Pénzcentrum • 2023. január 20. 05:47
Hiába száguld az infláció, hiába az őrületes drágulás, ezzel nagyon kevés fizetés tudja felvenni a versenyt Magyarországon. A munkaerő-piaci egyes szegmenseiben nem számíthatnak a dolgozók béremelésre, vagy csak nagyon alacsony korrekcióra, vannak azonban olyan szakmák, melyek "inflációállók", azaz bőven az infláció mértéke felett kaptak béremelést az ebben dolgozók az idei évben. Hogy pontosan melyek ezek, és miért tesznek meg mindent egyes cégek a munkavállalóik megtartása érdekében - ennek járt utána a Pénzcentrum szakértők segítségével.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint 2022 novemberében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 706 ezer fő volt, 29 ezerrel több, mint egy éve, ugyanakkor piaci szereplők szerint 2022 végére tovább erősödött a harmadik negyedévben kezdődő munkavállalói aktivitás. Az ország minden vármegyéjében emelkedett a meghirdetett pozíciókra leadott jelentkezések száma: az előző év azonos időszakához képest 34 százalékos növekedés történt. Ezzel párhuzamosan a feladott álláshirdetések mennyisége 17 százalékot csökkent, a legintenzívebben Zala és Nógrád vármegyében, valamint a fővárosban – derült ki a Profession friss, negyedéves jelentéséből.
A mozgolódásnak lehet oka az elszabaduló infláció, aki elégedetlen az egyre kevesebbet érő fizetésével, az ilyen környezetben motiváltabb új állást keresni, olyat, ami jobban fizet. De persze benne lehet az is, hogy a magyarországi vállalatok visszafogták a toborzást, óvatosabban nyitnak meg új pozíciókat, esetleg nem pótolják azonnal a kieső munkaerőt, félve a 2023-as gazdasági visszaeséstől, melynek a szele már meglegyintette a hazai vállalatokat. De nyomasztó emberhiány persze nem szűnt meg, a szakember még mindig óriási kincs.
Arra a kérdésre, hogy milyen munkakörökben van a legnagyobb emberhiány a kékgalléros, illetve a fehérgalléros állásoknál, Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) kommunikációs alelnöke válaszolt a Pénzcentrumnak.
A kékgalléros munkakörökben a munkatapasztalattal rendelkező szakember hiánya a legáltalánosabb, versenyképes fizetésük szakmától és tapasztalattól függően a legtöbb esetben a garantált bérminimum 1,5-3-szorosa. Fehérgalléros munkakörökben a mérnök, IT, sales, pénzügyi és gazdasági munkakörök a legkeresettebbek és a legjobban fizetettek, ezekben a munkakörökben bruttó 600-800 ezer- 4 millió között mozognak a bérek munkakörtől, szakmai tapasztalattól, teljesítménytől függően.
Hozzátette, azonban a legtöbb embert még mindig a kékgalléros operátori munkakörökbe keresik hiszen az elmúlt években sok új beruházás jött Magyarországra és még jelenleg is sok van folyamatban. Ezekbe az új gyárakba persze fehérgalléros szellemi munkaerőre is szükség van, nemcsak a gyártósori munkásra. Rudi Péter, a Trenkwalder szakértője ezt megerősítette,szerinte jellemzően a fizikai operátorokból és a szakmunkásból állunk a legrosszabbul.
A felpörgő gyártások mérnököket, termelésvezetőket igényelnek. Fontos azt is megemlíteni, hogy mindenki digitalizál és automatizál, robotizál ezért az automata rendszerek telepítésének különböző szintű technikus- és mérnökigényei vannak, beleértve még a mechatronikai mérnököket is. A rendszereket a CRM rendszerekkel össze kell fésülni, így a digitalizációval együtt járó feladatokra is kellenek az IT-s szakemberek. A legdinamikusabb piacok az elektro-mobilitással összefüggő pozíciók. Az akkumulátorgyártástól kezdve a töltőhálózatok üzemeltetéséig aktívan zajlanak a képzések. Mind az elektromos autók gyártása területén, mind a használt autók szervízelése kapcsán gyorsan nőnek a létszámigények.
A gyártás mellett a logisztika, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legnagyobb a kereslet, de az építőipar is nagy számban keresi a szakmunkásait. Rudi szerint az egyszerű betanított munkásokra, operátorokra futnak a legnagyobb létszámú keresések, több ezres tömegben lehetne vinni operátorokat a cégeknek, ezt követik a gépkezelők, hegesztők, lakatosok, karbantartók és legvégül a mérnökök hada. Hozzátette:
ezen a téren a villamosmérnök továbbra is sláger, de gépészmérnökök, informatikai mérnökök iránt is hatalmas a kereslet. Külön meg kell említsem a mérnök értékesítőket, akikre talán még sosem volt ennyire nagy az érdeklődés, mint manapság. A raktározás, logisztika terén a klasszikus targoncások hiánya továbbra is az egekben van, emellett a logisztikai ügyintézők, koordinátorok, speditőrök, beszerzők, készletezők iránt is hatalmas az érdeklődés. A kereskedelem is szenved, ahol az egyszerű eladói pozícióktól, az üzletlátogatóktól a területi képviselőkig mindenkit is keresnek, de olyan speciális munkakörök, mint például a pék, hentes, kertész iránt is óriási a kereslet. A vendéglátásban a pultosok, pincérek, szobalányok, szakácsok hiánya a legfájóbb. Az építőiparba villanyszerelő, burkoló, ács, fűtésszerelő, de hiány van kőművesekből, segédmunkásokból is. Keresik az építésvezetőket, projektvezetőket, műszaki előkészítőket is.
Ugyanakkor nem elhanyagolható a nyelvtudás sem – ezt márJuhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója tette hozzá. Fehérgalléros területen az informatikai és mérnöki munkakörökre keresik a legtöbb jelentkezőt, de sok nyitott pozíció van a szolgáltató központokban (SSC/BSC) is, főleg olyan jelöltek számára, akik magabiztosan beszélnek angolul és még legalább egy másik nyelven
Minimálbértől a csillagos égig?
Az operátorbérek szektoronként, cégenként eltérőek: a minimálbértől az akár bruttó 500 ezer forintig bármi lehet, amely összeg pótlékokkal, túlórákkal akár nettóban is megkereshető. Ez természetesen egy-két cég esetében van így,
a nagy többség kénytelen ennek a felével beérni.
A szakmunkásbérek a szakmunkás minimálbértől a bruttó 700-800 ezer forintig terjedhetnek – a Trenkwalder szakértője itt megjegyezni, hogy ez akár nettóban is elérhető, ha valaki pótlékokkal és túlórákkal teljesít. A mérnökök bérei azonban egészen máshogy alakulnak itt az induló kategória már egy gyakornok esetében is bruttó 400-500 ezer forint és tapasztalattól függően akár bruttó 1-2 millió forintot is megkereshetnek. Itt is meg kell említeni, hogy egyes projektfeladatonként ez elérheti a nettó 2 millió forintot is. Dénes Rajmund Roland szerint általánosságban 15-25% közötti inflációkövető, reálbérmegtartó emelést várnak a munkavállalók, iparáganként nagyon változó, hogy ebből a cég mit fog tudni teljesíteni.
Egyértelműen látható, hogy a kékgalléros munkakörökben 15-25% a béremelés mértéke, fehérgalléros szellemi munkakörökben ez 7,5-15% között mozog. A slágerszakmák pedig mindig inflációállóak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ugyanakkor a tudni kell azt is, hogy lokálisan is változhatnak a bérek, - ezt már Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke fejtette ki. Szakmunkás, szakképzettséget igénylő pozícióknál néha bruttó 600 ezer forint feletti bérigény is jellemző, egyszerűbb betanított munkás esetén ez bruttó 350 ezer forint körül van a Budapesti-központi, Nyugat-Magyarországi régióban és Kecskemét környékén. Vidéken, elsősorban Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon ennél akár 20-30%-kal is alacsonyabbak lehetnek a bérek.
A válság szele
A Trenkwalder szakértője szerint a piacon már tetten érhető a recesszió előszele: a hirdetések száma közel 20%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A munkanélküliség jelenleg 186 ezren áll, ha nem számoljuk a 2020 novemberi (189 ezer fő) adatot, akkor utoljára 2016 novemberében (184,7efő) volt ilyen magas. A reálbércsökkenéssel kapcsolatosan megállapítható, hogy összességében minden adatot egybevetve legalább 3%-ot már veszítettek a bérek az értékükből, de egyes szektorokban ez az érték elérheti a 9-10%-ot is, mivel nem volt béremelés vagy nem olyan mértékű, hogy az infláció mértékét akár csak közelíteni is tudná. Nagy valószínűség szerint senki sincs könnyű helyzetben. Azért az elmúlt években folyamatos volt a kétszámjegyű béremelés egy pozitív piaci környezetben, most azonban nem beszélhetünk pozitív piaci környezetről. A negatív hatások több fronton is rombolják a cégek pénzügyi pozícióit, így aszerint fognak tudni infláció feletti béremelést fizetni, hogy őket mennyire érintik a piaci hatások.
A legkevésbé érintettek az IT cégek, a különböző platform szolgáltatók, akik a munkavállalóikat jellemzően home office-ból dolgoztatva alacsony rezsiköltségek mentén, főként nemzetközi piacokra dolgozva kapják díjaikat, euro vagy dollár alapon. Itt lehetnek meglepően magas béremelések. Azok a cégek, amelyek hasonló üzleti modellel futnak, szinte mind nyertesek lehetnek.
Ezekben a szakmákban sosem volt elég ember, mert egyrészt nyelvtudás szükséges és Magyarország ebben a tekintetben sajnos az unión belül a sereghajtók közé tartozik, másrészt a demográfia is ellenük dolgozik: évről évre egyre kevesebben lépnek ki a munkaerőpiacra miközben az egyre inkább növekszik. A másik, ami az emberhiányt generálja az az elvándorlás, ezen emberek ugyanis nemzetközi piacon dolgoznak, ezért még inkább kirakatban vannak, és könnyebben kapnak álláslehetőséget külföldi cégektől, fejvadászoktól.
Akiknek most nem jut
A munkaerő-piaci egyes szegmenseiben nem számíthatnak a dolgozók béremelésre, vagy csak nagyon alacsony korrekcióra. Az MMOSZ kommunikációs alelnöke szerint jellemzően azokban a munkakörökben, ahol a háború okozta gazdasági válság a legnagyobb veszteségeket okozta, vendéglátás, idegenforgalom és a nyersanyag hiánnyal összefüggő iparágakban. Ezt természetesen csak egy rövid ideig kivitelezhető mert hamarosan indul a szezon és ezek az iparágak rendszeresen szakember hiánnyal küzdenek.
Bizonyos betanított munkák esetében, ahol már eddig is éppen, hogy a minimálbér felett voltak, ott nem biztos, hogy a cégnek van annyi tartaléka, hogy a magasabb kategóriákban is követni tudják a minimálbér-emelésnek megfelelő mértéket. Itt azokra a jellemzően beszállító cégekre gondolok, ahol mondjuk autóipari beszállítóként már az elmúlt években is eleve alacsony haszonkulccsal dolgoztak. Ők nem feltétlenül tudják tartani a versenyt beszállítóként úgy, hogy közben kaptak egy árfolyamingadozást, egy inflációt, egy energiaár-robbanást. Ezek a hatások egyes szektorokat teljesen ellehetetlenítettek. Így a nagy energiafogyasztók esetében, amelyek nagyobb számlákat kaptak a szolgáltatóktól, mint amekkora árbevételük volt, nem a béremelést, hanem az életben maradást igyekeznek megoldani. Itt jellemzően a fémipari cégekre lehet gondolni, de a gyártási technológiából adódóan a műtrágyagyártásban vagy az üvegiparban érdekeltek, az építőanyag-gyártásban érdekeltek szintén bajban lehetnek, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy esetükben visszaestek az értékesítési eredmények is
– fejtette ki a Trenkwalder szakértője.
A nagyon alacsony bérkorrekció, vagy egyáltalán nem biztosított emelés leginkább a magyar tulajdonú kkv-knál várható, tehát elsősorban nem szektorhoz kötött jelenségről van szó. Az emelés mértéke pedig egy vállalaton belül is jelentősen eltérhet a különböző bérszinten lévő munkavállalók között, az alacsonyabb keresetűek általában nagyobb emelésre számíthatnak –mondta el a Prohuman ügyvezető igazgatója.
Inflációálló szakmák
Hogy mindezeken felül mely területekre kereshetik 2023-ban a legtöbb embert, melyek lehetnek 2023 „sztárszakmái, Rudi Péter szerint ide kerülhet az adatbányászat és a business analyst munkakör. De ide tartozik az IT teljes spektruma, élükön a szoftverfejlesztőkkel, rendszermérnökökkel. A szektoron belül kifejezetten szolgáltatói oldal - weblapok fejlesztése, digitális megoldások, szoftverfejlesztés, applikációk, webdesign, stb. - ezeknél leginkább a különböző fejlesztőket keresik.
Juhász Csongor szerin is az IT területen jellemző ez a jelenség, ahol továbbra is erőteljes munkaerőhiány tapasztalható, nemcsak a tapasztalt jelölteknél, hanem a pályakezdők esetében is. Továbbra is gondot okoz, hogy alacsony az évente piacra lépő képzett informatikai szakemberek száma, jóval több nyitott pozíció van már pályakezdők számára, mint amennyien végeznek, és ez a jelenség a szeniorabb munkakörök esetén csak fokozódik. Mindemellett egyre élesebb a verseny a külföldi cégekkel, akik a teljes távmunka lehetőségét kínálva csábítják el a hazai munkaerőt, költözés nélkül biztosítva a nyugat-európai bérszínvonalat, amellyel a magyar cégek nehezen tudnak versenyezni.
Szakmai megbecsülés, elismertség kutatás 2023
A Pénzcentrum új felmérése ismét arra keresi a választ, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon: elismertek-e, a társadalmilag hasznos szakmának tekinthetők-e, illetve túl- vagy alulfizetettnek tartott hivatások-e. Két éve, 2021-ben már elvégeztük ugyanezt a kutatást - melynek eredményei itt olvashatók -, így össze tudjuk majd vetni a korábbi adatokkal az új válaszokat. Ez alapján az is kiderül majd, mely szakmák megítélése változott sokat az elmúlt években. Köszönjük, hogy kérdéseinkre adott válaszaiddal segíted a munkánkat!