdetésekben. A budapesti lokációjú betöltésre váró pozíciók közel feléhez társul idegennyelvvel kapcsolatos elvárás, míg a legkevésbé a tolna vármegyei állásoknál szükségesek ezek az ismeretek, ahol mindössze a hirdetések 17,9 százalékánál találkozhatunk e kritériummal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Adatbázisukban a nyelvtudást igénylő álláshirdetések 84,7 százalékánál az angol az elvárt; második leggyakoribb nyelvi követelmény a német (10,8%), majd a francia (0,7%), az olasz (0,4%), a szlovák és a cseh (0,3-0,3%).
Az angol nyelv elsöprően nagy fölényéről számolt be más munkaközvetítő portál is. Ennek az ismerete „messze a legfontosabb, ha valaki komoly karrierben gondolkodik a piaci szférában. Itt nem csupán a nemzetközi karrierre gondolok, hanem akár belföldire is, hiszen egyre több nemzetközi társaság a régiónkban gondolkodik, és itt a közvetítő nyelv értelemszerűen az angol. Sőt, egyre gyakoribb, hogy – akár compliance szempontok miatt is – a magyar kollégák közötti kommunikáció nyelve is az angol” – hangsúlyozta Dr. Hadházy Tamás, majd hozzátette: az angol mellett a leggyakrabban elvárt nyelv a német, hiszen idehaza a legnagyobb közvetlen befektető Németország és Ausztria is előkelő helyen áll.
A legtöbb szektorban aduász az idegennyelv-ismeret
A Jooble nemzetközi munkaközvetítő portál elemzői a Pénzcentrumnak elmondták, hogy Magyarországon az IT-iparban való sikeres elhelyezkedéshez leggyakrabban a német nyelvre van szükség. A szolgáltatási szektorban a francia vagy a dán népszerű. Adatbázisuk szerint a magyar munkáltatók körében az elmúlt hónapban a legkeresettebb idegen nyelvek az angol (több mint 15 800 álláshellyel), a német (több mint 1000 álláshellyel), a dán (több mint 600 álláshellyel) és a francia (több mint 200 álláshellyel) voltak. Mint mondták, 2023 eleje óta Magyarországon a német és dán nyelvtudást igénylő álláslehetőségek száma növekszik a legaktívabban.
A Profession.hu felmérése szerint a vendéglátás főkategóriában idén a hirdetések 90%-a tartalmaz nyelvtudásra vonatkozó elvárást. Ezt követik az SSC szektor (82%), az IT üzemeltetés, telekommunikáció (77%), cégvezetés, menedzsment (76,5%), IT programozás, fejlesztés (76%), a mérnöki pozíciók (73,5%), majd a marketing, média és pr területen feladott hirdetések (70%). A legkevésbé a közigazgatásban elvárás valamely idegennyelv ismerete (8,4%), de a fizikai, segéd és betanított munkák (16,4%) esetében is ritka.
Az angol mellett szintén a megbízható némez nyelvtudásra hívta fel a figyelmet a Pensum, akik szerint az erős német befektetői, vállalati jelenlét miatt nagyon értékes lehet ebbe a nyelvbe fektetni az időt. "Ugyanakkor a magyar cégek legfontosabb export partnerei Németország és Ausztria, így ezen a területen is nagyon jól lehet hasznosítani a németet. Ne feledjük azt sem, hogy Németország Európában a legerősebb gazdasági potenciállal bír, így – Ausztriával egyetemben – a magyar munkavállalók kedvelt és értelemszerű célpontja is - foglalta össze Dr. Hadházy Tamás.
Jelentős előnyben a két idegen nyelvet beszélők
Habár Magyarországon szélesebb körben egyelőre nem terjedtek el (és a jelenlegi nyelvtudás-szint miatt nem is tudna) a többféle nyelvet igénylő állások, de bizonyos szektorok természetesen kivételt képeznek ezalól. A Profession.hu szerint a hirdetések 84 százalékában egy nyelvet tüntetnek fel elvárásként és mindössze 14,57 százalékukban kettőt – ezek jellemzően az ügyfél- és vevőszolgálatos, valamint az SSC szektor állásai. Emellett a nemzetközi ügyvédi irodáknál, vagy tanácsadó cégeknél is alapelvárás a több idegen nyelv ismerete, de ez a jelenség még nem általános. A Pensum elmondása alapján jelentős előnnyel indul az, aki több nyelven képes és tud dolgozni, valamint jobb alkupozícióban is van hiszen – megfelelő végzettséggel – már nemzetközi karrierben is gondolkodhat, így akár belföldön is a „világpiaci” kondíciókat fogalmazhatja meg elvárásként.”
Mi a helyzet nemzetközi piacon?
Különböző források szerint azok a munkavállalók, akik az angol mellett egy második idegen nyelvet is ismernek, 5-20 százalékkal magasabb fizetést kaphatnak, mint az ilyen tudással nem rendelkező kollégáik.
Tetiana Pasevych, a Jooble toborzója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az idegen nyelvek ismerete növeli a magasabb jutalom és a termelékenység esélyét. Egyes tanulmányok szerint a kétnyelvűeknek kevesebb időre van szükségük a feladatok közötti váltáshoz, és időt takaríthatnak meg a külföldi kollégákkal vagy ügyfelekkel való kommunikáció során, mivel könnyebben megértik őket. Számos területen lehet boldogulni pusztán az angol nyelv ismeretével (de az kötelező), de egy komolyabb nemzetközi karrierhez nem árt további nyelveket elsajátítani. Példaként a következőt hozta fel:
Tegyük fel, hogy bizalmi kapcsolatot kell kiépítenie egy üzleti partnerrel, gyorsan meg kell oldania egy konfliktust, vagy le kell nyugtatnia egy ingerült ügyfelet. Ebben az esetben semmi sem működik jobban, mint az anyanyelvükön beszélni velük, ami nem mindig az angol.
A szakember szerint egy második idegen nyelv ismerete mindig aduász egy jelölt számára, mivel az új lehetőségeket nyit meg, és segít gyorsabban feljebb lépni a ranglétrán. A kétnyelvűségnek köszönhetően a munkavállalók szélesebb ügyfélkörnek tudnak szolgáltatást nyújtani, amit a munkáltatók nagyra értékelnek, így gyakran esélyük van arra, hogy magasabb fizetést kapjanak. Emellett az álláskeresők földrajzi mozgástere is bővül, hiszen nemcsak a saját országukban, hanem abban az országban is pályázhatnak állásokra, amelynek a nyelvét ismerik.