Koós Anna • 2023. február 8. 13:02
Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. Tíz éve még 32,8 ezer 65. évét betöltött dolgozó volt az országban, 2022-ben 111 ezer. Igaz, a 65 év felettiek száma önmagában is emelkedett, viszont arányaiban is nőtt a foglalkoztatottság: míg 2013-ban a 65-74 éves korosztály 3 százaléka dolgozott, 2022-ben már a 9 százalékot közelíti az arány. A legtöbb nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozó a Közép-Magyarország régióban van, minden negyedik idősödő munkavállaló Budapesten dolgozik. Az utóbbi években a teljes állásban dolgozók aránya is nőtt a részmunkaidős foglalkoztatáshoz képest. A Pénzcentrum elemzésében azt is vizsgáltuk, milyen területen dolgozik a legtöbb idősödő magyar.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 1 millió 990 ezer 65. életévében járó lakos élt Magyarországon, akik közül 1millió 254 ezren voltak 65-74 év között, mely korosztályt a statisztikai hivatal vizsgál foglalkoztatottsági szempontból. A tájékoztatási adatbázis adataiból kiderül, hogy 2022. III. negyedévében 111 ezer 65-74 év közötti munkavállaló volt az országban, vagyis ennek a korosztálynak 8,85 százaléka dolgozott továbbra is. Alacsony aránynak tűnhet, azonban a ráta 2018-ban még 5,32 százalék volt, 2013-ban pedig mindössze 3,15 százalék. A 64 év feletti dolgozók részaránya a 15-74 éves korosztályban is egyre nagyobb részt tesz ki.
A legfrissebb - 2022. III. negyedévi - foglalkoztatási adatokból kiindulva az látható, hogy folyamatosan emelkedik a 65 éves és afeletti korosztályban azok száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltését követően is tovább dolgoznak. Eleve a foglalkoztatottság maga is emelkedik a KSH által vizsgál korosztályban (15-74 évesek). Azonban amíg 10 évvel korábban a 64 év felettiek mindössze az összes dolgozó 0,8 százalékát adták, arányuk 2022-re 2,4-re emelkedett.
Az adatokból az is kiderül, hogy egyre több a 64 év feletti dolgozó nők részaránya is. Bár nem meredek az emelkedés, látható, higy a férfiak aránya 2016 óta csökkenő tendenciát mutat. Kivételt a 2019-es és a 2022-es évek képeznek, viszont a csökkenő trend így is megfigyelhető:
Az utóbbi 10 évben nőtt a részmunkaidőben dolgozók száma is a 65-74 éves korosztályban. 2013-ben még csupán 15,1 ezer fő dolgozott ebben a formában, 2022-re számuk 49,9 ezerre emelkedett (130 százalékkal). Viszont mindeközben 2021-ben és 2022-ben a teljes foglalkoztatottsághoz képest a részmunkaidősök aránya csökkent 10 éves távlatban. Vagyis több százalékponttal magasabb a teljes munkaidőben a 65. életévük betöltését követően is dolgozók aránya:
Budapesten dolgozik a legtöbb idősödő magyar
A Közép-Magyarországi régióban arányaiban kiemelkedő a 65-74 éves éves korosztály foglalkoztatottsága. A teljes országban a III. negyedéves adatok szerint 2022-ben ennek a korosztálynak 9,6 százaléka dolgozott! Közép-Magyarországon ez az arány 12,6, míg Budapesten 14,9 százalék. Fontos, hogy ez az arányszám nem az összes dolgozó és közülük a 64 év felettiek arányát adja - hanem a dolgozó 65-74 év közöttiek és a teljes korosztályuk arányát:
Arányaiban a 64 év felettiek közül a Dél-Dunántúlon dolgoznak a legkevesebben, mindössze 6,2 százalék. A nyugat-dunántúli régióban szintén kevesebb a dolgozó idős arányaiban. Közép-Magyarország mellett pedig egyedül a Dél-Alföld az a régió, ahol az átlag feletti a 65-74 évesek foglalkoztatottsági aránya, mint az országos átlag - igaz csak egy hajszállal.
Ilyen munkát végeznek a legtöbben
A KSH adatai abba is betekintést engednek, mely nemzetgazdasági ágakban, illetve foglalkozási főcsoportokban dolgozik a legtöbb 64 év feletti magyar. A FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) felosztás 10 kategóriát határoz meg. A 65-74 éves korosztálynak csaknem negyede ezek közül a felsőfokú képzettség önálló alkalmazásátigénylő foglalkozások kategóriába esik. Ide tarzoznak például a műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások (mint a mérnökök, programozók, fejlesztők, vagy matematikusok, meteorológusok, orvosok, ápolók, védőnők, pedagógusok, szociális munkások, adótanácsadók, üzleti elemzők, jogászok, közgazdászok, pszichológusok, könyvtárosok, művészek stb.).
Sok idősödő magyar végez egyéb, felsőfokú vagy középfokúképzettséget igénylő munkát is, mint pl. a technikusok, gépkezelők, egészségügyi asszisztensek, optikusok, ügyintézők, vám- és pénzügyőrök, lakberendezők, stb. Rengetegen dolgoznak közülük a kereskedelem és szolgáltatások területén is. A fegyveres szerveknél viszont egyáltalán nem dolgoznak 64 év felettiek. Arányaiban a legkevesebb idősödő dolgzó irodao és ügyviteli munkát végez vagy a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban dolgozik.
A TEÁOR felosztásból még részletesebben kiderül, hogy milyen területeken dolgozik a 65-74 éves munkavállalók nagy része. A KSH adatait elemezve látható, hogy 2022. III. negyedévében a kereskedelem és gépjárműjavítás területén dolgoztak közülük a legtöbben, 13,3 százalék - ebből is 64,2 százalék a kiskereskedelmebn tevékenykedik, vagyis a teljes korosztályra vetítve a dolgozók 8,6 százaléka! A feldolgozóiparban ugyancsak 13,3 százalék dolgozik. Nem meglepő, hogy a humán egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás területén is nagy arányban tevékenykednek a 64 év feletti dolgozók:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Legkevesebben az információ, kommunikáció területén, illetve a bányászat, villamosenergia, vízellátás területén dolgoznak a többi területhez viszonyítva.
Még egy érdekes aspektust vizsgáltunk az egyes foglalkozási csoportokon belül: hogy az összes munkaválló közül milyen arányú a területen a 64 év felettiek részvétele. Érdekes adat, hogy az ingatlanügyletek területén minden tizedik dolgozó a 65-74 éves korosztályhoz tartozik (10,5%). Arányaiban pedig többen vannak a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők (4,6%), sőt a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat területén (4,4%) is, mint az egészségügy vagy az oktatás területén.
Igaz, torzíthatja a képet, hogy a 74 év felettiekről nincsenek ilyen részletes nyilvános adatok, pedig érdemes lenne megvizsgálni a teljes 65-89 éves korosztályban is a foglalkoztatottságot. Mindenesetre az adatokból tisztán látszik, hogy az idősödő munkavállók száma meredekebben emelkedik, mint a 64 év feletti népesség növekedése. Egyre többen dolgoznak közülük teljes állásban részmunkaidő helyett és egyre több a női munkavállaló. Egyes pedig területeken kimagaslóan sok a 65-74 éves munkavállalók aránya is.
Jöhet a nyugdíjbónusz?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022 nyarán megjelent 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel - a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl - a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni, tehát még rá is segítenének a folyamatra, amely jelenleg zajlik a munkaerőpiacon.
Arról, hogy bevezetésre kerül-e a nyugdíjbónusz, vagy hasonló intézkedés, egyelőre nem érkezett friss hír. Azonban nyugdíjszakértők szerint azok az idősek, akik még tudnak dolgozni 65 éves korukban és azon túl is, mindenképp jobban járnak a jelenlegi rendszerben, ha elmennek nyugdíjba és mellette dolgoznak tovább - így a járulákot sem kell megfizetni, és félre tudják tenni a nyugdíjukat. Természetesen a nyugdíjazást jól át kell gondolni ebben az esetben is - hiszen aki elodázza a nyugdíjba vonulását, az még több szolgálati időt szerez, illetve a valorizációs szorzó függvényében magasabb nyugdíjra is számot tarthat, mintha az első adandó alkalommal nyugdíjba vonul. Számos körülményt érdemes tehát figyelembe venni, mielőtt valaki a nyugdíjazásáról dönt.
Sokan nem is számítanak állami nyugdíjra
Minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most. Abban továbbra is nagy az egyetértés, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetésre, és abban is biztos a magyarok fele, hogy nyugdíjasként továbbra is dolgozniuk kell majd, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi életszínvonaluk fenntartására – derült ki egy kutatásból.
Az öngondoskodást valamennyivel többen tartják már egy lehetséges megoldásnak, mint öt éve. 2017. óta közel 10%-kal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43%. Az öngondoskodásra pedig számos lehetőség adott, ezek közül sokan választják azokat, amelyeket az állam is támogat adóvisszatérítéssel, mint a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes pénztárak vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítások.