Pénzcentrum • 2022. szeptember 13. 19:34
Tízből négy magyarországi cégnél dolgozik megváltozott munkaképességű munkavállaló, a munkaadók többsége pedig pozitív tapasztalatokról számolt be a közös munkával kapcsolatban. Az esetek döntő többségében különösebb probléma nélkül sikerült az új kolléga beilleszkedése, negatív tapasztalatokról a vállalatok elenyésző hányada nyilatkozott. A munkaerő felvételhez és a beilleszkedés elősegítéséhez a cégek csak elvétve vettek igénybe alapítványi segítséget.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága az elmúlt években egyre kedvezőbben alakul, de az adatokból látszik, hogy a cégek továbbra sem használják ki a munkaerőpiaci csoport nyújtotta lehetőségeket adekvát mértékben – írja közleményében a Profession.hu. A tapasztalat hiánya visszatartó erő lehet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását és munkavállalását illetően mindkét fél számára.
Felmerülhetnek munkáltatói és dolgozói oldalon is feltáratlan igények, kérdések, amelyek miatt gyakran nem mernek nyitni a megváltozott munkaképességű emberek felé a vállalatok, és előbbiek pedig sok esetben félnek belépni a munkaerőpiacra. Azok a munkaadók, akik viszont alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót, túlnyomórészt pozitív tapasztalatokról számoltak be: a megkérdezett, sérült embereket foglalkoztató vállalatok kétharmada kifejezetten pozitívan nyilatkozott a közös munkáról, 31 százalékuk nem tapasztalt különbséget az ép munkatársakhoz képest, negatív tapasztalata a munkáltatók mindössze 1 százalékának volt – derült ki a kutatásból. Azoknál a vállalatoknál, akik nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyt, az esetek felében szóba sem került ez a lehetőség, pedig a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben különösen fontos tényező a munkaerőpiaci csoportban rejlő potenciál kiaknázása.
A hazai munkaadók motivációi
Azok a magyarországi cégek, akik alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkaerőt, 39 százalékban a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alóli mentességet és az egyéb gazdasági előnyöket említették motivációként. A cégek 25 százalékánál játszott közre személyes érintettség, 19 százalékuknál társadalmi felelősségvállalási szempontok, míg 7 százalékukat ösztönözte más cégnél látott jó gyakorlat.
Az esetek több mint felében a jelentkező sérült munkavállaló teljesen alkalmasnak bizonyult az adott munkakör betöltésére, ezért döntöttek az alkalmazása mellet.
„Az érkező megváltozott munkaképességű kolléga beilleszkedése nemcsak a munkafolyamatok szempontjából fontos, hanem a munkahelyi közösségre is jelentős hatással lehet. A tapasztalatok ebben az esetben is előremutatóak: a felmérésben megkérdezett vállalatok fele nyilatkozta, hogy az új kolléga zökkenőmentesen illeszkedett be a munkahelyi csapatba, 46 százalék közölte, hogy a folyamat során nem is szorult különösebb segítségre a belépő. 13 százalékuknál fordultak elő kihívások, amiket sikerült áthidalniuk, megoldhatatlan problémákról pedig a munkáltatók mindössze 2 százaléka számolt be” – mondta Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kölcsönös pozitív hatások
A belépés után az esetek több, mint felében a megváltozott munkaképességű kolléga idővel egyre otthonosabban mozgott a munkakörében és önállósodott, az esetek harmadában pedig a kezdeti zárkózottság után nyitottabbá vált a közösség felé. A munkahelyi közösségek általában jól reagáltak az újonnan érkező munkavállalóra: a megkérdezett munkaadók 46 százaléka monda, hogy a kollégák nemcsak az új kolléga, hanem más fogyatékos emberek irányába is nyitottabbak lettek a tapasztalatok hatására.
Megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerőpiaci integrációjának segítésével számos civil szervezet, alapítvány foglalkozik Magyarországon, ezzel a lehetőséggel viszont csak kevés vállalat élt: a sérült munkavállalókat alkalmazó hazai vállalatoknak mindössze 7 százaléka vette igénybe civil szervezet segítségét.
„A megváltozott munkaképességű emberek hatékony integrációja során gyakran merülnek fel kérdések és különleges igények mindkét fél részéről. Ilyen esetekben gyakran jól jöhet egy, a területen jelentős tapasztalattal rendelkező alapítvány, amely ismeri mindkét fél lehetséges szükségleteit. A KézenFogva alapítvány egyrészről gyakorlati segítséget nyújt a sérült munkavállalóknak a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez és a munkahelyi közösségekbe való beilleszkedéshez, másrészről pedig segít a munkaadóknak eligazodni a foglalkoztatással kapcsolatos jogi és egyéb témákban” – magyarázza Fehér Miklós, az alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője. A felmérésben résztvevő 291 cég 86%-a az üzleti szférában, 8%-a állami, míg 6%-a a civil szférában aktív. A mikrovállalkozástól a multinacionális cégig képviseltetik benne magukat munkaadók. A cégek 54%-a budapesti, míg 46%-a vidéki székhelyű cég.