Pénzcentrum • 2022. december 9. 15:04
A magyarok 5 százaléka jövedelemnövekedéssel, 26 százaléka csökkenéssel számol a következő 3 hónapra. A magyarok mintegy fele szinte minden fontosabb áruféleségből és szolgáltatásból kisebb mennyiséget tervez vásárolni, ugyanakkor a mindennapi megélhetéshez - és a függőségekhez (dohány, alkohol) - szorosan kötődő területeken a fogyasztás visszaesése arányaiban kisebb lesz. Jelenleg lakosság 12 százalékának nincs pénze az otthona fűtésére, és mindössze minden ötödik magyar rendelkezik annyi pénzzel, hogy nem okozna gondot egy 100.000 forintos rendkívüli kiadás kifizetése. Egy tipikus magyar háztartásnak – saját bevallása szerint – nettó 270 000 forintra van most szüksége a szűkös megélhetéshez.
A magyarok egynegyede pesszimista a jövedelmét illetően
A magyar lakosság jövedelmi várakozásaira a visszafogott pesszimizmus jellemző: a magyarok 26 százaléka várja azt, hogy csökkeni fog a bevétele a következő három hónapban, 63 százalék nem vár változást, míg 5 százalék jövedelemnövekedéssel számol. 2022 év végén tehát a lakosság bő egynegyede várja azt, hogy csökkenni fog a keresete – derül ki az Egyensúly Intézet agytröszt szegénységi trendeket vizsgáló első közvélemény-kutatásából.
Minden második magyar kevesebbet fogyaszt a következő negyedévben
Bár a lakosság közel kétharmada nem vár bevételcsökkenést, ez nem jelenti azt, hogy a magyarok ne éreznék meg az utóbbi hónapok 20 százalék feletti inflációját. Ez leginkább a fogyasztási szokások várható átrendeződésén látszik: szinte minden fontosabb áruféleségből és szolgáltatásból a magyarok mintegy fele kisebb mennyiséget tervez vásárolni.
Az infláció fogyasztásátrendező hatása látszik azon, hogy
- a magyarok 57 százaléka a korábbinál kevesebbet tervez étterembe menni, belföldi vagy külföldi utazáson részt venni
- a magyarok 55 százaléka a korábbinál kevesebbet tervez ruházati cikkeket, cipőt vásárolni
- a magyarok 54 százaléka visszafogja a lakásfelújítással, bútorral, barkácsáruval kapcsolatos fogyasztásait.
A mindennapi megélhetéshez - és a függőségekhez (dohány, alkohol) - szorosan kötődő területeken azonban a fogyasztás visszaesése relatíve kisebb lesz. Az egészséggel, öngondoskodással kapcsolatos kiadások (gyógyszerek, egészségügy stb.) vonatkozásában a magyarok igyekeznek fenntartani a fogyasztásukat (49 százalék ugyanannyit kíván fogyasztani). Emellett a rezsivel, a közlekedéssel, a benzinnel, az autózással kapcsolatos kiadásokban, valamint az élelmiszer-vásárlásokban is kisebb fogyasztáscsökkenéssel számolhatunk, mint más szolgáltatáscsoportokban. A megkérdezettek mintegy 5 százaléka kifejezetten bevételnövekedést vár a következő hónapokban, és így minden áru- és szolgáltatáscsoportból többet tervez vásárolni ebben az időszakban.
A lakosság felének nem okoz gondot a fűtésszámla
A megváltozó gazdasági helyzet azonban nemcsak a fogyasztási szokások átrendeződését, hanem kifejezetten az elszegényedés veszélyét is magában hordozza. A kutatás adatokból kiderült, hogy bár a magyar lakosság 49 százalékának semmilyen gondot nem okoz a lakása fűtése és 43 százalék számára nincs anyagi akadálya, hogy rendszeresen húst vagy halat fogyasszon, a magyarok 12 százalékának nincs annyi jövedelme, hogy fűtse a lakását, és 6 százaléka nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy legalább kétnaponta vegyen magának húst vagy halat. További 39 százaléknak időről időre problémát okozhat a fűtésszámla kifizetése, 51 százaléknak pedig a hús vagy a hal megvásárlása.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Családonként 600 ezer forint kell az gondtalan élethez
A kutatása szerint a tipikus (medián) magyar háztartásnak – saját bevallása szerint – nettó 270 000 forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Az átlagosnak gondolt élethez már kereken nettó 400 000, a gondatlan megélhetéshez pedig nettó 600 000 forintra lenne szükségük a magyaroknak háztartásonként.
Ehhez képest – saját bevallásuk alapján – a magyarok 11 százaléka havi nettó 110 000 forintnál kevesebbet keres személyenként.
Ez azt jelenti, hogy minden tizedik honfitársunk egyedül, házastársa vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel. További 43 százalék keres 110 000 és 250 000 forint között. Ők, amennyiben van másik kereső a háztartásukban, már elérik a szűkös megélhetés alsó küszöbét. A magyarok 22 százalékának havi nettó 250 000 és 350 000 forint közé esik a jövedelme – ez az ötöd közelíti az átlagos szintű megélhetéshez szükséges bevételi szintet. Végezetül a havi nettó 350 000 forintot keresők aránya 24 százalék. A gondtalan élethez szükséges háztartásonkénti havi nettó 600 000 forint bevétellel önállóan (azaz házastársi vagy családi segítség nélkül) a lakosság közel 5 százaléka rendelkezik.