Koós Anna • 2023. január 25. 05:43
Nincsenek most könnyű helyzetben a pályaválasztás előtt állók. Nehéz ugyanis olyan szakmát találni, amelyet megbecsülés övez, hasznos tevékenység a társadalom számára, és még jól is lehet keresni vele. A Pénzcentrum friss kutatásának eredményei szerint hiába szeretne egy fiatal 2023-ban fontos, jelentőségteljes hivatást választani, ennek alulfizetettség lehet az ára, vagy hiába is keresne jól, hivatása mégsem lenne általánosan elismert. Rangsorunkból kiderül, melyek ma Magyarországon a legelismertebb szakmák, milyen hivatással lehet jól keresni és melyek a legfontosabb tevékenységek a társadalom számára a közvélekedés szerint. Az is kiderült, milyen foglalkozást ajánlanának a legtöbben ma Magyarországon a pályaválasztás előtt állók számára.
Arról, hogy adott szakmák mennyire számítanak külföldön elismertnek korábban több nemzetközi kutatás is készült. A Pénzcentrum 2021-ben mérte fel azt, hogy olvasóink véleménye szerint Magyarországon mely szakmák mennyire számítanak elismertnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak: az adott hivatást végzők mennyire végeznek társadalmilag hasznos, fontos tevékenységet, illetve hogy megfelelő bérezésűnek gondolják-e a dolgozókat. Azt is megkérdeztük, mely hivatásokat ajánlanák a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Idén januárban ismét elvégeztük ezt a kutatást, amelyből kiderült, hogy melyek jelenleg Magyarországon a legelismertebb, legjobban fizetettnek tartott munkák, illetve az is, mi változott 2021 óta.
A 2021-es kutatásunk eredményeiből kiderült, hogy hiába övez egy szakmát társadalmi megbecsültség, vagy általános az egyetértés abban, hogy társadalmilag hasznos tevékenység, ez nem feltétlenül jelenik meg a bérek szintjén. Igen gyakran nem áll összhangban az sem, hogy milyen hasznosnak ítélünk egy hivatást és hogy mennyire tartjuk elismertnek. Ezekre a megállapításokra a 2023 januárjában készült felmérésünk sem cáfolt rá, vannak azonban változások.
A 2021 óta eltelt időszakban több szakma a figyelem középpontjába került: jelentős orvosbéremelést hajtottak végre ebben az időszakban, az ápolók - egészségügyi szakdolgozók - helyzete azonban még mindig nem rendeződött. Az elmúlt évet meghatározták a tanársztrájkok, melyek idén is folytatódnak - sőt a hulladékkezelők szintén sztrájkoltak, az ő ügyük azonban egyelőre megoldódott. Az elmúlt két év tapasztalatai, hírei számos változást eszközöltek az elismert, társadalmilag fontosnak ítélt szakmák rangsorában. Egyes hivatások bérezésének megítélése is változást mutat, ahogy az is, mennyire ajánlanának a válaszadók bizonyos hivatásokat a pályaválasztás ellőtt állóknak.
Már nem az orvos a legelismertebb hivatás
Amíg 2021-ben a legtöbb válaszadónk az orvos szakmát jelölte nagyon elismert vagy inkább elismert foglalkozásnak, addig 2023-ra a korábban a rangsorban harmadik helyen lévő ügyvédek kerültek az élre. A programozók feljöttek az ötödikről a második helyre, az orvosok így csak a dobogó harmadik fokát foglalhatták már el:
A rangsor végén is történtek érdekes helycserék. A könyvtáros és közmunkás még mindig a legkevésbé elismert munkának számít a válaszadók szerint, viszont a szociális munkás lecsúszott a sereghajtók közé. A korábban középmezőnyhöz tartozó tanárok pedig hátulról az ötödik helyen végezték a 25 vizsgált hivatás közül.
A mérnökök és bankárok tartották a helyüket a top5-ben, viszont előbbiek lecsúsztak a második helyről. A marketingesek, könyvelők, szakik és önkormányzati képviselők megőrizték pozíciójukat az elismertségi rangsorban, a katonák és papok viszont felkapaszkodtak. Az ápolók és tanárok lejjebb csúsztak az elismertségük megítélését tekintve, a bolti eladók viszont sok helyet javítottak. Ezek a változások arra engednek következtetni, hogy a nagyobb figyelem, amely 2021 óta bizonyos szakmákra irányult, megváltoztatta a közvélekedést egyes hivatásokról.
Az orvosok, ápolók, tanárok munkája a leghasznosabb?
Ahogy láttuk, a 2021-es felmérésünkhöz képest a tanárok, orvosok, ápolók elismertségének megítélése csökkent, a társadalmi fontosság szerint ugyanúgy az élen vannak. Érdekes változás még, hogy a programozók, papok és újságírók társadalmi fontosságának megítélése csökkent, a bolti eladóké, postásoké, katonáké, könyvtárosoké, fodrászoké, kozmetikusoké nőtt:
A közmunkások megőrizték sereghajtó pozíciójukat a rangsorban, viszont 17,1-ről 29 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a közmunkások is társadalmilag hasznos munkát végeznek. Az utolsó előtti helyre 2023-ban a papok kerültek, kiütve a marketingeseket a fontossági lista végéről. Az önkormányzati képviselők megítélése csak egy hajszállal változott, azonban ez az arány már csak a sor végéről harmadik helyre volt elég 2023-ban.
A legfontosabb munkák nincsenek rendesen megfizetve
Aszerint is felállítottuk a 2023-as rangsort, hogy milyen arányban tartják válaszadóink alulfizetettnek, túlfizetettnek, vagy megfelelő bérezésűnek az adott szakmákat. Ugyanis a társadalmi elismertség és a kiemelt bérezés nem feltétlenül jár együtt. Éppen az rajzolódik ki a válaszokból, hogy a társadalmilag hasznosnak ítélt foglalkozások közül rengeteget alulfizetettnek tartanak a megkérdezettek - mint a rangsorban első ápolók, tanárok, szociális munkások. A legelismertebb szakmák pedig jellemzően olyan hivatások, amelyet a többség megfelelő bérezésűnek, vagy túlfizetettnek ítél, mint az orvos, az ügyvéd, a bankár.
Vannak azonban anomáliák: közel annyian tartják megfelelő bérezésűnek a fodrászokat, kozmetikusokat, stb., mint a mérnököket, azonban elvileg egy mérnök jóval elismertebb, és társadalmilag is hasznosabb munkát végez a válaszok alapján. A fodrászok megbecsültsége közepes, hasznosságát inkább kisebbnek ítélték arányaiban. Vagy például a közmunkásokat annak ellenére ítélték sokan alulfizetettnek, hogy fontosságban a lista végén kullognak.
Fontosnak tartjuk, de nem ajánlanánk, ha nem fizetnek meg egy szakmát
Rengeteg fiatal áll most pályaválasztás előtt: a felsőoktatási szakokra a jelentkezési határidő (kérelem rögzítésének határideje az E-felvételiben) 2023. február 15-e. A pályaválasztásban nem elhanyagolható szempont, hogy mennyit lehet keresni egy adott szakmában, de az sem, mennyire fontos, elismert egy hivatás. A pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait vizsgálva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) azt állapította meg korábban, hogy kiemelkedő azon diákok aránya (55%), akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A tanulók többségének (68%) a szülei is azt tanácsolták: szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. Jelentős azon szülők aránya is (43%), akik olyan szakma megszerzését javasolták, amivel a tanuló jól tud majd keresni. Viszont ahhoz, hogy valaki szeresse a hivatását, nemcsak az szükséges, hogy jó legyen benne, érdekelje a szakterület, kihívást találjon benne, hanem az is, hogy társadalmilag elismert legyen - büszke lehessen a munkában elért eredményeire. Ahogy azonban a Pénzcentrum kutatásából is látszik, nem feltétlenül azok a szakmák elismertek, társadalmilag hasznosak, amellyel jól lehet keresni.
A friss kutatásunkban a leginkább a programozó, Mérnök, mesterember, orvos és ügyvéd szakmákat ajánlják, legkevésbé a könyvtáros, szociális munkás és rendőr szakmákat. Viszont a programozók, mérnökök, orvosok, tanárok említésének gyakorisága is sokat csökkent a válaszok között arányaiban 2021-hez képest. Nőtt viszont a mesterember, szerelő, ügyvéd, könyvelő, képviselő, katona, rendőr szakmák ajánlottsága:
Ha megnézzük azt is részletesen, hogy az egyes szakmákat mennyire tartják a válaszadók elismertnek, fontosnak, és alulfizetettnek, fel lehet fedezni bizonyos összefüggéseket. A programozó az egyik legelismertebb és társadalmilag is fontosnak ítélt szakma lett a válaszadók között, alulfizetettnek csak kevesen tartják, így nem csoda, ha a leginkább ajánlott választásként szerepel pályakezdők számára. A mérnököknél hasonló a helyzet, bár már többen tartották alulfizetettnek arányaiban, mint a programozókat, az elismertsége és fontossága hasonlóképp magas:
A mesteremberek kevésbé elismertek, és a válaszadók egyötöde szerint még alulfizettettek is, mégis az ajánlott szakmák között van. Azt nem vitatták a megkérdezettek, mennyire végeznek az ilyen hivatásban dolgozók társadalmilag hasznos munkát. Érdekes, hogy a szakiknál az orvosok elismertebbnek, fontosabbnak mutatkoztak, azonban nem olyan ajánlott szakma - az alulfizetettségüket magasabbnak ítélték ugyanakkor a válaszadók. Még így is ajánlottabbak viszont, mint az ügyvédek, akik egyáltalán nem számítanak alulfizetettnek.
Nem minden tehát a fizetés, bár sokat nyom a latban, a társadalmi hasznosság, elismertség felülírhatja, mennyire tartunk ajánlatosnak egy szakmát fiatalok számára.
Az is beszédes, hogy hiába végzik a tanárok a társadalmilag egyik leginkább hasznos tevékenységet a válaszadók szerint, mivel kevéssé ítélték elismertnek, és rendkívül sokan alulfizetettnek, nem ajánlanák fiataloknak. (Hasonló a helyzet az ápoló, óvodapedagógus, szociális munkás, gondozó szakma esetében is.) Viszont a tanárok mögött végzett például az önkormányzati képviselő szakma ajánlottsága, mely hiába nem alulfizetett a közvélekedés szerint, nem is kiemelkedően elismert vagy fontos a válaszadók szerint. A legkevesebben a könyvtáros szakmát ajánlanák, melynek elismertsége alacsony, és hiába végeznek társadalmilag fontos munkát 10-ből 4 válaszadó szerint, a megkérdezettek fele alulfizetett szakmának tartja.
A kutatásról
A Pénzcentrum kérdőívét 2023. január 3-tól január 22-ig 2358-an töltötték ki, 43,3 százalékuk férfi, 56,7 százalékuk nő volt. A válaszadók 0,7 százaléka volt 18 év alatti, 2,8 százaléka 18-24 éves, 14,4 százaléka 25 és 34 év közötti, 36,6 százaléka 35-49 éves, 36,1 százaléka 50 és 64 év közötti és 9,5 százaléka 65 év feletti.
A megkérdezettek 24,5 százaléka a fővárosban él, 19,9 százaléka megyeszékhelyen, 35,2 százaléka egyéb városban, 20 százaléka községben és 0,4 százaléka egyéb helyen lakik. A válaszadók 3 százalékának általános iskola, 28,3 százaléka középiskola, gimnázium, 18,4 százaléka OKD, felsőfokú szakképzés, 48,3 százaléka főiskola, egyetem, 1,9 százaléka PhD a legmagasabb iskolai végzettsége.
A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívre adható válaszok kapcsán meg kell jegyezni, hogy természetesen orvos és orvos, tanár és tanár fizetése között is lehet különbség, szakmán belül is eltérhet elismertség, és társadalmi fontosság. Számos szakma ki is maradt az összevetésből. Így a kutatásnak megvannak a maga korlátai, a felmérésre adott válaszokat ezek mentén kell értelmezni.