Mi lesz a magyarok fizetésével? Súlyos bajban van több százezer dolgozó, nincs még vége a gondoknak

Mint ma lapunk is megírta, a KSH közzétette a 2022. novemberi keresetek adatait. Ebből az összeállításból kiderült, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

Van azonban egy nyugtalanító adat is, nevezetesen az, hogy a versenyszféra és a közigazgatási dolgozók között egyre inkább nyílni látszik a jövedelmi olló. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el. Ez pedig azt jelenti, hogy a közszféra egyre jobban lemarad a bérekben, ami egybevág egyrészt a kormány azon szándékával, hogy az államapparátusban drasztikus spórolást irányzott elő a költségvetés módosításakor, másrészt viszont fenyeget az, hogy a közigazgatásban dolgozók lassan átvándorolnak a versenyszférába, hiszen ott átlagosan több pénzt és gyakoribb béremelést kaphatnak.

A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, vajon a szakértők is érzik-e ezt a jövedelmi olló egyre inkább kinyílásának jeleit, és arra is, hogy szerintük mit hozhat a bérfejlesztés hogyan alakulhat 2023-ban. Valóban szenvedünk-e az ár-bér spirál szorításától, illetve mekkora mértékben kellene emelniük a munkaadóknak, hogy a  dolgozók ne vándoroljanak egyre magasabb keresetet kergetve? Mint egyikük válaszából kiderült: súlyos veszély fenyegeti a gazdaságot, de talán van arra esély, hogy leszámolhassunk vele.

Tényleg nyílik az olló?

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy szerinte a helyzet bonyolultabb annál, mint ahogy az a KSH adataiból elsőre leszűrhető lenne. Elmondta, hogy a közszférában is van olyan életpályamodell, ami bőséges juttatásokat kínál, de valóban fenyeget az elvándorlás veszélye.

Nem teljesen egyértelmű, hogy valóban nyílik-e a jövedelmi olló a közszférában dolgozók és a versenyszféra alkalmazottjai között, az elmúlt években például a közszférában sokkal dinamikusabban nőttek a bérek. Elég talán két példát említeni: a rendvédelmi dolgozók tavaly hat havi fegyverpénzt kaptak meg egyszerre, illetve a honvédségi alkalmazottak is számos juttatást kapnak a szolgálati idő alatt. Az azonban valóban igaz, hogy a versenyszférában most figyelhető meg ez a béremelés, amivel versenyeznie kellene a közszférának akkor, ha nem akarja, hogy a dolgozók átvándoroljanak a több pénzt és gyakoribb béremelést ígérő versenyszféra világába

- elemezte a helyzetet Trippon Mariann.

És mi a helyzet mindeközben a versenyszférában? Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrumnak azt mondta: elkerülhetetlenül szükséges a bérfejlesztés a versenyszférában is, csakhogy az nem világos, miből fedezik mindezt a cégek.

Várható az, hogy a cégek bért fognak emelni, hiszen valóban az a helyzet áll fenn, hogy ellenkező esetben a dolgozók más, jobban fizető munka után fognak nézni. Az viszont, hogy a béremelés fedezetét miből tervezik a vállalatok fedezni, az már sokkal érdekesebb kérdés. Jelen pillanatban a cégek nem láthatnak más kiutat, mint az áremeléseket, hiszen más módon nemigen tudják fedezni a plusz költségeket. Az áremeléseknek azonban inflációnövelő hatásuk lesz, vagyis – tetszik vagy sem – jelen pillanatban az országban ár-bér-spirál van, és a magyar gazdaság szembenéz azzal a kockázattal, hogy éppen emiatt tartósan magas marad az infláció, és akár két évbe is beletelhet, mire eléri a 3 százalékos inflációs célt

- mondta Virovácz Péter lapunk kérdésére.

Ezrével jönnek Magyarországra

Meglepő módon azonban nem csak az infláció, hanem a vendégmunkások foglalkoztatása is jelenthet bérfékezést hazánkban. Toldi Gábor, a DTC Solutions HR-szakértője azt mondja: már most is több mint ezer fülöp-szigeteki vendégmunkás él és dolgozik hazánkban, de a cégeknek így is muszáj jól megfizetni a dolgozóikat, ugyanis nem csak a betelepített munkaerő, de az ingázás, vagy akár külföldre költözés is súlyos gondokat okoz a munkaerőpiacon.

A mérnök, pénzügyes, informatikus szinte egy perc alatt talál munkát a jelenlegi helyzetben, de ők is megnézik, hogy mennyit kínálnak az adott helyen. Amit még érdemes megemlíteni, hogy a kieső munkaerőt külföldi vendégmunkásokkal pótolja a magyar állam, már most is van egy megállapodás a Fülöp-szigetekkel, miszerint húszezer munkavállalót hoznak Magyarországra, és velük töltenék fel a hiányzó létszámot. Ennek lehet bérfékező hatása, de újra mondom: a cégek nem tehetik meg azt, hogy ne legalább kétszámjegyű legyen a béremelés

- mondta a Pénzcentrumnak Toldi Gábor, aki arra is kitért, hogy a cégek legalább kétszer fognak bért emelni 2023-ban.

Szerintem várható bérnövekedés 2023 egészét tekintve, informálisan azt hallom sok cégtől, hogy a vállaltok két lépcsőben, januárban és majd az év közepén is bérrendezésre kényszerülnek, hogy versenyt tudjanak egyáltalán futni az inflációval. Akkor ugyanis, ha az inflációt a bérrendezés nem követi, fennállhat az a helyzet, hogy a munkavállaló egyszerűen másfelé fog keresni, ráadásul a nyugati országrészben élők akár külföldre is kikacsinthatnak, például Ausztria felé - vagyis ők onnan kezdve euróban kapnak fizetést, és akkor már jóval könnyebb az élet. Akikkel én beszéltem, mind legalább kétszámjegyű százalékos béremelést lesznek kénytelenek eszközölni a saját cégüknél.

- tette hozzá a DTC Solutions szakértője.