Berobbanhat a rettegett ár-bér spirál Magyarországon? Minden egy irányba mutat a munkaerőpiacon

Pénzcentrum2022. november 25. 20:01

Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 35 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel csökkent. A munkanélküliek száma 2022 októberében 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt - derült ki a KSH által péntek reggel publikált adatokból. A friss statisztikákat a munkaerőpiaci elemzők is véleményezték.

Az októberi adatok nem hoztak érdemi változást a munkaerőpiacon, az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását. A foglalkoztatási szint továbbra is historikusan magas, meghaladja a 4,7 millió főt, míg a munkanélküliségi ráta az előző havi kismértékű növekedés után visszakorrigált a 3,6 százalékos szintre. Azaz a gazdaságot továbbra is munkaerőhiány jellemzi, ami hozzájárulhat a bérek további emelkedéséhez. A magyar munkaerőpiaci helyzet tehát továbbra is kedvező, hiszen az Európai Unió munkanélküliségi rátája meghaladja a 6 százalékot. Ugyanakkor a régiós országok közül két esetben is (Csehország, Lengyelország) még a magyarnál is kedvezőbb adatokat, 3 százalék alatti munkanélküliségi rátákat látunk. A havi adatokat tekintve azonban az látszik, hogy a foglalkoztatás növekedése megállt, úgy tűnik, hogy a mostani helyzetben innen már nagyon nehezen bővíthető a foglalkoztatottak száma, amelyet hosszabb távon a demográfiai folyamatok is nehezítenek - összegez Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

A szakértő megállapítja, hogy a három hónapos mozgóátlagot tekintve elmondható, hogy a foglalkoztatás éves szinten 37 ezer fővel nőtt, amely a bővülés lassulását, a foglalkoztatás tetőzését mutatja. Az egy évvel korábbihoz képest növekedett az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldi telephelyen dolgozók száma, míg a közfoglalkoztatottaké csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi munkavállalás a koronavírus okozta átmeneti javulás után ismét problémát okoz, azaz a munkaerőért való nemzetközi verseny az energiaválság ellenére sem tűnt el. A foglalkoztatás növekedésében jelentős szerepe van az 55-64 évesek bővülő foglalkoztatásának, amely részben a munkaerőhiánnyal, részben a nyugdíjkorhatár fokozatos kitolásával áll összefüggésben. A következő időszak munkaerőpiaci helyzetét az energiaválság alakulása, a gazdasági teljesítmény visszaesése határozza majd meg. Ugyanakkor a még mindig jelen lévő munkaerőhiány némi reményt is ad, hiszen egyrészt rendelkezésre állnak szabad álláshelyek, másrészt a munkavállalók leépítését jól meg kell gondolni, hiszen a későbbiekben nem biztos, hogy lesz munkavállaló, aki az ismételt konjunktúra idején pótolja őket. Azaz a vállalatvezetőknek hosszú távon is kell gondolkodniuk, amikor a munkaerő megőrzéséről vagy elbocsátásáról döntenek - zárja elemzését Dr. Regős Gábor

Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 35 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 16 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így augusztus-október átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 714 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66.7%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.4%-os aktivitási rátával szemben - jegyzi meg a friss adatokról  Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.6% volt, az előző havi 3.8%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.9%-os szint után.
2022 októberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 10 ezer fővel kevesebb.  A tárgyhónapban összesen 33,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,0%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1%-kal csökkent.

2022 októberében a munkaadók összesen 25,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 67,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,7 ezer után.

2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám - írja elemzésében a szakértő

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabilan erős számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem vagy csak mérsékelten fejtették ki a hatásukat, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából - állapítja meg  az elemző.

Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről. Várakozásunk szerint idén 3.7% lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3.9% lehet az átlagos ráta, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság. A továbbra is érzékelhető mértékű munkaerőkereslet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez.

Az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzügyi piaci változások több negyedéves késéssel jelenhetnek meg a munkaerő keresletében. Látványos munkanélküliség növekedésre azonban nem számítunk a jelenleg legvalószínűbb forgatókönyvek alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac. Így a vállalatok továbbra is a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából - zárja Horváth András.

Címkék:
ksh, foglalkoztatás, munkaerő, munkanélküliség, foglalkoztatottság, munkanélküliségi ráta, hazai, munkanélküliség magyarországon, energiaválság,