Szánthó Péter • 2023. március 30. 05:24
Nem túlzás kijelenteni, több millió magyarnak csak álom a KSH által 2022-re mért, 18,2 százalékos nettó béremelkedés. A Pénzcentrum megyei bontásban vizsgálta meg a statisztikai hivatal kereseti adatait, és mint kiderült 13 megyében az országos átlag alatti mértékben emelkedtek a nettó fizetések tavaly. A forintosított bérekkel ellentétben most nem Budapest húzza fel az országos számokat. Megnéztük, melyik megyében élnek és melyik nemzetgazdasági ágakban dolgoznak azok, akiknek a legkevesebb mértékben emelkedett a nettó bére 2022-ben. Emellett természetesen megkerestük azokat a magyarokat is, akik átlagon felüli emelést kaptak tavaly.
A KSH adatai szerint 2022-ben a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a helyzet nem ennyire fényes, ha megnézzük a megyékre vetített béradatokat. A Pénzcentrum most a Fókuszban a vármegyék című kiadvány mellékelt adatsorai alapján megyénként végigvette, kiknek nőtt valójában ennyivel a fizetése, illetve megnéztük azt is, hogy kik voltak a tavalyi év legnagyobb nyertesei és vesztesei a béremelkedés tekintetében.
Mielőtt belevágunk a közepébe, arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2022-ben a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest (ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26 százalékkal).
Magyarul, akinek a nettó fizetése tavaly ennél kisebb mértékben emelkedett, annak valójában, reálértéken csökkent is a bére 2022-ben - hiába kap forintban többet havonta, abból kevesebb dolgot tud megvenni a boltban, mert idő közben elszálltak az árak.
Csak pár megye húzta fel az átlagot
A körképhez a nettó átlagkereset emelkedését vettük alapul, azokat a nemzetgazdasági ágakat kerestük minden egyes megyében és a fővárosban, amelyekben nem volt legalább 18,2 százalékos béremelés 2022-ben.
Hát, sok esetben rövidebb lett volna felsorolni azokat, akik tényleg megkapták a KSH által mért átlagos béremelést…
A megyei bontású, átlagos nettó béremelkedési adatokat megvizsgálva ugyanis kiderül, hogy a KSH által közölt országos átlag felett csak 7 megyében emelkedtek a fizetések. A legnagyobb mértékben, 20,8 százalékkal Nógrád megyében emelkedett a nettó átlagkereset, de Békésben és Szabolcsban is 20 százalék körüli ez a szám.
Ezek a kiugró értékek húzzák fel az országos átlagot, hiszen közben Tolnában csak 14,5 százalék volt az emelkedés, de Pest megyében és Győr-Moson-Sopronban is legfeljebb 16 százalékkal nőttek a nettó átlagkeresetek.
Alább megyénként és nemzetgazdasági áganként kerestük a 2022-es inflációs béremelési hullám nyerteseit és veszteseit. Előzetesen csak annyit: van meglepetés bőven... Mint kiderült, a megyei átlagokat jobbára a közszolgák és az egészségügyi dolgozók béremelése húzta fel.
Ők a legnagyobb nyertesek és vesztesek
Budapesten az építőipari dolgozók nettója átlagosan 18,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, mellettük a vendéglátósok fizetése emelkedett még az átlag felett (18,8%) emellett a „közigazgatás, védelem” dolgozóinak fizetése emelkedett 25,4 százalékkal, a humán egészségügyi ellátásban és a szociális ellátásban dolgozóké pedig 20,4 százalékkal. Ezek húzták fel a fővárosi átlagot, a többiek fizetésemelése nem érte el a KSH által megadott átlagot.
Összességében Budapesten 17,3 százalékkal emelkedtek a fizetések a statisztikai hivatal szerint, ugyanakkor a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” ágban dolgozók gyakorlatilag ugyanannyit kerestek, mint egy évvel korábban, A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban dolgozóké pedig csak 12,3 százalékkal nőtt.
Baranya megyében összességében 18,9 százalékkal nőttek a nettó bérek 2022-ben, ami átlag feletti. Legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés iparágban dolgozók fizetése emelkedett, 31,2 százalékkal. De jókora emelést kaptak a szociális ellátásban dolgozók is, akiknek a nettója 29,4 százalékkal nőtt. A „szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet” végzők fizetése viszont csupán 4,3 százalékkal emelkedett, és a pénzügyi területen dolgozók is csak 5,4 százalékkal kaptak többet, mint egy évvel korábban.
Bács-Kiskun megyében összességében 18,1 százalékkal nőttek a nettó bérek, szóval épp az átlag alatt. Azt nem tudjuk, mi történt az „egyéb szolgáltatásban” dolgozókkal, de 71 százalékkal nőtt a bérük, azaz ők húzták felfelé az átlagot. Mellettük 25 százalékkal nőtt a humánegészségügyben és a szociális ellátásban foglalkoztatottak fizetése, a közigazgatásban dolgozók pedig 31,6 százalékkal kaptak többet, mint egy évvel korábban. Ebben a megyében legkevésbé a bányászatban, kőfejtésben dolgozók bére emelkedett: ők csak 8,1 százalékkal kaptak többet, mint egy évvel korábban. És az építőipari, valamint pénzügyi területeken dolgozóknak is be kellett érnie 11,7 illetve 11,4 százaléknyi fizetésemeléssel.
Békés megyében egészen jó a helyzet, egy év alatt 19,9 százalékkal emelkedtek a fizetések. Itt az „egyéb szolgáltatásban” dolgozók fizetése emelkedett a leginkább, 35,4 százalékkal, a közigazgatásban, rendvédelemben dolgozók pedig 28,7 százalékkal kerestek többet az egy évvel korábbinál, az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók fizetése pedig 25,4 százalékkal nőtt. Ellenben az oktatásban alkalmazottak fizetése csak 10,4 százalékot emelkedett, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig 13,8-al.
Borsodban az országos átlag alatt nőttek a nettó bérek, 17,8 százalékkal. A legmagasabb béremelést az információs, kommunikációs iparágban dolgozók kapták, 30,6 százalékot, a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók bére pedig 28,8 százalékkal nőt, amitől nem sokkal marad el az egészségügyi dolgozók 27,9 százalékos béremelése.
Viszont, mint kiderült a Borsod megyében dolgozó pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók fizetése csökkent is 2,7 százalékkal.
Az „adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben” dolgozók fizetése csak 8,1 százalékkal növekedett. Az ingatlanosok és a művészek, szórakoztatóiparban dolgozók pedig csak 11,1 százalékos béremelkedést könyvelhettek el.
Csongrádban 18,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. Legnagyobb mértékben a közigazgatásban, rendvédelemben dolgozók bére emelkedett, 32,2 százalékkal, őket követi az információs, kommunikációs iparágban dolgozók fizetése, ami 28,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük az oktatásban dolgozók bére emelkedett a leginkább, 26 százalékkal. Legkevésbé, 1,9 százalékkal a kőfejtésben, bányászati iparágban alkalmazottak fizetése emelkedett, de a pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók is csak 9,5 százalékkal vittek haza többet, mint egy évvel korábban, és a villany-, gáz-, fűtés- és klímaszerelők fizetése is csak 9,8 százalékkal nőtt.
Fejér megyében bőven átlag alatt, 16,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2022-ben. A sorrend már-már a szokásosan a közigazgatás, rendvédelemmel indul (+30,6%), második helyen a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység áll (+30%), közben az ingatlanügyletekben dolgozók fizetése pedig 26,2 százalékkal emelkedett.
Ellenben a Fejér megyei, művészet, szórakoztatás, szabadidő iparágban dolgozók bére csökkent, 15,2 százalékkal volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdaságban, halászatban, erdőgazdaságokban tevékenykedők bére csak 11,9 százalékkal emelkedett, és az oktatásban dolgozóknak is meg kellett elégedniük csupán 12 százalékos nettó bérnövekedéssel.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Győr-Moson-Sopron megyében mindösszesen 16 százalékkal voltak magasabbak tavaly a nettó bérek, mint egy évvel korábban. A listát itt is a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók vezetik 26,6 százalékkal, illetve a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók fizetése is 22,3 százalékkal növekedett, az egészségügyi és szociális dolgozóké pedig 21,9 százalékkal. Ellenben az „egyéb szolgáltatásban” alkalmazásban állók csak 0,7 százalékkal kaptak többet, mint egy évvel korábban, a bányászatban, kőfejtésben dolgozók nettó fizetése pedig 9,3 százalékkal emelkedett. De a különféle szerelőknek is meg kellett elégednie 13 százalékos átlagos béremelkedéssel.
Hajdú-Biharban az átlag felett, 19,1 százalékkal emelkedtek a nettó fizetések. A legnagyobb béremelkedés, átlagosan 70,3 százalék a bányászat, kőfejtés iparágban volt. Őket követik az egészségügyi dolgozók (+30,7%) illetve a közigazgatási, rendvédelmi alkalmazottak (+30,2%). Legkisebb mértékben ebben a megyében a különféle szerelők bére emelkedett, mindössze 12,5 százalékkal, de a mezőgazdaságban, erdészetekben és a halászatban dolgozók fizetése is csak 13,5 százalékkal növekedett. Emellett az ingatlanosok fizetését is csak 15,4 százalékkal növelték.
Heves megyében kereken 18 százalékkal emelkedtek egy év alatt a nettó fizetések. Legnagyobb mértékben a szállítás, raktározás iparágban dolgozók bére nőtt, 30,1 százalékkal, őket követi az egészségügy (+26,7%), illetve a közigazgatás, rendvédelem (+26,2%). Legkisebb mértékben Heves megyében a „vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés” iparágban dolgozók fizetése emelkedett, mindösszesen 9,1 százalékkal, de a „szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet” végzők nettója is mindösszesen 11,5 százalékkal nőtt, és a kommunikációs, információs iparágban dolgozók is csak 12 százalékot kaptak átlagosan.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 17 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek, a rangsort a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók vezetik 27 százalékos nettó emelkedéssel, utánuk jönnek az egészségügyi dolgozók (+23,9%) és az „egyéb szolgáltatások” alkalmazottai 23,7 százalékos béremelkedéssel. A legkisebb mértékben ebben a megyében a bányászatban, kőfejtésben melózóknak emelkedett a nettója az egy évvel korábbiakhoz képest, mindösszesen 4,6 százalékkal, de a „Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet” végzők is csak 7,6 százalékos nettó béremelkedést könyvelhettek el. Az oktatásban dolgozók bére is épphogy csak tíz százalékot meghaladó mértékben (10,5%) emelkedett.
Komárom-Esztergom megyében átlagosan 16,7 százalékkal voltak magasabbak a nettó fizetések, mint egy évvel korábban, ami szintén elmarad a KSH által közölt, országos átlagtól. A legnagyobb béremelkedés a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzőké volt, 31,5 százalékos, őket követik a bányászok, kőfejtők 26,8 százalékkal. Mellettük még a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók fértek bele a top 3-ba, átlagosan 24,7 százalékos nettó béremelkedéssel. A lista másik végén a villany-, gáz-, fűtés- és klímaszerelők állnak, akik csak 4,2 százalékkal kerestek többet tavaly nettóban, mint egy évvel korábban, de tíz százalék alatti (9,9%-os) béremelkedést tapasztaltak az információs, kommunikációs iparágban dolgozók. És a megyei ingatlanosok sem túlzottan örülhetnek, nekik is csak 10,2 százalékkal emelkedett a nettó bérük.
Nógrád megyében 20,8 százalékkal nőttek a nettó bérek átlagosan, ami jóval átlag feletti. A megyében dolgozók közül a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók nettója emelkedett a legnagyobb mértékben, 92,2 százalékkal. Mellettük az egészségügyi és szociális alkalmazottak kapták a legmagasabb béremelést, de ők már csak átlagosan 32 százalékot, és a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók nettója is 28,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Ellenben a bányászatban, kőfejtésben dolgozók átlagos nettó fizetése 6,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban,
és a szerelők is csak 4 százalékkal vittek haza magasabb nettót. A vendéglátásban, szálláshelyszolgáltatásban dolgozók bére pedig 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Pest megyében elmaradt a nettó béremelkedés mértéke az országos átlagtól, csak 15,6 százalékos volt. A bányászat-kőfejtésben tevékenykedők 27,3 százalékkal kerestek többet nettóban, mint 2021-ben, az egészségügyi dolgozók fizetése 23,9 százalékkal emelkedett, mialatt a vendéglátásban dolgozók 20,2 százalékkal kerestek többet nettóban, mint egy évvel korábban. Ellenben a Pest megyei ingatlanosok nettója csak 7,6 százalékkal emelkedett átlagosan, de a pénzügyi, biztosítási tevékenységben dolgozók is csak 9,3 százalékkal kapnak több nettót. Emellett a villany-, gáz-, fűtés- és klímaszerelők fizetése nőtt a legkevésbé, 10,1 százalékkal ebben a megyében.
Somogyban 17,6 százalékkal nőttek a nettó fizetések. Ezen belül a kommunikációs és információs iparágban tevékenykedők fizetése nőtt a leginkább, 34,2 százalékkal, őket követik a megyei rangsorban a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók (+30,5%) és az egészségügyi dolgozók (+28%) állnak. Legkisebb mértékben Somogy megyében a villany-, gáz-, fűtés- és klímaszerelők bére emelkedett, mindösszesen 8 százalékkal, utánuk a legkisebb mértékben a vízgazdálkodásban dolgozók nettó bére emelkedett, mindösszesen 9,3 százalékkal. A harmadik legkevesebb nettó béremelkedés az oktatásban volt, 10,2 százalékos.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 19,9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó fizetések. A listát a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók vezetik ebben a megyében 30,4 százalékos béremelkedéssel. Őket követik az egészségügyi dolgozók 26,7 százalékos nettó béremelkedéssel, a helyi lista harmadik helyén pedig az egyéb szolgáltatásban dolgozók álltak 22,9 százalékkal.
A szabolcsi ingatlanosok viszont 5,3 százalékkal vittek haza kevesebbet, mint egy évvel korábban,
a vízgazdálkodásban dolgozók 7,4 százalékkal kaptak többet, mint egy évvel korábban, és a különféle szerelők is csak 9,7 százalékos nettó béremelkedést realizálhattak.
Tolna megyében 14,5 százalékos volt a béremelkedés mértéke, ami a legalacsonyabb az országban, ami pontosan megegyezik a 2022-es infláció mértékével. Magyarul: az átlagos tolnai melósok nagyjából ugyanúgy élnek, mint egy évvel korábban, nem jutottak semennyit előre a nettó fizetések tekintetében. A béremelés-rangsort ebben a megyében is a közigazgatási, rendvédelmi dolgozók vezetik, akiknek 27,1 százalékkal növekedett a bére az egy évvel korábbihoz képest. Utánuk az egészségügyi és szociális dolgozók következnek a sorban 22,7 százalékkal, majd pedig az egyéb szolgáltatások 21 százalékos átlagos nettó béremelkedéssel. Rajtuk kívül a megyében egyedül a kereskedelemben, gépjárműjavításban dolgozók fizetése emelkedett a KSH által közölt átlag felett. A legkisebb mértékben a művészek, szórakoztatóiparban dolgozók nettója emelkedett, mindösszesen 2,7 százalékkal. De a villany-, gáz-, fűtés- és klímaszerelők és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők nettó átlagbére is csak 7,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Vas megyében 17,3 százalékkal emelkedtek a nettó átlagfizetések egy év alatt. A közigazgatási, rendvédelmi dolgozók itt is a béremelés-rangsor elején állnak 29,1 százalékkal, őket követik az egészségügyi és szociális alkalmazottak 27,3 százalékkal. Mellettük még a pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók értek oda a dobogóra, az ő nettó átlagfizetésük Vas megyében 22,2 százalékkal emelkedett. A lista másik végén a kommunikációs, információs szektor áll, amelyben itt csak 6,9 százalékkal nőttek a bérek. Az építőiparban dolgozók nettó fizetése is mindösszesen 11,2 százalékkal emelkedett ebben a megyében, és az oktatási alkalmazottak sem kaptak többet, 11,3 százalékot.
Veszprém megyében 16,3 százalékkal nőttek az átlagos nettó fizetések. A prímet itt is a közigazgatásban, rendvédelemben dolgozók viszik 26,8 százalékkal, őket követik az egészségügyi és szociális dolgozók 24,7 százalékos nettó béremelkedéssel. A lista harmadik helyén a pénzügyi, biztosítási szektor áll 23,8 százalékos éves emelkedéssel. A lista másik végén művészetben és szórakoztatóiparban dolgozók állnak, akiknek a nettója az egy évvel korábbihoz képest csak 8,4 százalékkal emelkedett, de az egyéb szolgáltatások alkalmazottai is csak 8,4 százalékos béremelkedést könyvelhettek el. 10,3 százalékkal nőtt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben dolgozók fizetése, ami szintén messze elmarad a KSH átlagától, illetve az éves infláció mértékétől is.
Zala megyében a nettó átlagbérek 18,6 százalékkal növekedtek 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. Nincs meglepetés, a közigazgatási-rendvédelmi dolgozók itt is vezetik a listát 29,1 százalékos béremelkedéssel. Második helyen az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók állnak átlag 26,1 százalékos bérnövekedéssel, a lista harmadik helyére a vendéglátósok, szálláshelyszolgáltatásban dolgozók fértek oda 23,8 százalékos nettó béremelkedéssel. A Zala megyei lista másik végén információs, kommunikációs ágazat dolgozói állnak, akiknek egy év alatt csak 8,3 százalékkal növekedett a nettójuk, de az oktatásban dolgozók csupán kereken 10 százalékkal nőtt a nettó béremelkedése sem sokkal magasabb. És a művészeti-szórakoztatóipari szektor 11,8 százalékos béremelkedése sem nevezhető acélosnak.