Buzás Borbála • 2022. december 2. 16:03
Múlt héten közölte a Központi Statisztikai Hivatal a szeptemberi átlagbéreket, ami alapján 2021 azonos hónapjához képest 17,8%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó átlagfizetés pedig 18,4%-kal volt magasabb. Ez alacsonyabb inflációs környezetben komoly emelkedést jelentene, azonban ugyanebben a hónapban 20,1% volt az infláció, vagyis fordulópont állt be, és csökkent a hazai fizetések vásárlóértéke. Megnéztük, hogyan változtak idén az átlagbérek itthon, és mire kell készülnünk a következő pár hónapban a horrorinfláció miatt.
A KSH múlt héten tette közzé a a szeptemberi átlagfizetéseket: a statisztikák szerint idén szeptemberben a bruttó átlagbér 504 100 forint, ami 17,8%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához képest, míg a nettó átlagkereset elérte a 347 500 forintot, vagyis 18,4%-kal nőtt egy év alatt. Normális esetben a bérek ilyen mértékű növekedése rendkívül magasnak tekinthető, azonban szeptemberben az infláció elérte 20,1% százalékot. Ezzel az általános drágulás mértéke hivatalosan is meghaladta az átlagbéreket, tehát idén szeptemberre csökkent a magyar fizetések vásárlóértéke. Ez nem fordult elő itthon az utóbbi közel 10 év során.
Mindent elvisz a drágulás
Sokszor volt már róla szó, hogy az idei év egy komoly minimálbér-emeléssel indult, ami mellett nagyon sok területen szintén magasnak számító bérfejlesztéseket hajtottak végre, azonban a horrorinfláció szinte mindenhol elvitte ezeknek az értékét. Míg szeptemberben 20,1% volt a drágulás, addig októberre már a 21%-ot is meghaladta az infláció mértéke, ez pedig azt jelenti, hogy csak azoknak a fizetéseknek nem csökkent a vásárlóereje, ahol tavaly ősz óta legalább 21%-os volt a korrekció.
Az átlagbérre vonatkozó adatok alapján pedig idén szeptemberben jött el a fordulópont, hogy az infláció meghaladta a fizetések növekedésének mértékét.
Ugyan ez csak a 2021 szeptember és 2022 azonos hónapja között eltelt egy évet jellemzi, és nem az egész idei évre vonatkozó bér- illetve inflációnövekedésről beszélünk, azonban a hazai fizetések ilyen fajta vásárlóerő-csökkenésére nem volt példa az utóbbi közel 10 évben. Ha a KSH éves szintű reálkereseti adatait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2012 fordult ez elő utoljára, akkor ugyanis a reálérek egy év alatt ugyan minimálisan, de csökkentek: 99,4%-ra. Ha viszont ezt a 2021 és 2022 szeptemberi átlagbérekkel vetjük össze, akkor a bruttó fizetések 2,3%-kal érnek kevesebbet a drágulás miatt, míg a nettó bérek átlagosan 1,7%-ot veszítettek az értékükből.
Csökkenő bérek és foglalkoztatás
Nem csak az ad okot aggodalomra, hogy tavaly szeptember óta egy év alatt az infláció mértéke már meghaladta a legtöbb munkahelyen adott a béremelésekét, hanem maga az átlagbér is csökkent az év során. A bruttó átlagfizetés idén februárban volt a csúcson 546 ezer forinttal, a nettó átlagbér ekkor 374 ezer forint volt. Ugyan a szeptemberi bérek minimálisan nőttek augusztusihoz képest (bruttó 497 ezer és nettó 343 ezer), azonban az év eleji szintet meg sem közelítették. Ez azért is aggasztó, mert míg az infláció továbbra is emelkedő tendenciát mutat, addig a keresetek terén ebből a szempontból egy közel 10%-os csökkenést láthattunk idén.
A fizetések vásárlóerejének csökkenése mellett a másik fontos változás, hogy ugyan kis mértékben, de kevesebb lett a munkában állók száma is. Sokszor beszélünk itthon teljes foglalkoztatásról, vagyis a bejelentett munkanélküliek száma szinte minimális 176 ezer fővel, azért egy komoly válság küszöbén állva nem éppen pozitív a foglalkoztatás ilyen irányú változása.
Idén júniusban érte el a csúcsot a foglalkoztatás 4 millió 739 ezer fővel, azóta pedig egy enyhe lejtmenetet láthattunk: októberben már csak 4 millió 705 ezren dolgoztak itthon hivatalosan.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Noha a változást okozhatja az is, hogy a nyári időszakban sok szezonális munka van, de akár az energiakrízis és a cégek megnövekedett költségei miatt elindulhatott egy elbocsátási hullám, és ezt tükrözik ezek az adatok. A közigazgatásban, a feldolgozóiparban, az egészségügyben, az oktatásban, valamint a víz- és hulladékgazdálkodásban csökkent egyébként a munkavállalók száma egy év alatt tavaly októberhez képest.
Mit hozhat még 2022?
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzései szerint éves szinten 13,5-14,5% között alakulhat az átlagos infláció, azonban lassulást még mindig nem látunk. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban pedig arról beszélt, hogy 25%-on tetőzhet a drágulás, de még ez sem biztos. Ráadásul az élelmiszerek drágulásának mértéke már elérte 40%-ot, úgyhogy a szeptemberi 1-2% bruttó- és nettó átlagbércsökkenésnél valószínűleg a legtöbb munkavállaló sokkal nagyobb esést tapasztalt a fizetése vásárlóértékénél az utóbbi egy év során.
Szűk esztendő jön
Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi bejelentésében arról beszélt, hogy az inflációnak a jövő év második felére egyszámjegyűnek kell lennie, azonban addig még nem tudni, milyen magasságokat érhetnek el itthon az árak. Az energiakrízis és a költségek emelkedése sarokba szorítja a munkaadókat is: nagyon nehéz lesz így 20% fölötti, az inflációt meghaladó béremelést kigazdálkodni.
Ez pedig azt jelenti, hogy a reálbérek csökkenése nem egyszeri alkalom volt idén szeptemberben, hanem nagyon sokaknak kell felkészülniük arra, hogy hosszabb távon veszít az értékéből a fizetésük.
Sok minden függ attól, mikor és milyen megegyezés születik a jövő évi minimálbér-emelésről, ugyanis azzal jobb támpontot kaphatunk arról, mekkora korrekciót tudnak majd adni itthon a munkaadók. Ha hét szűk esztendőre nem is kell számítanunk, de a jövő év biztosan nehéz időszak lesz sokaknak, főleg amíg nem kezd el itthon csökkenni végre az infláció.