Pénzcentrum • 2022. október 3. 14:05
Idén nyáron a vállalatok visszavettek a toborzás intenzitásából, de még nem érzékelhető igazán markáns fordulat a munkaerőpiacon. Kevesebb volt az álláshirdetés idén a júniustól augusztusig tartó időszakban, mint a tavalyi év azonos időszakában, a munkakeresők viszont az eddigieknél aktívabbak a munkaerőpiacon. A bérfejlesztések mértékének emelkedése és az ezeket leggyakrabban befolyásoló tényezők azt mutatják, hogy a cégek egyre erősebben ragaszkodnak a munkavállalóikhoz és egyre inkább a megtartásra koncentrálnak a toborzás helyett – derül ki egy friss, reprezentatív kutatásából.
Az idei nyári időszakban csökkentek a hirdetésszámok a Profession.hu oldalán a tavalyihoz képest, a munkakeresők pedig aktívabbak a munkaerőpiacon. Az álláskeresők emelkedő számát jelzi, hogy több munkavállaló regisztrált a Profession.hu oldalára 2022 nyarán, mint a tavalyi év azonos időszakában: idén júniusban 28 százalékkal, augusztusban pedig 38 százalékkal többen jegyezték be profiljaikat a portálon, mint 2021 ugyanezen hónapjaiban.
Kevesebb hirdetés, több jelentkező
Bár évek óta az IT, programozás területén folyik a legnagyobb harc a munkavállalókért, itt a válságok alatt sem volt látható releváns visszaesés, ennek ellenére a tavalyi és az idei év első nyolc hónapját összehasonlítva a legnagyobb csökkenést produkálta 13 százalékkal. Ezt a jog és jogi tanácsadás követi 1 százalékos csökkenéssel, majd az építőipar 1 százalékos emelkedéssel.
Az elmúlt két nyár során mért eredményeket összevetve még markánsabb visszaesés tapasztalható: az IT programozás és fejlesztés területén 28 százalékos, a közigazgatásban 24 százalékos, a jog és jogi tanácsadás területén pedig 18 százalékos fogyatkozás volt látható az álláshirdetések számában. Ezek mellett az SSC szektorban (17%), az építőiparban (9%), valamint az egészségügy és gyógyszeripar (4%) kategóriában is látható már a csökkenés éves összehasonlításban.
A bérfejlesztések általában 10 százalék fölöttiek
2022-ben a cégek negyede eszközölt 5 és 9 százalék közötti bérfejlesztést, leggyakrabban 10 és 14 százalék közötti emeléssel találkozhatunk a magyar vállalatok körében– idén a 39 százalékuk hajtott végre ilyen arányú általános fizetésemelést. 14 százaléknál nagyobb egyetemes béremelést a munkaadók 29 százaléka valósított meg. A jövő évi tervek tekintetében számottevő változás, hogy emelkedett azon vállalatok aránya, akik a 10-14 százalékos bérfejlesztést választják: a munkaadók közel fele ezzel számol.
Jelen helyzetben kulcskérdés a munkáltatók szempontjából a bevált munkavállalóik megtartása: nem véletlenül számít ez a béremelések egyik fő céljának. Az általános béremelés motiváló tényezői a szervezet teljesítményének javítása (65%), a megélhetési költségek emelkedésének kompenzációja (65%) és a munkaerő-megtartás elősegítése (63%).
Az utóbbi pár évben kialakult éles toborzási versenyben a cégek elsősorban a bérezéssel tudtak kitűnni, új munkaerőt szerezni és a meglévőt megtartani. A vállalatokkal szembeni munkavállalói elvárás a legtöbb esetben az volt, hogy az inflációt próbálják a cégek ellensúlyozni a fizetések emelésével – ami egyébként sok esetben igen nagy kihívás
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
Várhatóan jövőre is bérfejlesztéssel kell tervezniük a cégeknek, e mértékének meghatározásánál pedig irányadó lesz az aktuális infláció – mivel a munkavállalók is emelkedő árakkal találkoznak majd. Fontos kérdés, hogy megjelenik-e majd olyan munkaerőtöbblet a piacon, ami a cégeket előnyösebb pozícióba hozza, így megoldhatják a munkaerő-felvételt jelentősebb béremelés nélkül. Ezt egyelőre még nem látjuk pontosan, de jelenleg úgy tűnik, hogy tényleg jöhet egy gazdasági fordulat, amely miatt akár gyakoribb elbocsátások következhetnek
– tette hozzá.
Az adatokhoz kapcsolódóan fontos figyelembe venni, hogy tavaly még a járványhelyzet éreztette, idén pedig a magas infláció és az energiaárak fejtik ki a hatásukat a munkaerőpiacra. Jelenleg is csak mérsékelt lassulás érzékehető az álláspiacon, így ahhoz, hogy hosszútávú következtetést vonhassunk le az adatokból, ki kell várnunk, hogyan alakul a következő egy-két hónap.