Biró Attila • 2023. február 24. 16:02
Magyarország kifejezetten jól szerepel a világranglistán, ami a munkanélküliség mértékét illeti. Ha bejönnek az előrejelzések, a rátánk 3,8 százalékra növekedhet, ami a világ legjobb 20 adata között lenne. Viszont ez is növekedés lenne, hiszen 2022-ben 3,6 százalékponton állt. A számokat ismerve ez azt jelentené, hogy mintegy 15 ezer munkanélkülivel lenne átlagosan több Magyarországon, mint 2022-ben. Persze az előrejelzéseket egészen sok minden megzavarhatja, az olyan monetáris lépéseknek, mint például a súlyos alapkamat-emelés még komoly munkaerőpiaci következményei is lehetnek hosszú távon.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a munkaerőpiacra általában jóval később gyűrűznek be a különböző gazdasági válságok hatásai. Az pedig mindig egyértelmű jele a recessziónak, ha tömegesen beindulnak az elbocsátások, egyre többen veszítik el a munkájukat. Ebből a szempontból különösen érdekes egyelőre, hogy a rengeteg nehézséggel tűzdelt 2022-es évben meglehetősen jól szerepelt a fejlett világ munkaerőpiaca. Hovatovább a világ vezető hatalmait csoportosító G7-es formációból 6 nagyhatalomnál történelmi, félévszázados csúcsokat döntöget a foglalkoztatás.
A munkaerőpiac tehát mindig tartogat magában meglepetéseket: a gyengébb globális növekedés, a szinte mindenhol emelkedő kamatlábak és az elszálló infláció bizony 2023-ban nehezíteni fogja a foglalkoztatás világát. A kérdés csak az, hogy pontosan mennyire? A következőkben azt fogjuk bemutatni, hogy az IMF adatiból mire számíthat a világ munkanélküliség terén.
A bizonytalanság kora
Ami bizonyos, hogy a koronavírus-járvány rendkívül sok országban rontotta a munkaerőpiaci-trendeket. Ez pedig megváltoztatta a viszonyokat is. Az előrejelzések szerint Dél-Afrikában lesz a legnagyobb ütés a világon. Itt számítanak ugyanis a legmagasabb munkanélküliségi rátára 2023-ban, ami elérheti a 35,6 százalékot is. Mindezt úgy, hogy Dél-Afrika az afrikai kontinens legfejlettebb országa, de a lassú gazdasági növekedés és a szigorú munkaügyi törvények együttesen akadályozzák, hogy a cégek munkaerőt toborozzanak. Az elmúlt két évtizedben a munkanélküliség itt egyébként 20 százalék körül mozogott.
Európában ehhez képest a becslések szerint Bosznia-Hercegovinában várható a legmagasabb munkanélküliségi ráta, ami több mint 17 százalékos is lehet. Ezt követi Észak-Macedónia (15%) és Spanyolország (12,7%). Érdekesség, hogy ezek a munkanélküliségi ráták több mint kétszer magasabbak, mint a fejlett európai gazdaságok előrejelzései.
Ahogy viszont az adatokból látjuk, bőven akadnak olyan országok, ahol a munkanélküliség az előrejelzések szerint még a 3 százalékot sem éri majd el. Thaiföldön például 1 százalékot jósolnak, de Szingapúrban is csupán 2,1 százalékot, míg például Csehországban 2,3 százalékot. De Vietnám, Japán, Svájc és Makaó is 3 százalék alatt mard. Az EU-ból egyébként Csehországon kívül Lengyelország, Málta és Németország szerepel még a top10-ben, 3,2; 3,3; és 3,4 százalékos várakozással.
Ezek után viszont alig a top 10-en kívül az EU-ból Magyarország következik, ami összesesítésben a 14. legjobb helyen szerepel a listán. Hazánkban a jóslat szerint 3,8 százalékra fog emelkedni a munkanélküliségi ráta. Azért lehet itt emelkedésről beszélni, mert a KSH legfrissebb statisztikái szerint 2022-ben az egész évre figyelembe véve 3,6 százalékos volt hazánk munkanélküliségi rátája.
Mint látjuk, ez világszinten is kiemelkedő előrejelzésnek számít, de azért mégiscsak emelkedő tendenciáról van szó. Mankót jelenthet egyébként a számok ismeretében, hogy voltaképpen 2022 áprilisától csaknem folyamatosan emelkedik hazánkban is a munkanélküliség. Ezzel együtt 2022 áprilisában, amikor már éppen lecsengőben volt a Covid okozta nagy sokk, ugyanazon a történelmi mélyponton voltunk, mint amit 2019 áprilisában mértek, nevezetesen 3,2 százalékon.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A számok kapcsán mankót jelenthet az is, hogy 2022 szeptemberében, 2021 szeptemberéhez képest éppen 3,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, míg 2022 decemberében 3,9 százalékkal volt nagyobb, mint 2021 decemberében. A két számból az derül ki, hogy ekkora munkanélküliségi ráta mellett mintegy 187-190 ezer 15-74 közötti olyan ember van, aki munkanélküli.
Ha bejönnek az előrejelzések, akkor a 2022-es átlagos 176 ezer fő helyett, némileg több, 190 ezer fő körül mozoghat majd a munkanélküliségi ráta 2023-ra vonatkozóan. Ami hozzávetőlegesen a 2021-es, Covid rázta évnek felelne meg (akkor a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt, 196 ezer munkanélkülivel).
Jöhetnek még utórengések
Az erős munkaerőpiacok kulcsfontosságú kihívások jelen világunkban, mégpedig azért mert a robosztus munkaerőpiac hozzájárul a magas inflációs számokhoz. Hiszen minél több foglalkoztatott van, annál többen keresnek, élnek jól, költenek pénzt, magas a kereslet, ami drágítja az árakat. A közelmúltbeli rettentő kamatemelések (amiket Magyarországon is látunk jó ideje) egyelőre még nem váltottak ki jelentős munkanélküliségi hullámot. Ez lenne ugye annak a recessziónak a biztos jele, amit a bevezetőnkben írtunk.
Viszont tudnunk kell, hogy a súlyos kamatemelésekhez hasonló monetáris politikai lépések körülbelül egy év alatt szoktál elérni a csúcsot. Ez pedig még előttünk van, úgyhogy bőven érhetik még kemény meglepetések nem csak a világ, de a magyar munkaerőpiacot is. Sőt, az infláció monetáris politikai leküzdése bizonyítottan három, de akár négy évig is eltarthat. Megoldódni egyik napról a másikra tehát bizonyosan nem fog.
A jó hír viszont az, hogy az infláció ellen nem csak monetáris eszközökkel lehet küzdeni, és megzabolázni. A kínálati oldal dinamikájának javítási, tehát például a Covid által amúgy is szétbombázott ellátási láncok folyamatos javítása megelőzheti az ellátási hiányokat, amik hagyományos felverik az árakat, már ha egyáltalán kapni a szóban forgó termékeket. De ugyanígy maguk a rendszerek, illetve az infrastruktúra javítása is sokat segíthetik, hűthetik az inflációt.