Gosztola Judit • 2022. szeptember 30. 13:01
Hiába állunk egy komoly recesszió előszobájában épp, a magyar munkavállalók jelentős része mégsem fél attól, hogy esetleg elveszítheti a munkáját, holott több hónapra elegendő tartalékkal csak elenyészően kevesen rendelkeznek, egy jelentős részük egy hónapig sem húzná ki rendszeres fizetés nélkül - többek között ez is kiderült a Pénzcentrum legújabb, 25 ezer ember megkérdezésével készült kutatásából.
A Pénzcentrum rendszeresen készít nagymintájú felméréseket, legutóbb az infláció hatásáról, a háztartások anyagi helyzetéről kérdeztük olvasóinkat. A több mint 25 ezer válaszadó által kitöltött kérdőív nem reprezentatív eredményeiről már két korábbi (1. cikkünk, 2. cikkünk) anyagunkban beszámoltunk, most a harmadik részben a munkahelyekkel kapcsolatos kérdések eredményeit tesszük közzé. Ám a sorozat ezzel még nem ért véget, a válaszok elemzését folytatjuk egy következő cikkben.
Nehéz idők jönnek- ezt maga a miniszterelnök jelentette be a szokásos, péntek reggeli rádióinterjúban, igaz, már eddig is sejtettük: recesszió jön. Nehéz időkben mindenki félti az állását, hiszen jöhetnek tömeges leépítések a rezsikrach miatt. "Igenis lesznek olyan szektorok, ahol elbocsátások lesznek. Az már előre látható, hogy az energiaárak a turizmus-vendéglátást nem fogja kímélni. Ha nem kell annyi étterembe szállítani, nem kell annyi hotelt működtetni, akkor egy jelentős beszállítói kör meggyengül. Azok a beszállítók, akik oda dolgoztak, szintén érintettek lesznek. Arra lehet számítani, hogy egy visszafogottabb munkaerőigény lesz előttünk a következő 6-9 hónapban" – mondta el Toldi Gábor HR-szakértő, a DTC Solutions vezetője a Pénzcentrumnak adott interjúban.
Tartasz attól, hogy a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet miatt elveszíted a munkádat a következő 6 hónap során?
Kíváncsiak voltunk, olvasóink miképp értékelik saját helyzetüket: félnek-e attól, hogy az előttünk álló minden bizonnyal nehéz hónapokban elvesztik az állásukat. Kiderült, hogy a többség azért nem retteg, biztonságban érzik magukat nagyrészt az emberek: válaszadóink alig harmada, 30,5 százaléka tart csak attól, hogy baj lesz.
Vizsgáltuk iskolai végzettség szerinti megoszlásban is: érdekes módon nem a legképzetlenebbek félnek a leginkább, hanem azok, akiknek vanszakmájuk, szakképző iskolát végeztek. Legkevésbé pedig a legképzettebbek, a doktori fokozattal rendelkezők érzik bizonytalannak a helyzetüket a munkaerőpiacon. Lakóhely szerint óriási különbségek nem volt a válaszok között, Budapesten és a Dunántúlon tartanak legkevésbé a munkanélküliségtől, és az Alföld megyéiben a leginkább. Szektoronként lebontva azonban már sokkal változatosabb a kép: legkevésbé az egészségügyben és az oktatásban dolgozók félnek a leépítéstől, de az IT-sok és a jogászok sincsenek veszélyben saját megítélésük szerint. Azonban összhangban Toldi Gábor fent idézett előrejelzésével,
a vendéglátásban dolgozók 55 százaléka fél tőle, hogy a következő 6 hónapban elveszíti az állását.
A gyártásban, termelésben elhelyezkedetteknek 50,5 százaléka, az értékesítési-kereskedelmi szektorban lévőknek pedig a 48 százaléka.
A munkáltatód emelte a fizetésedet az infláció miatt?
Több magyarországi vállalat is bejelentette, hogy az infláció ilyen ütemű emelkedése miatt évközi bérkorrekciót hajt végre: azaz soron kívül emeli a fizetéseket. Ez azonban nyilván az összefoglalkoztatottakhoz viszonyítva kevés dolgozót érint, válaszadóinknak is mindössze 12,7 százalékát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Iskolai végzettség szerint vizsgálva, a maximum alapfokú végzettségűek 9 százaléka, az egyetemet végzettek 16,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kapott fizetésemelést. Lakóhely szerint pedig a fővárosiak és a dunántúliak voltak érintettek legnagyobb arányban. Szektor szerint lebontva leginkább a gyógyszeripari dolgozók, a logisztikai munkakörrel rendelkezők és az IT-sok vannak megbecsülve, legkevésbé pedig az oktatásban és a szociális szférában tevékenykedők.
Hány hónapra elegendő vésztartalékkal rendelkezel?
Aki egyik pillanatról a másikra elveszíti a munkáját, annak fontos kérdés, hogy hány hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik miután elapad a fő bevételi forrása. Persze tudjuk, hogy a magyarok híresen rosszul takarékoskodnak, ennek részben lehet oka, hogy a fizetésüket kénytelenek felélni minden hónapban. Az eredményekből is jól látszik ez:
32 százalék mondta, hogy kevesebb, mint egy hónapra elég tartalékkal rendelkezik,
14,5 százalék 1 hónapig húzná ki, 10,5 százalék 2 hónapig, 9,4 százalék 3 hónapig, 9,5 százalék 4-6 hónapig, 6,4 százalék 7-12 hónapig, de 11,3 százaléka a válaszadóinknak 12 hónapnál is többre elegendő megtakarítással rendelkezik.
Persze nem meglepő, hogy legnagyobb arányban a munkanélküliek nyilatkoztak úgy, hogy egy hónapig sem húznák ki, és a vállalkozók azok, akik a legtöbb megtakarítással rendelkeznek: 26 százalékuk egy évnél is tovább kihúzná, ha nem dolgozna. Az iskolai végzettség szerinti grafikonon gyönyörűen látszik, hogy minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál több megtakarítással rendelkezik. Szektorok szerint legnagyobb bajban a szociális szférában, a gyártásban és a vendéglátásban dolgozók vannak, legbiztosabb lábakon pedig az IT-sok, a mérnökök és a bankosok állnak.