Horrorinfláció és csökkenő bérek: erre kell készülnünk itthon jövőre?

A mai sajtótájékoztatón a cég idei munkaerőpiaci felmérését mutatta be, melynek fő témája a mobilitás és az elégedettség volt. Ugyan a Trenkwalder 27 éve HR-szolgáltatóként van jelen a magyar munkaerőpiacon, a kutatást mégsem HR-szakértőkként, hanem gazdasági szereplőként készítették. A kutatásban 25 ezer főt kérdeztek meg, a Pécsi Tudományegyetemmel közösen készítették el.

Minden a mobilitás

A munkaerőpiac legfontosabb forrása a mobilitás – emelte ki Nógrádi József kereskedelmi igazgató. Elmondta, hogy ugyan a foglalkoztatottságnál idén az elmúlt 30 év csúcsát láthatjuk, viszont ez a ráta ellaposodik, vagyis nagyon komoly extrakiadások árán lehet mér csak növelni a cégeknek a munkavállalók számát. A munkanélküliségi ráta itthon 2019 nyarán volt a legalacsonyabb 3,1%-kal, most 3,4% ez az érték. A KSH adatai szerint azért még van munkaerőpiaci tartalék, nagyjából 270 ezer fő.

Ezzel kapcsolatban Nógrádi hangsúlyozta, ebből a foglalkoztatási arányból már nagyon nehéz tovább mobilizálni azokat, akik még el tudnának helyezkedni a munkaerőpiacon. A mobilizálható munkavállalói réteg a piacra terelése nagyon költséges, így olcsóbb és gyorsabb alternatívát jelent például Ázsiából munkavállalókat hozni. Tavaly munkaerőkölcsönzésben 210 ezer ember volt foglalkoztatva itthon. Szintén fontos szempont, hogy az itthoni potenciális 270 ezer munkavállalók tudása nem feltétlenül fedi le a hazai nyitott pozíciók igényeit.

Covid-hatás: nem láttunk mindent

A Covid volt az utolsó gazdasági válság, ami a munkaerőpiacot is komolyan érintette

– mondta el Nógrádi az utóbbi évek munkaerőpiaci változásaival kapcsolatban. A felmérésben megkérdezettek 44%-a válaszolta, hogy a Covid miatt elvesztette a munkahelyét, illetve 34%-nak csökkent a bevétele, eközben csak a válaszadók 2%-nak nőtt a bére a koronavírus ideje alatt. Emellett a KSH statisztikáiból a szakértők szerint nem derült ki például, hogy van, akinek a fizetése nem változott ugyan, de kevesebb időt tudott dolgozni a munkaadó cég nehézségei miatt, illetve a fizetetlen hétvégi munka sem látszik a bérén.

A Covid egy nagy munkahelyváltási hullámot indított el, ezt az is bizonyítja, hogy tavaly 64% szerint volt kockázatos munkahelyet váltani, míg idén már csak 47% gondolják így.

Munkavállalói jövőkép

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan értékelik a munkavállalók a jövőképüket. Ebből az derült ki, hogy nagyon is érzékelik a munkavállalók az infláció hatását, ami több mint 70%-uknál okoz frusztrációt, ezen felül a negatív gazdasági előrejelzések is aggodalmakat váltanak ki.

Az infláció olyan munkaadókat is béremelésre kényszeríthet, akik korábban nem adtak volna korrekciót, így lesznek olyanok, akiknek ez pozitív változást jelent a fizetésében

– hangsúlyozta G. Nagy Balázs ügyvezető. Azonban ha valakinek túlóráznia kell az árak emelkedése miatt, hogy meg tudjon élni, már az infláció negatív hatása. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy az infláció a legnagyobb probléma egy ilyen kis munkaerőpiac, mint a magyar. Azonban ha alapvetően inflációkövetőek lennének a bérek, akkor nem lenne ilyen komoly probléma itthon a fizetésekkel és nem jelentene ekkora bizonytalanságot az infláció.

Munkaerőpiaci mobilitás

Az KSH által mért mobilitási adatok alapján itthon sosem volt olyan magas ez az érték, mint most: tavaly majdnem 610 ezer fő költözött, a munkaképes korúak 10%-a. Ez egyébként 32% esetében ez a munkahelyváltás miatt történt. Az idei felmérés alapján 53%, a tavalyihoz képest pedig 18%-kal többen lennének hajlandóak költözni a jobb munka reményében. A legfontosabb ok a mobilitási hajlandóság mögött a jobb megélhetési lehetőség és a nagyobb biztonság. Azonban szintén fontos kiemelni, hogy tavalyhoz képest 5%-kal nőtt azoknak az aránya, akik külföldre költöznének, összesen a magyar munkavállalók 34%-ka válallna szívesen más országban munkát.

Ez egy lopakodó erő, ami elszívhatja a magyar munkavállalókat

– tette hozzá az adatot értékelve Nógrádi József. A költözési hajlandóság itthon a szegényebb megyékben a legmagasabb, így Nógrádban és Somogyban nagy a mobilitás. Csongrádban, Hevesben és Tolnában viszont csökkent azoknak az aránya, akik elmennének, ami egyrészt a befektetéseknek, másrészt a Paks II-vel kapcsolatos várakozásoknak köszönhető. Leginkább Pest, Budapest és Győr-Moson-Sopron népszerűek azok körében, akik költöznének. Meglepetést okozott, hogy Budapesten 18%-kal, Pest megyében pedig 35%-kal nőtt azok száma, akik szívesen költöznének.

A munkaerőáramlás hagyományosan Keletről Nyugatra halad

– magyarázta G. Nagy Balázs azzal kapcsolatban, milyen általános mobilitási irányokat látunk, valamint, hogy figyelembe kell venni, hogy a kelet-magyarországi munkaadóknak a nyugatiakkal kell versenyezniük.

A benzinár lehet a gond?

G. Nagy arról is beszélt, hogy Európában egyedül nálunk nőtt a benzinfogyasztás tavaly, és a fehérgalléros munkavállalók esetében is gyakori, hogy egyedül közlekednek autóval a munkába. Míg itthon továbbra is fontos státuszszimbólum a személygépkocsi, addig a közlekedési fejlődésben el vagyunk maradva, például nálunk sokkal kevesebb a carsharing, mint más országokban. G. Nagy kérdésünkre úgy válaszolt, hogy a munkavállalói mobilitás hatékonysága ezekkel a lépésekkel javítható lenne. Emellett például a bérletek térítése is könnyebb egy munkaadónak, mint a kilométerek könyvelése a hónap végén. Tehát a munkavállalók anyagilag jobban járhatnának anyagilag a közösségi közlekedés jobb kihasználásával.

EZ IS ÉRDEKELHET

Olaj a tűzre a benzinárstop vége? A mostaninál is keményebb infláció jöhet Magyarországon

A benzinárstop végét (is) is hozta a Mikulás december hatodikán - igaz, a fehérszakállúval ellentétben ez a meglepetés késő este érkezett. De mi lesz most az inflációval?

Elégedettség és váltási hajlandóság

A kutatásban szintén szóba került az elégedettség is: itt az derült ki, hogy a munkavállalókban továbbra is van egy félelem a váltással kapcsolatban, annak ellenére, hogy a nagy munkaerőhiány mellett sok nyitott pozíció van. Például a Trenkwaldernél ma több mint 3 ezer szabad létszámigény van, és adott esetben a Tungsram összes elbocsájtott dolgozóját el tudnák helyezni. Emellett a váltástól az is visszatarthatja a munkavállalókat, hogy míg ugyanolyan állást könnyen találnak, addig sokan úgy ítélik meg, hogy ennél jobb helyzetbe kerülni a munkaerőpiacon nagyon nehéz lenne.

A munkavállalói elégedettség pedig fontos szerepet játszik abban, hogy mekkora lesz a mobilitás, miközben a negatív kilátások nyilván belejátsznak az alacsonyabb váltási hajlandóságba.

Energiaválság

Fontos kérdés, hogy az energiaköltségek emelkedése hogyan hat majd a munkaerőpiacra, azonban egyelőre nagyon nehéz megjósolni, ennek pontosan milyen hatása lesz. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb szempont, hogy nőhet-e emiatt a munkanélküliség. A 2008-as válság miatt itthon két év alatt 180 ezer fő vesztette el a munkáját, azonban fontos különbség, hogy a mostani nagy munkaerőhiánynak komoly felszívóereje lehet, ha tömeges elbocsájtásokra kerülne sor. Ezt például láthattuk a Covid idején is, mikor a turizmus-vendéglátásból 80 ezer embert, a kereskedelemből 40 ezer embert küldtek el, azonban csak 50 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ugyanis a többi munkavállaló azonnal tudott területet váltani és máshol lehelyezkedni. Ez egyébként később komoly problémát okozott, hogy ekkora létszám esett ki ebből a két szektorból.

Jelenleg középtávon elképzelhető, hogy nőjön a munkanélküliség, azonban akkora munkaerő iránti igény Nógrádi szerint, hogy hosszú távon ez nem lesz akkora probléma, mint például 2008 után. G, Nagy Balázs kiemelte, hogy pár hónappal ezelőtt sokkal magasabbra prognosztizálta volna a munkanélküliséget, azonban eddig nem látni kiugró változást, továbbra is alacsonyan maradt a munkanélküli ráta. Azonban a bizonytalanság miatt mára ötszörösére nőtt azoknak a cégeknek a száma, akik nem tudják, hogy a következő hónapban a munkavállalók száma stagnál, bővül vagy csökkenteniük kell. Ez egy jelentős kockázat, ugyanis adott esetben hirtelen ugorhat meg a munkanélküliek száma.

Reálbércsökkenés: elkerülhetetlen?

Idén ősszel már bekövetkezett a reálbércsökkenés, októbertől a KSH számaimnál is látszott, hogy a horrorinflációt nem tudja lekövetni a bérnövekedés. A Trenkwalder prognózisa szerint 2022-ben összességében még talán 1%-kal növekedhetnek a reálbérek, viszont 2023-ban 3-4%-kal fognak kevesebbet érni a hazai bérek. Ez egyébként megegyezik a kormányzati prognózissal is. Mindez ahhoz vezethet, hogy a kulcspozícióban lévő munkavállalók váltani fognak magasabb fizetésű állásokra, de a cégeknél is cserélődhetnek a vezetők olyanokra, akik jobban tudnak irányítani egy válságban. Emellett számítanunk kell egy ár-bér spirálra is, valamint a kisebb, nehéz helyzetben lévő cégek vérezhetnek el azon, ha nem tudják lekövetni a bérek növekedését. Nógrádi szerint a fizetésemelések ilyen módon felrázhatják a kkv-szektort.

Sokkal több kkv lesz kénytelen átgondolni az üzleti tevékenységét vagy bezárni, mert nem tudja bevonzani a munkaerőt

– mondta G. Nagy Balázs erről a lehetséges problémáról.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar dolgozót csap arcon a valóság: 10 éve nem történt ilyen a fizetésekkel

Szeptemberben komoly fordulópont állt be a béreknél: már a statisztikákból is látszik a fizetések értékének csökkenése.

A béren kívüli juttatások felértékelődése

Mivel a bérkorrekcióknak is van egy felső határa, így fel fognak értékelődni azok a pluszjuttatások, melyeket a cégek nyújtani tudnak.

Ilyenek például a cafeteria, a rezsitámogatás és a home office lehetősége. A kormányra biztosan nagyobb nyomást fog helyezni a piaci szektor a járulékcsökkentés miatt, hogy legyen miből kigazdálkodniuk a bérkorrekciókat. Szintén vonzó lehet a négynapos munkahét, mellyel kompenzálhatják a cégek, ha már nem tudnak fejleszteni a béreken. Az is biztos, hogy az infláció miatt nőni fog azoknak a hazai munkavállalóknak a száma, akik a nyugati bérek miatt külföldön vállalnak majd inkább munkát.

Munkaerőhiány és toborzás

A közeledő válság és a bizonytalanság miatt 20-25%-kal csökkent itthon a toborzás mértéke itthon, azonban továbbra is 86 ezer főre lenne szükség a munkaerőpiacon. A Trenkwalder adatai szerint a cégek kétharmada keres munkavállalókat továbbra is, de a korábbinál alacsonyabb intenzitással, míg egyharmaduk létszámstoppot hirdetett. Az energiaválság sok céget érint érzékenyen, viszont biztosan lesznek olyanok, akik nyertesei lesznek ennek, miközben mások kénytelenek felfüggeszteni a vállalt projektjeiket a negatív gazdasági körülmények miatt. Számos esetben egyébként Magyarország még mindig vonzó az alacsonyabb bérek miatt, így sok esetben a külföldi cégek hozzánk szervezik ki a termelést. Erre viszont nincs mindig hazai munkaerő, így sok külföldi munkavállalót hoznak be, például Ázsiából.

A foglalkoztatás növeléséhez a szakértők szerint az iskolarendszerből kiesőket kéne megfogni és integrálni a munkaerőpiacra. A munkaképest korúak mortalitásának csökkentése szintén javíthatna a munkaerőhiányon. A külföldi munkaerő behozatala mindenképpen szükséges, és nőni fog a jövőben. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása szintén komoly tartalék még, itt akár 300 ezer van még, aki tudna dolgozni. Ugyanúgy fontos lenne a leszakadó települések fejlesztése és munkaerőpiaci integrálása, ugyanis itt is akár 300 ezer főr potenciál van. Végső soron pedig az elvándorlás megállítása kulcskérdés lenne, ehhez pedig az elszívóhatást kéne csökkenteni.

Mire kell készülnünk 2023-ban?

A Trenkwalder értékelése szerint, ha hosszú távon marad a stagflációs helyzet, akkor a következő negyedévben maradhat a mostani szinten a munkanélküliség, míg 6 hónapon belül 4%-ot érhet el, vagyis 250 ezer ember lehet munkahely nélkül. A várakozásaik szerint nagyjából egy 50 ezres munkaerőpiaci tartalékot fognak tudni mozgósítani a cégek, miközben a munkaerőhiány tartósan 50 ezer és 60 ezer között fog mozogni. Ez viszont addig nem fog csökkenni, amíg nem áll itthon helyre a szakmunkásképzés, és nem biztosít elég szakembert. Emellett biztosan nőni fog mobilitás, ugyanis sokan lesznek hajlandóak költözni a jobb fizetés reményében

A munkabérek várhatóan 15%-kal fognak nőni, azonban így is 3-6%-os reálbércsökeknésre számíthatunk.

(képek: Trenkwalder)