Több ezer embert keresnek: vidéki meló, 400 ezres kezdőbér, 8 általános is elég - bevállalnád ennyiért?

Pénzcentrum: Mennyire mondható sikeresnek a határvadász-toborzás első szakasza?

Pozsgai Zsolt: Sikeresnek értékeljük, hiszen a toborzás július 15-ei megkezdése óta még két hónap sem telt el és a jelentkezők száma már meghaladta az 1600 főt. 500 szerződéses határvadász megkezdte a képzést és ünnepélyes esküt is tett.

Ők már végeztek is?

Nem, folyamatos a képzés és a vizsgáztatás, de szeptember második felében és október elején már szolgálatba állnak és megkezdik a határvédelmi feladatok ellátását.

Hol fognak szolgálni és milyen munkarendben?

A határvadászok alapvetően az illegális migrációval kapcsolatos feladatok ellátására hivatottak, és a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred kötelékébe tartoznak. A megyei rendőr-főkapitányságok határrendészeti kirendeltségeinek illetékességi területén védik az államhatárt, Szabolcs, Hajdú, Békés, Csongrád, illetve Bács megyében. Vezényléses szolgálati időrendben dolgoznak, tömbösített munkarendben, négyhavi munkaidőkeretben. Ez azt jelenti, hogy a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de négyhavi átlagban a heti 48 órát nem haladhatja meg. Ez is egy pozitív, előnyös eleme a munkavégzésnek, hiszen nem a klasszikus váltásos munkarendet alkalmazzuk, hanem tömbösített, rugalmas szolgálatszervezést, melynek keretében 3-4 nap szolgálat után egy hosszabb pihenő következik. Ennek eredményeként a távolabb lakók is jobban tudják tervezni a szabad idejüket.

Akik messzebbről érkeznek ők szállást is kapnak?

A célcsoportunk elsősorban a munkavégzés helyéhez közeli települések lakói, de az ország minden részéről várjuk a jelentkezőket. Meghatározóan az érintett megyék területéről vannak pályázóink, de szinte minden régióból nyújtottak be jelentkezést. Igény esetén az ország távolabbi pontjairól érkezőknek térítés ellenében garzonszállót tudunk biztosítani, míg a szolgálatok között ingyenes lehetőséget biztosítunk az állomány pihentetésére.

Mennyire progresszív ez a 3-4 munkanapos tömbösítés? A határvadászok választhatnak, mikor szeretnék ezt leszolgálni?

A legalább 12 órás szolgálatok miatt havonta 12-14 napon kell dolgozni, ezeket is összevonva, ami azt jelenti, hogy 3-4 munkanap után akár 5-6 szabadnap is lehet, amikor nem kell szolgálatba lépni, így hosszabb időtartamú pihenésre is lehetőség nyílik. A szolgálat tervezése a szakmai feladathoz és az operatív helyzethez igazodik, hisz Szabolcsban, Hajdúban nem olyan erős az illegális migrációs nyomás, mint a déli határon, a Bács megyei szakaszon. A feladatok alapvetően azonosak, minden helyszínen határvadász járőrszolgálatot fognak ellátni. A rugalmas szolgálatszervezés keretében az egyéni igényeket és élethelyzeteket is figyelembe veszik a parancsnokok, pl. hogy ki hol lakik, de a védelmi rendszer működtetésének folyamatosnak kell lennie, ez egy 24 órás szolgálat.

Az is elképzelhető, hogy valaki mindig máshol teljesít szolgálatot?

A Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred állományába kerülnek a kollegák és a munkavégzés helye az adott megye egy konkrét határrendészeti kirendeltsége. A határvadász szerződésében rögzítik, hogy például a hercegszántói határrendészeti kirendeltség illetékességi területén teljesít szolgálatot. A hatékony feladatellátáshoz ismerni kell a határőrizeti rendszert, a kapcsolattartás és a rádióforgalmazás rendjét, hiszen az adott kirendeltség munkatársaival együtt dolgoznak. Ismerniük kell a biztonsági határzár rendszerét, felépítését és az adott természetes környezetet, illetve a terepviszonyokat is. Az a célunk, hogy eredményes legyen a határőrizet, ezért főszabály szerint ugyanazon szakaszon védik az államhatárt.

Ha ez elmúlt évek adatait nézzük, akkor a rendőri pályájára egyre kevesebben jelentkeznek Magyarországon. Ha a határvadászok toborzása ilyen sikeres volt, akkor ezt a hivatásos állománynál miért nem látni?

Ebben az évben szeptember 01-ig 609 főt került rendőri állományba. Szeptemberi kezdéssel 100 tisztjelöltünk kezdte meg tanulmányait az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és 252 fő a tanulói létszámunk a két rendvédelmi technikum első évfolyamán. A szeptemberben induló 10 hónapos járőrképzésen 383-an tanulnak, akik két hónap után hivatásos állományba kerülnek.

A rendőrség utánpótlását, mint minden más foglalkoztató lehetőségeit meghatározza az adott munkaerő piaci környezet, melyre az elmúlt időszakban és jelenleg az jellemző, hogy alapvetően munkaerőhiány van a legtöbb szektorban.

A kérdés kapcsán indokolt megjegyezni, hogy a határvadász, illetve a hivatásos jogviszony tartalma, a jelentkezési feltételei és a képzés rendszere között érdemi különbségek vannak. Az illegális migrációs helyzetre figyelemmel, a gyors bevethetőség érdekében ütemesen kell kiképeznünk és szolgálatba állítanunk határvadászokat. Ezt az egy hónapos képzés biztosítja, melynek keretében egy gyors, intenzív, gyakorlatorientált képzés során átadjuk azokat az ismereteket, amelyek szükségesek számukra. Amint regionálisan összejön a meghatározott számú képzési csoport, azonnal indítjuk is részükre a képzést. Egy hónap után, a sikeres vizsgát követően a csoport tagjai megkezdhetik az államhatár védelmét.

A rendőri képzések tekintetében a felsőfokú rendvédelmi képzés a közszolgálati egyetemen, illetve a kétéves technikumi szakképzésünk évente egy alkalommal, szeptemberben indul, a klasszikus iskolarendszerhez igazodik és a jelentkezési határidő február hónapban lezárul. A 10 hónapos járőrképzést van lehetőségünk évente több ütemben indítani. A határvadász jelentkezés feltétele - a feladatellátás tartalmához igazodóan – a legalább 8 általános végzettség, a rendőrképzésben való részvétel érettségi végzettséget feltételez. Ezen tényezőkből adódóan magasabb a jelentkezők száma a határvadászoknál, mindamellet azok a tisztességes megélhetést biztosító foglalkoztatási elemek, amiket meghirdettünk juttatás és bérezés tekintetében július közepén, tapasztalataink szerint nagyon vonzónak tűnnek az érdeklődőknek. Fontos megemlíteni ennek kapcsán, hogy az ország védelmének megerősítéséről szóló júliusi kormánydöntés keretében katonáknak és határvadászok mellett a hivatásos rendőri állomány bérének emeléséről is határoztak. Ez jelentős illetményemelést jelent 2022. szeptember 1-től, illetve 2024. január 1-től a rendőri pályát választóknak.

Ennek hatásai reményeink szerint az őszi toborzásunk során lesznek érdemben érezhetőek.

Látva más területeiket, mekkora fluktuációra számítanak a határvadászoknál?

Nem mondható, hogy senki nem fog elmenni, a fluktuáció egy szervezet működése során természetes jelenség. Az a célunk, hogy akit felveszünk, az a szerződés teljes időtartamára maradjon a szervezetben, ezért mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat és könnyen beilleszkedjenek az adott közösségbe. De lehetnek olyan sajátos egyéni élethelyzetek, hogy valakinek nem válnak be a számításai, váltani akar. Úgy látjuk, hogy aki a képzésre jelentkezett, és megfelelt, minimális volt a lemorzsolódás ebben az első időszakban. Természetesen az igazi erőpróba az lesz, amikor megkezdik a szolgálatot és tapasztalatot szereznek. A szerződéskötést követően hat hónap a próbaidő, melynek során mindkét fél dönthet a jogviszony megszüntetéséről. Bízunk benne, hogy ez minél alacsonyabb számban következik be.

Az év végéig folyamatos lesz a toborzás? Vagy ameddig nem érik el a kívánt számokat?

Első ütemben 2200 fő szolgálatba állítása a kitűzött cél, ez most a határvadász ezred jelenlegi létszáma, ebben természetesen vannak kisebb számban hivatásos rendőrök is, akik az alparancsnoki feladatokat látják el, szakasz- és századparancsnokként. A végső cél 4000 fő, ezért folyamatosan indítjuk a képzéseket a jelentkezők számának függvényében. Amíg be nem telik az a létszámkeret, folyamatosan toborzunk.

Hogy készülnek, mennyire lehet fenntartani az érdeklődést? Most egy elég nagy marketingkampány futott, illetve a média is igen felkapta a témát. Nem tartanak attól, hogy az érdeklődés ezután ellaposodik?

A kampányunk kezdete számunkra egy kicsit nehéz időszakra esett, hisz nyáron indult be a toborzás, és tudjuk, hogy a munkaerőpiacon ez holtszezon. Ezért nagyon komoly tervezés előzte meg a rekrutációs tevékenységünket. A közösségi oldalakon és a médiában is nagyon aktívak voltunk. Ahogy sikerült a célzott körnek eljuttatni az információt, már augusztus elején volt egy nagyobb jelentkezési hullám, de jelenleg is sokan jelentkeznek. Biztosan lesznek ebben is kilengések, de az őszi időszakban arra számítunk, hogy magas lesz az érdeklődés, hiszen az idénymunkák befejeződtek, visszatérnek a nyaralók, és az álláskeresők, a munkahelyet váltók komolyan kezdenek foglalkozni a jövővel. Ez egy biztos munkahely, és tisztességes bért tudunk ajánlani, ami rendszeresen megérkezik a számlára. Meggyőződésem, hogy az őszi szezonban jelentős előrelépést tudunk elérni, miközben a gazdasági és a geopolitikai helyzet is rányomja a bélyegét a munkaerőpiacra.

Az energiahordozók drágulása is mindenre kihat, egy biztos, stabil munkahely felértékelődik  és nagyon fontos lesz a jövőben. Mindamellett a toborzási stratégiánkat és a technikákat is folyamatosan újragondoljuk, ha kell, megújítjuk.

Azt ugye tudjuk, hogy a képzés egy hónapjára is kaptak fizetést a jelentkezők. Ez jár valamilyen kötelezettséggel?

Amikor valaki belép, hároméves szerződést kötünk vele, és vállalja, hogy határvadászvizsgát tesz. Vannak a képzésnek az oktatáson felül is költségei, mint az ingyenesen biztosított szállás és napi egyszeri étkezés, melyet a felnőttképzési szerződésben rögzítünk. Tekintettel arra, hogy egy hónapos képzés, ez nem egy jelentős összeg. Abban bízunk, hogy aki jelentkezik, az hosszú távra és komolyan gondolkodik. A toborzási üzenetek fontos eleme, hogy már a képzés alatt megkapják a 300 ezer forintos alapbért, mely meggyőzheti az érdeklődőket, hogy érdemes belevágni.

A határvadász toborzás egyik legjobb ajánlata sokaknak a fizetés lehet. A bruttó 300 ezer forint 100 ezer forinttal több, mint a jelenlegi magyar minimálbér, ezt pedig határvadászként akár egy nyolc általánost végzett állampolgár is megkeresheti már az oktatás ideje alatt. Munkába álláskor ez bruttó 400 ezer forintra emelkedik. Hogyan lőtték be az alapbérezést? Hol helyezkedik el a bérezésük az egész rendőrséget, katonai köteléket nézve?

300 ezer forint az alapbér, ezt már a képzés alatt is megkapják. Ez az összeg a hivatásos jogviszonyú foglalkoztatottak alapilletményét nem haladja meg. Ahogy megkezdik a tényleges szolgálatot, van egy konkrét végrehajtáshoz kötődő határvadász szolgálati pótlék, ami 570 forint/óra. A havi teljesített szolgálati óra függvényében, kiegészítve az éjszakai pótlékkal, kb. bruttó 400 ezer forintot kaphat a határvadász. Úgy gondoljuk, hogy ez valóban egy versenyképes bérezés. A minimálbérnek a nevében is benne van, hogy annál kevesebb nem lehet, ez köti a foglalkoztatókat. Az ország biztonsága és az államhatár hatékony védelme érdekében olyan bért kellett meghatározni, ami vonzó lehet a leendő pályázóinknak és versenyképes a munkaerőpiaci szegmensben. Mindamellett ez nem egy klasszikus fizikai munka, hanem komoly pszichikai és egészségügyi követelményeknek kell megfelelni és magas fizikai és pszichikai terheléssel, illetve felelősséggel jár. Emellett fegyveres szolgálatot látnak el a határvadászok, tehát nem a minimálbér volt az igazodási pont. Tisztességes és méltányos bérajánlat volt a cél, mely kifejezi a megbecsülést a leendő határvadászok irányába, felelősségteljes, nehéz szolgálatukért.

Tehát nem fordulhat elő, hogy egy határvadász többet keressen, mint egy hivatásos rendőr?

A határvadász 300 000 forintos alapbére mellett teljesített órára vetítve szolgálati pótlékra jogosult, míg egy pályakezdő rendőr őrmester alapilletménye 2022. szeptember 1-től 383 500 Ft-ra, majd 2024. január 1-től 463 000 Ft-ra emelkedik. Ezen túl a hivatásos állomány tagja további rendszeres és nem rendszeres pótlékokra is jogosult, mely tovább emeli az összilletményét.

Az idei évtől az oktatásügy is a Belügyminisztériumhoz tartozik. Mit gondol arról a bérfeszültségről, ami például a tanárokat érinti? Azt tudjuk például, hogy egy kezdő tanár, 5 éves egyetemi képzéssel a háta mögött kevesebb kezdőbérre számíthat, mint egy frissen végzett, akár nyolc általánossal rendelkező határvadász.

Az a hivatásunk, hogy azokat a feladatokat, amiket az Alaptörvény 46. cikke rögzít, a bűncselekmények megakadályozását, felderítését, a közbiztonság, a közrend illetve az államhatár védelmét a legmagasabb szakmai színvonalon teljesítsük. Mindezt egy különleges szolgálati jogviszonyban kell végrehajtani és bíztató, ha olyan tisztességes bért tudunk kínálni a jelentkezőinknek, ami a jelenlegi munkaerőpiacon már versenyképes ajánlatnak tekinthető. Ez egy fegyveres szolgálat, jelentős fizikai és pszichikai igénybevételnek vannak kitéve azok, akik itt szolgálnak. Más hivatásrendek juttatási rendszerét nem tisztem értékelni.

Miért volt szükség teljes újoncokból létrehozni a határvadász egységeket? Miért nem tudta ezeket a feladatok teljesíteni a már tapasztalt rendőrállomány vagy a katonaság?

A laikusnak magasnak tűnhet ez a 2-4 ezer fős létszám, de ezt a számot a határrendészeti szolgálat szakemberei határozták meg körültekintő és alapos elemzés után. Ha megfelelő erővel akarjuk védeni a határt, egy jelentős létszám kell ahhoz, hogy minden napszakban, több váltásban biztosítsuk a magas szintű védelmet a több száz kilométeres határszakaszon. Az elmúlt 10 évben is folyamatosan a kiemelt feladataink között szerepelt az illegális migráció elleni küzdelem, de az utóbbi években jelentős növekedés állt be ezen a területen. A tavalyihoz képest idén már 171 ezer intézkedés történt illegális migrációval kapcsolatosan, ez tavaly 72 ezer volt. És ha ez nem lenne elég, most már menekültválság is van, hiszen a keleti határainkon túl dúló háború miatt egy teljesen új feladat jelent meg, és a Magyar Honvédség erőinek jelenleg határbiztosítási feladatai is vannak. Ezek indokolták a határvadász ezred felállítását. A határvadászok alkalmazásának alapvető előnye, hogy rövid képzést követően gyorsan bevethetőek, a határőrizeti feladatok ellátásának eredményessége fokozható és a közterületi rendőri állományból nem kell létszámot elvonni.

De azért a határvadászok parancsnokai hivatásosok lesznek?

Igen. 23 határvadász századból áll a 2200 fős egység szervezeti struktúrája. Bács-Kiskun megyébe szükséges a legnagyobb létszám, ott 14 századot alakítottunk ki, Csongrád-Csanád megyében 6, a másik 3 megyében pedig 1-1 század fog működni. Minden századnál hivatásos állományú a századparancsnok, illetve a szakaszparancsnokok, akik egyrészt az állomány ügyeivel foglalkoznak, vezetnek, irányítanak, szervezik a szolgálatot. Mindemellett a kirendeltségen hivatásos határrendészek is dolgoznak határvadászok mellett.

A határvadászoknak lesz előrelépési lehetőségük? Csak azért kérdezem, mert azt több jelentkező is elmonda korábban, hogy első sorban azért jelentkezett, hogy majd innen át tudjon menni másik hivatásos pozícióba.

Van előrelépés, nem feltétlenül csak vertikális. Aki belép, tisztesi rendfokozattal bír, erkölcsi elismerésnek tekintjük, hogy az első évben őrvezető, a második évben tizedes, majd a harmadik évtől szakaszvezető rendfokozatot viselnek majd. Emellett lesz egy speciális feladatkör is a jövőben, ez a felderítő, felszámoló feladatokat ellátó állománycsoport a határvadászokon belül, akiknek a szolgálati pótléka is magasabb lesz. Ez is egy előrelépés, mert speciális feladatokat fognak ellátni magasabb bérért. Aki az előírt középfokú végzettséggel rendelkezik, annak nem tiltott a törvény alapján a jogviszonyváltás, de ott is olyan speciális feltételek vannak, amiknek meg kell felelni.

Akit 8 általánossal felvettünk határvadásznak, az nem mehet át rendőrnek, hiszen ott a érettségi végzettség a feltétel. Emellett az egészségügyi, pszichikai feltételek is szigorúbbak a hivatásos jogviszonynál. Ez egy teljesen új felvételi eljárást jelent. Most az ezred feltöltése a prioritás, de emellett folytatjuk a rendőrképzésre is a toborzást.

A rendszeren belül volt, aki jelentkezett erre a képzésre?

Igen, a toborzásnál kiemelt figyelmet fordítottunk a belső jelentkezőinkre is, hiszen a meglévő munkatársaink köréből is vártuk az érdeklődőket. Jelentkeztek a fegyveres biztonsági őreink közül is, és aki megfelelt a feltételeknek, megkezdhette a képzést.

Mi az oka a hároméves, határozott idejű szerződésnek, miért nem határozatlan időre veszik fel a jelentkezőket?

A határozott időtartam valóban egy specialitása a jogviszonynak. Ennek a formának van hagyománya hazánkban, a határozott idejű szerződéssel egyrészt egy jelentkező konkrét időtartamra kötelezi el magát és a következő három évére betervezheti ezt a szolgálatot a jövőjébe. Egy év nyilván kevés lenne, a három év viszont egy tervezhető időtartam, de a leteltét követően van lehetőség hosszabbításra is.

Az eddigi jelentkezőkről mit lehet tudni: jellemzően milyen nemű, milyen korú, milyen végzettségű magyar állampolgár jelentkezett eddig határvadásznak?

Mint azt korábban mondtam, több mint 1600 jelentkezőnk volt, nem a legfiatalabb korosztály jelent meg, de nem is feltétlenül ők voltak az elsődleges célcsoportunk, hiszen megcéloztuk a munkahelyet váltókat, a munkanélkülieket és az álláskeresőket is. A legfiatalabb határvadász 18 éves, a legidősebb 54, a be nem töltött 55 év a felvételi felső korhatár. Az átlagéletkor 35 év, 85 százalék férfi, 15 százalék nő. A jelentkezők 70 százaléka alapfokú végzettséggel rendelkezett, 29 százalék középfokú, és 1 százalék diplomás is volt.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egy négy hetes képzés után, alap-, középszintű végzetséggel rendelkező emberek például éles lőfegyvert kapnak a kezükbe, és legvégső esetben akár használhatják is azt. Mennyire problémás ez Önök szerint, egyáltalán miből áll a képzés?

A helyzetértékelés eredménye az volt, hogy csak akkor tudjuk hatékonyan kezelni a jelenlegi illegális migrációs helyzetet, ha nem hosszú képzést követően, évek múlva bocsátjuk a szakma rendelkezésére ezeket a munkatársakat. Az volt a cél, hogy egy intenzív, komplex és gyakorlatorientált képzéstartalmat állítsunk össze. Ez négy tananyag-egységből áll és olyan program készült, amely az alapvető, határvadászok által leggyakrabban végrehajtott intézkedések magabiztos alkalmazására irányul. A négy tananyag-egység kiterjed a határvadász rendészeti szakmai ismeretekre, jogi ismeretekre, lövészeti képzésre, intézkedéstaktikai és határrendészeti ismeretekre. Négy hetes a képzés, 180 tanóra, 40 perces órákkal, mely határvadász vizsgával zárul. A felkészítés során a határvadász elsajátítja az intézkedések és kényszerítő eszközök hatékony és szakszerű alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket is.

Az alapképzés mellett minden további évben ismeretmegújító képzésen kell majd részt venniük a határvadászoknak, és újra vizsgázniuk kell. Ez a jogszabályi változásokra, alkalmazásukra, illetve a kényszerítő eszközök, intézkedések gyakorlati alkalmazására is kiterjed. Emellett éves lőgyakorlatot kell végrehajtani. Rendszeres lesz a képzésük, hogy az alapvető készségeket megtartsuk és naprakészek legyenek azok a képességeik, amikkel el tudják látni ezt a szolgálatot.

Mennyire jellemző a határon az éles lőfegyver használata védelemkor?

Egyáltalán nem jellemző. A kényszerítő eszközöket a fokozatosság elve szerint alkalmazhatjuk, melyek között a fegyverhasználat a legsúlyosabb. Szigorú szabályai vannak, csak végső estben használható, a jogszabályok szerint.

A határvadászok a szolgálatellátásuk jellegéből és helyéből adódóan néhány tipikus intézkedést hajtanak végre, alapfeladatuk az illegális határátlépések megakadályozása, aki ezt elkövette, annak a feltartóztatása és a határzáron történő átkísérése. Emellett egyre gyakoribbak a határ másik oldalán a fegyveres összecsapások az embercsempészek, illetve az illegális bevándorlók között. De szerencsére a rendőrök, katonák irányába ilyen jellegű támadás még nem történt, azonban gyakori az egyéb fizikai támadás. Kövekkel és egyéb eszközökkel dobálják a határ védőit, illetve a rendőrségi járműveket.

A friss határvadászokkal mindig lesznek közösen a szolgálatban hivatásos rendőrök is?

A határrendészeti kirendeltségeken látnak el szolgálatot a határrendészekkel közösen, illetve amíg a létszám nem lesz magasabb, jelen lesznek katonák és rendőrök is. A későbbiekben, amikor olyan magas létszámot érünk el, amivel minden szinten biztosítható a védelem, akkor is rendőrök végzik a szolgálatirányítást.

Ez az új szakma mennyire hasonlít a régi határőrséghez?

A határőrség egy országos hatáskörű, önálló belügyi szerv volt, más szervezési struktúrával. A határvadász ezred a rendőrségen belül, a Készenléti Rendőrség szervezeti egységeként működik, rendőrségi feladatokat lát el, hiszen a határőrség integrációja óta a rendőrség feladata az államhatár őrizete. Szervezetben, felépítésben a határőrség egy komplex szervezetként működött önálló logisztikával, országos parancsnoksággal. A Készenléti Rendőrség országos hatáskörű szerv, de a határvadász ezred csak az említett öt megyében lát el szolgálatot. Tehát az új egység mind állománycsoportjaiban, mind feladatkörben és létszámában, mind struktúrában eltér a határőrségtől.

Milyen toborzási technikák voltak a legsikeresebbek?

Egységes toborzási arculatot alakítottunk ki és próbáltuk megtartani a direkt és az indirekt toborzás egyensúlyát. Az egész országból lehet jelentkezni, viszont az érintett öt megyében kiemelt hangsúlyt kap a jelenléti toborzás, mivel a potenciális jelöltek az adott szolgálati helyhez közel élők. Mindemellett persze a közösségi média is fontos szerepet kapott, hiszen általánosan ez az új jelentkezők bevonzásának egyik fontos eszköze és platformja

A kommunikációs üzeneteinkben lapvetően egyszerű, közérthető hívószavakat fogalmaztunk meg. Az üzenetek tartalmi elemei között, a bevonzás érdekében és a transzparencia jegyében egyrészt a konkrét bérre, a juttatásokra, a biztos és rendszeres jövedelemre koncentráltunk. Az érdeklődők figyelmének felkeltése érdekében kitértünk a leendő munkavégzési helyekre, illetve a munkaidő-szervezés, szolgálatellátás körülményeire is. Az érintett megyei rendőr-főkapitányságok illetékességi területén működő megyei és helyi médiatartalom-szolgáltatók bevonása is eredményesnek bizonyult televíziós, rádió interjúk leadásával, plakátjaink megjelentetésével.

Számítanak arra, hogy a megemelt bérekkel meg lehet állítani az elvándorlást a rendőrségtől?

Mint említettem a fluktuáció egy szervezet működése során természetes jelenség. A jogszabályok által rögzített felmondási tilalom okán az év első felében megjelent egy bizonyos igény azok részéről, akinek úgy alakult az élethelyzete, hogy a jövőben más területen képzeli el a karrierjét. Ezen munkatársaink beadták lemondásukat, amikor feloldották a korlátozást. Az idei fogyatékunk a hivatásos munkajogi létszámhoz képest havonta átlagosan 0,3 százalékos fluktuációt jelent, ami nem tekinthető magasnak. Minden rendőr, aki elhagyja a testületet, számunkra veszteség, de nekünk az a dolgunk, hogy legalább azonos számú utánpótlást biztosítsunk. Ez év elején már megvalósult egy 10 százalékos béremelés és a hivatásos állomány megkapta az ún. 6 havi „fegyverpénzt” is. A rendőri állomány bérének újabb emelése két ütemben történik, mely szeptembertől bruttó 116 900 Ft-ot, a 2024. január 1-jei hatállyal további további bruttó 79 500 Ft-ot jelent. Bízunk benne, hogy ezekkel a bérekkel már egy versenyképes illetményt tudunk kínálni a leendő jelentkezőinknek és a meglévő rendőreinknek, jelentős állomány megtartó hatása lehet minden szinten.

Az elmúlt időszakban a munkaerőpiacon hátrányban voltunk, hiszen például a különböző üzletláncok, illetve egyéb multik bérajánlatával nem tudtunk versenyezni. Most reményeink szerint ezekkel a bérekkel - az állománymegtartó intézkedéseink naprakészen tartásával – a szükséges számú rendőri és határvadász utánpótlást is tudjuk biztosítani.

A béren kívül mivel tudnak egyáltalán versenyezni például multikkal?

A versenyszférában alapvetően a bér jellegű juttatások a meghatározóak, míg a hivatásos jogviszonyban az illetményrendszeren túl számos előnyös jogintézmény van, amely a civil szférában ismeretlen. Néha csak a béreket vetjük össze, de azt tudni kell, hogy nálunk, a hivatásos rendőri állománynál olyan jogintézmények működnek a szolgálati törvényben rögzítve, melyek a foglalkoztatási biztonságot növelik. Ilyen például az egészségkárosodási ellátás és járadék rendszere, vagy a könnyített szolgálat, amely azt jelenti, hogy egy bizonyos kor után - ha a dolgozó kéri - biztosítunk neki egy könnyebb, kevésbé terhelő munkakört a feltételeknek megfelelően. A nyugdíj előtti rendelkezési állomány is egy fontos jogintézmény, amely 60 éves kortól vehető igénybe és bár rendőri állományban marad a kollega, de nem kell dolgoznia, passzív állományba kerül. Mindemellett a végzett munka színvonalától függően évente, rendszeresen teljesítményjuttatásban részesülhet a rendőr, továbbá 25 év munkaviszony után, majd ötévente jubileumi jutalomra is jogosult.

A végkielégítés, felmentési idő tartama, a beosztás felajánlási kötelezettség és számos olyan jogintézmény van, ami a dolgozóink számára rendkívül előnyös és nem hasonlítható tartalmában más foglalkoztató juttatásaihoz. Egy vállalatnál 1 hónap a felmentési idő, nálunk ez 2 hónapnál kezdődik, amely a szolgálati idő függvényében elérheti a 8 hónapot. Ha pörög a gazdaság, az ipari, illetve a termelő szférában egyre magasabb béreket kell, hogy ígérjenek, mely indokolatlan bérverseny keletkeztet. A mostani globális gazdasági környezet, az energiahordozók árának emelkedése és számos tényező befolyásolja a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést is, melynek eredményeként felértékelődhet a biztos munkahely és a rendszeres és tisztes megélhetést biztosító juttatási rendszer.

Hány embert tudnának most felvenni a rendőrségre?

Ez a végzettségi szinttől is függ, jelenleg 92 százalékos a feltöltöttségünk. Vannak olyan munkakörök, amelyek csak bizonyos szolgálati idő után tölthetők be. A toborzásunk alapvetően a járőr pozíciók betöltésére irányul. Budapesten és a központi régióban magasabb az utánpótlási igény, de vannak olyan szolgálati helyek is, ahol nincs betöltetlen beosztás, figyelemmel a már rendészeti képzésben résztvevők vagy a máshol szolgálatot teljesítők elhelyezési kötelezettségére.

Ha a jövőbe tekintünk, ilyen jelentkezési számok mellett mikorra lehet meg elsőre a kívánt 2200, majd 4000 fős létszám?

Nem tudok időpontot mondani. Kiemelt szervezeti célunk a határvadász létszámhelyek feltöltése, most sikerült két hónap alatt több mint 500 főt állományba vennünk. Azt figyelembe kell venni, hogy a felvételi eljárás során 33 százalék körüli a lemorzsolódás, alapvetően az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlansági és egyéb okokból. Ellentétben például a versenyszférával, ahol az elvárt iskolai végzettség és bizonyos kompetenciák megléte esetén már alkalmazható a jelentkező. A rendőrségnél csak többszintű, széles körű és szigorú alkalmassági vizsgálatok és feltételek teljesülése után állapítható meg a pályázó alkalmassága.

A céljaink világosak, az egész országra kiterjedően toborzunk, és ahogy egy-egy képzési helyszínen minimum 15 fő összeáll, már indítjuk is az egy hónapos képzésüket. A 2200 fő nem kis létszám, a 4000 még magasabb, az említett körülmények miatt nem egyszerű ma Magyarországon ekkora létszámot munkába állítani rövid idő alatt. De folyamatosan elemezzük eredményeinket és fejlesztjük toborzási technikáinkat a hatékonyság és eredményesség érdekében.

Talán a versenyszférában is elégedett lenne néhány nagy, munkaerőhiánnyal küzdő multinacionális vállalat, ha két hónap alatt 500 dolgozót kiképezve munkába tudna állítani.

Nincs tehát időlimit?

Nincs. Mielőbb.

(Címlapfotó és interjúképek: Mónus Márton)