Pénzcentrum • 2023. április 29. 12:59
Az elmúlt években a koronavírus, illetve az orosz-ukrán háború hatására egyre nagyobb pénzügyi válság alakult ki szerte a világon. Ennek egyik velejárója az, hogy egyre többen emelték fel a hangjukat a munkahelyi egyenlőtlenségekkel szemben. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy melyek azok az országok, ahol a legrosszabbak a munkahelyi körülmények, illetve azt is megnéztük, hogy ezen a listán Magyarország pontosan hol is helyezkedik el.
Az elmúlt években egyre inkább felbomlani látszik a munkavállalók, a kormány és a vállalkozások közötti társadalmi szerződés, aminek következtében több munkavállalót is megfosztottak a letelepedési jogától, vagy egyszerűen attól, hogy csatlakozhasson egy szakszervezethez. Ez történt többek között Afganisztánban, Burkina Fasóban, Mianmarban, Tunéziában és Szíriában is, ahol egyre gyakoribb az erőszakos fellépés a munkavállalókkal szemben.
De nem kell ennyire messze néznünk ahhoz, hogy hasonló, bár kevésbé súlyos problémákkal szembesüljünk: Európában azoknak az országoknak a száma, ahol a munkavállalóknak erőszakkal kellett szembesülniük 2021-ről 2022-re több mint megduplázódott. A Global Rights Index most azalapján vizsgálta meg az országokat, hogy a munkavállalók mennyire gyakorolhatják a jogaikat, azaz a sztrájkhoz, a szakszervezetek alapításához és csatlakozásához való jogukat, illetve mennyire gyakoriak az önkényes letartóztatások és őrizetbe vételek.
A világ országainak 87 százalékában megsértették az elmúlt egy évben a lakosok sztrájkhoz való jogát. Ez az arány a legrosszabb Fehéroroszországban, Egyiptomban és a Fülöp-szigeteken volt, ahol mind szakszervezeti vezetők ellen indított a kormány eljárást. Ezzel párhuzamosan Szudánban és Mianmarban a sztrájkolók egyenesen katonai elnyomással szembesültek. Mindeközben az országok 79 százaléka megsértette az alkuhoz való jogát a munkásoknak: Tunéziában például a kormányfő tárgyalás és felhatalmazás nélkül rendelkezhet a szakszervezetek sorsa fölött.
Az országok 74 százaléka pedig egyenesen megtiltotta, vagy ellehetetlenítette, hogy a lakosság szakszervezeteket alapíthasson, vagy új tagokkal bővülhessenek. Ráadásul egyre gyakoribb probléma, hogy a külföldi munkavállalókat egyenesen kizárják a munkavédelemből: ez történik az Egyesült Arab Emírségekben is, ahol a bevándorlók nem csatlakozhatnak a kollektív érdekképviselethez.
A fentiek alapján pedig már koránt sem meglepő, hogy 2022-ben a munkavállalás szempontjából a 10 legrosszabb ország Banglades, Brazília, Kolumbia, Egyiptom, Eswatini, Guatemala, Mianmar, a Fülöp-szigetek és Törökország. De nézzük meg, hogy mi a helyzet a közvetlen közelünkben, Európában.
Itt ne vállalj munkát Európában
A Global Rights Index egy egytől ötös skálán értékelte a kontinenseket, ahol messze a Közép-Kelet és Észak-Afrika (4,53 pont) végzett a legrosszabbul. Őt követte Ázsia (4,22 pont), Afrika (3,76 pont), majd Amerika (3,52 pont). Ezzel pedig Európa végzett a legjobb helyen, a maga 2,49 pontjával még úgyis, hogy 2014-ben még 2 pont alatti értéket sikerült elérnie az általános regionális minősítésben. Azokban az országokban, ahol 5-nél több pontot értek el (mint például Mianmar, vagy Szomália) már egyáltalán nincsen joggarancia a jogállamiság bomlása miatt.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A 4-5 pont közötti országok esetében szintén nincs garancia arra, hogy jogszerűen járnak majd el: ilyen ország Guatemala, Brazília, vagy Egyiptom is többek között. A harmadik kategóriába esik Ausztrália, Magyarország, Angola, Románia és Nigéria is például. Ezek az országok 3-4 pont között végeztek, ami alapján itt (köztük hazánkban is) szisztematikusan megsértik a munkavállalók jogait.
A 2-3 pont közötti országokban, mint Argentína, Bulgária, Kanada, Lengyelország vagy Bulgária a besorolás szerint már csak előfordulhatnak jogsértések, míg az utolsó előtti kategóriában (1-2 pont között) előfordulnak ismételt jogsértések. Ilyen ország Horvátország, Spanyolország, Szlovákia, Japán, Észtország is többek között. Az utolsó kategóriába azok az orzságok kerültek, ahol csak szórványosan vannak jogsértések. Ilyen Németország, Ausztria, Norvégia, Dánia és Finnország is.
A kollektív szerződéssel van Európában eszerint a legtöbb probléma, míg a keleti országokban jelentősen rosszabb helyzetben vannak a szakszervezetek, mint nyugati társaiknál. Európában az országok 26 százalékában előfordult erőszakos fellépés a munkavállalókkal szemben, ráadásul Olaszországban ez odáig fajult, hogy haláleset lett a vége.
A felmérés szerint az európai országok 72 százalékában sértették meg a sztrájkjogot és 41 százalékukban korlátozzák a dolgozókat, hogy szakszervezetet alapíthassanak. Mindezek mellett 54 százaléka az országoknak akadályozta a munkavállalók tárgyaláshoz való jogát, miközben 38 százalékuk akadályozta a szakszervezetekbe való regisztráció lehetőségét. De a legsokkolóbb, hogy 10 országban is erőszakot tapasztaltak a dolgozók, ezen felül pedig 13 országban vettek őrizetbe embereket.