Pénzcentrum • 2023. február 1. 13:06
2023 igen tekintélyes összegű minimálbér emeléssel indult. Kérdés azonban, hogy a mostani 232 ezer forintos összeg mennyire "versenyképes" más európai országok minimális fizetéseivel. Az Eurostat friss adatai szerint nem igazán. Euróban számolva ugyanis még a román és a szlovák minimálbér is meghaladja a magyarországit. Mi azonban most ezen felül vásárlóerő-standardokon is összehasonlítottuk az egyes országok minimálbéreit.
Jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül 22-ben van minimálbér (Cipruson éppen az idei év elején vezették be). A minimálbér összegei között azonban hatalmasak a különbségek - állapította meg az Eurostat friss jelentése.
Ez azt jelenti, hogy Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország kivételével mindenhol az államilag szabályozott, hogy minimálisan mekkora összeget kell fizetni a dolgozóknak.
A minimálbér összege Bulgáriában a legszerenyébb (399 euró) és Luxemburgban a legbőkezűbb (2 387 euró). Euróban mérve ezen felül három csoportra osztható.
- Az első csoportba sorolhatóak azok a tagállamok, amikben a minimálbér meghaladja a havi 1500 eurót. Ilyen ország Luxemburg, Németország, Hollandia, Írország és Franciaország.
- A második csoportba azokat azokat az országokat tudjuk sorolni, ahol a minimálbér havi 1000 és 1500 euró közé esik. Ide tartozik Szlovénia és Spanyolország.
- A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, amikben a minimálbér összege az 1000 eurót sem éri el. Ide sorolható Ciprus, Portugália, Málta Litvánia, Görögország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovákia Horvátország, Lettország, Románia, Bulgária és Magyarország is.
Ahogy az grafikonunkon is látható, hazánk a 232 ezer forintra nőtt bruttó havi minimálbérével a vizsgált országok közül csupán hátulról a hatodik helyet éri el az Eurostat minimálbér toplistáján, kizárólag Törökországot és balkáni országokat megelőzve.
Az átszámítva 578,74 eurós minimálbérünknél Szlovákiában, Horvátországban, sőt Romániában is magasabban van a léc. És azt sem érdemes elfeledni, hogy az adóterhek is országonként igen eltérőek. A hazánknál alacsonyabb minimálbérrel rendelkező országok jórészében, így Szerbiában, vagy Montenegróban például a személyi jövedelemadó mértéke is alacsonyabb és vannak országok, ahol még mindig adómentes a minimálbér (ahogyan hosszú ideig nálunk is volt).
A minimálbér nyers, "eurósított" összege persze viszonylag keveset árul el arról, hogy az adott országok árszínvonalán mire is elég az a pénz, amit a munkáltatók kötelesek adni a legszerényebben honorált dolgozóiknak is. Az Eurostat épp ezér vásárló-standardok, vagy angol rövidítéssel PPS (Purchase Power Standards) alapján is rangsorolta a minimálbéreket, ez által egy teljesebb képet adva azok valós értékéről.
Igen szerény a magyar minimálbér vásárlóértéke
Mint már említettük, hazánkban 2023. január 1-jétől bruttó 232 000 ezer forint a minimálbér havi összege. az új minimálbér 16 százalékos emelkedést jelentett a korábbi 200 ezerhez képest.
Ez bőven túlszárnyalja bármelyik ország, az Eurostat által publikált éves, átlagos növekedését. 2013 és 2023 januárja között ugyanis ez Romániában átlag 14,4, Litváinában 11,2, Bulgáriában 9,7 százalékos volt, a többi tagállamban pedig bőven elmaradt ettől is. Egy válság közepén persze érthető a bőkezűbb emelés, de nézzük, hogy PPS-ben mindez mire volt elég.
Míg 2019-ben még csak 679,52, tavaly már 858,63 volt a magyar minimálbér PPS-e idén pedig a januári emelés után 947,91-re ugrott. Ennek hála ebben mérőszámban kifejezve hazánk már hátulról a tizedik helyet foglalja el (szemben euróban számolt hátulról hatodik hellyel) az Eurostat minimálbéres listáján. Ezzel azonban továbbra is hátul kullog a vizsgált országok között. A szemléltetés kedvéért soroljuk PPS szerint is két csoportba az EU tagállamait.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- Ennek nyomán összeállíthatunk egy csoportot az 1000 feletti PPS-el rendelkező országokból. Ezek közé tartozik Németország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Franciaország, Szlovénia, Írország, Lengyelország, Spanyolország, Litvánia Románia és Ciprus tartozik.
- A második csoportba pedig az 1000 alatti PPS-el rendelkező minimálbéreket soroltuk. Ide tartozik Portugália, Horvátország, Málta, Csehország, Görögország, Észtország, Szlovákia, Lettország, Bulgária és Magyarország.
Hiába járunk tehát PPS-ben számolva Szlovákia, Lettország, Görögország és számos egyéb, nyers fizettségben számolva többet ígérő ország előtt, így vizsgálva is a hátsó csoportba sorolódunk.
A létfenntartásra is alig elég a minimálbér
Egy friss felmérés szerint a minimális életszínvonal biztosítására is csak szűkösen elég a magyar minimálbér. A 67 országot vizsgáló tanulmány többek között az alapvető élelmiszerek árait hasonlította össze az adott országok minimálbéreivel. Mindezt egy alapvető élelmiszerkosár segítségével tették.
Ezen kosár értéke 2023 elején Magyarországon 36.820 Ft, ami 37,1%-kal több, mint 2022 elején. A kosár ára a nettó fizetés 23,9%-át teszi ki. Egy évvel ezelőtt ugyanez a kosár az akkori minimálbér 20,2%-át érte, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb keresetűek fizetésének 16 százalékos emelkedése elmaradt az élelmiszerek drágulásától.
Azt vizsgálva, hogy a minimálbér mekkora százalékát vinné el egy ilyen (egy hónapra elegendő tejből, kenyérből, rizsből, tojásból, sajtból, baromfi és marhahúsból, gyümölcsből és zöldségből álló) kosár pedig hazánk elég rosszul áll.
A legjobb árarányt az alapvető élelmiszerek esetében ismét az Egyesült Királyságban, Írországban és Ausztráliában találjuk – 6,5% és 7,7% között.
Magyarország 23,9%-os eredménnyel a 37. helyen áll, megelőzve olyan országokat, mint Szerbia (24.9%, 39. hely), Bulgária (32.2%, 46. hely) és lemaradva olyan országtól, mint a Cseh Köztársaság (17%, 23. hely), Szlovákia (18,6%, 27. hely) és Lengyelország (14.0%, 17. hely).