Pénzcentrum • 2022. november 7. 11:06
A Pénzügyminisztérium által a tárgyaló felek számára megküldött összefoglalóból kiderül, hogy a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt, mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől. Az elmúlt két évben, 2021-ben és 2022-ben is a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya az elmúlt 10 év legalacsonyabb mértékére csökkent.
A 2017 és 2022 között eltelt 6 év alatt (a 2017. évet is beleértve) a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek. A minimálbér nagyságánál azonban nemcsak a változást, hanem az abból fedezhető megélhetés minőségét is vizsgálni kell. A legutolsó elérhető adatok szerint, 2020-ban a magyar lakosság alsó jövedelmi tizedeiben, ahová a minimálbéres keresők és családjaik is tartoznak, az élelmiszert és a háztartási energiát is magában foglaló rezsi költségek együttes aránya a fogyasztói kosáron belül több, mint 50%-ot tett ki – írja közleményében a Magyar Szakszervezetek Szövetsége.
Az idei élelmiszer és háztartási energia áremelkedésre tekintettel ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedekben ez a magas, 50 százalék feletti élelmiszer és rezsi kiadási arány ne nőjön még tovább, 2022-ben számításaink szerint 23 százalékos minimálbér emelésre lett volna szükség. Így tehát 2023-ban az idei és a jövő évre előre jelzett inflációt is figyelembe véve, becslésünk szerint legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az élelmiszer és a rezsi számlák kiegyenlítésének 50 százalék fölötti költési aránya a minimálbéres munkajövedelemből elkerülhető legyen.
Kérdés persze, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér emelés fedezete a magyar gazdaság teljesítményéből. A fedezet egyik forrása a termelékenység emelése lehet, a másik a jövedelem osztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára. A minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében is meghaladta a termelékenység emelkedését, és tény, hogy a gazdaság ki tudta termelni az emelések fedezetét, hiszen az átlagbérek még a minimálbéreknél is gyorsabban nőttek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a magyarországi minimálbér és átlagbér 2017 előtti nagyságának a kelet európai régióban is elmaradó vásárlóereje.
A minimálbéremelés fedezetét azonban nemcsak a termelékenység emelkedése teremtheti meg, hanem a rendelkezésre álló hozzáadott értékből való osztozási arányok megváltoztatása is. A KSH nemzeti számlák adatai szerint 2017 és 2021 között a minimálbéreseket foglalkoztató legtöbb ágazatban (mezőgazdaság, textilruházati ipar, építőipar, kiskereskedelem, szálloda-vendéglátás) a munkavállalói bérek/keresetek részesedése a hozzáadott értékből csökkent, a munkáltatók/tőketulajdonosok részesedése pedig nőtt. Utóbbit, azaz a bruttó működési eredmény részesedésének növekedését elősegítette a béreket terhelő munkaadói járulékok több éven át megvalósított, 28,5-ről 13 százalékra történő csökkentése.
A csak a létminimum szintjén való megélhetéshez elég bért kitermelni képes vállalati szegmensben többféle megoldás is szóba jöhet a munkavállalók által elvárt béremelés következményeinek kezelésére. Azon esetekben, ahol tartós működési problémák tapasztalhatók, ott a munkaerő átcsoportosítása (átképzése, mobilitási képességének javítása) lehet a megfelelő megoldás, amihez a jelenleginél hosszabb álláskeresési idő és a jelenleginél magasabb szinten finanszírozott, hatékonyabb munkaügyi intézményrendszer szükséges.
Az energia és egyéb költségsokkok miatt átmeneti üzleti nehézségekkel küzdő cégek esetében a szintén átmeneti és célzott pénzügyi támogatás biztosíthatja a megnövekedett munkaerő költségek elviselését. A leginkább depressziós térségekben felmerülhet továbbá olyan megoldás is, hogy költségvetési forrásokkal váltsák ki, vagy azokból egészítsék ki a munkáltatót terhelő béremelést a legalsó bérkategóriákban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A minimálbér emelés kigazdálkodását segítő költségvetési többlet iadás egy részét a jelenleginél gyakoribb és hatékonyabb munkaügyi ellenőrzési és a szabálysértéseket nagyobb elrettentő erővel büntető pénzügyi szankciókkal lehetne ellentételezni.
Tapasztalataik szerint a munkaidő nyilvántartások szabályszerűsége és a ténylegesen ledolgozott munkaidőre járó munkabér átutalásának nyomon követhetősége éppen a minimálbéreseket legnagyobb arányban foglalkoztató ágazatok és vállalatok esetében hiányzik a leginkább. Az egyeztetési tárgyalások kapcsán a MASZSZ tagszervezetei fontosnak tartják a minimálbér feletti tartományban található munkavállalók reálbérének megőrzését is. Emiatt, a minimálbér emelésre vonatkozó megállapodás mellett olyan bérajánlás elfogadásában érdekeltek, amely a magasabb bérsávokban is célnak tekinti a reálbér csökkenés elkerülését.
Te mit lépsz a rezsiemelés ellen?
Egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is húsbavágóan érint. És a fűtési szezon közeledtével ez egyre fájdalmasabb lesz. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, ebben többek között arról szeretnénk pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban várjuk a telet.