Buzás Borbála • 2022. szeptember 5. 05:51
Az őszi félévben több mint 70 ezer új hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait a hazai egyetemeken és főiskolákon. Sokan valószínűleg már a diplomaszerzés előtt elkezdenek dolgozni, akár gyakornokként, részmunkaidőben, vagy pedig időszakosan a nyári szünetben. Valósznűleg sok hallgatót érdekelne, hogy munkát vállaljon, azonban itthon jelenleg jóval többen jelentkeznek a részmunkaidős állásokra, mint ahányat meghirdetnek a munkáltatók. Megnéztük, milyen munkalehetőségei vannak most a hallgatóknak, illetve mennyit kereshet meg az, aki rendszeresen dolgozik a tanulmányai mellett.
Az általános iskolákban és a gimnáziumokban már múlt csütörtökön elkezdődött a tanév, és a felsőoktatásban is mindjárt indul az őszi félév. Idén a közel 100 ezer jelentkező közül összesen 73 805-en kezdhetik meg a felsőoktatási tanulmányaik állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses formában. Sokan már az egyetemi, főiskolai tanulmányaik mellett elkezdenek dolgozni, többek között a megélhetési okokból, a tandíj fedezésére, vagy egyszerűen az anyagi helyzetük javítására. Nem egyszerű viszont összehangolni a tanulást és a munkát, bár később a munkaerőpiacon nagy előny lehet, ha valaki már a diplomaszerzés alatt szerez szakmai tapasztalatot.
Kik jelentkeznek és hová
A diákmunkáknál érdemes figyelembe venni, hogy nagy mértékben változhat a dolgozó hallgatók mennyisége az évszaktól függően. Nyáron könnyebb valamilyen időszakos munkát találni a hallgatóknak, hiszen ilyenkor nem csak szünet van, hanem megnő a kereslet az idénymunkák esetében, főleg a turizmus vendéglátásban. Nappali tagozaton összesen nagyjából 200 ezer hallgató tanul a felsőoktatásban, míg a tanulmányi jogviszonnyal rendelkezők közül nagyjából úgy 100 ezer fő dolgozik, vagyis a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók fele. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a hallgatók folyamatos alkalmazásban állnak, ugyanis az időszakos munkák adott esetben jobban megfelelhetnek a felsőoktatási tanulmányok folytatása mellett.
A diákok továbbra is a nyári időszakban dolgoznak a legnagyobb számban, a szorgalmi időszak kezdetén szeptembertől csökken a létszámuk, de így is több 10 ezer diákot foglalkoztatnak a további hónapokban
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Pénzcentrumnak Balogh Zoltán, a Mind-Diák Szövetkezet projektvezetője.
Az egyetem mellett végezhető munkák esetében nagyon fontos szempont a rugalmasság, emiatt a részmunkaidős állások kereshetik a hallgatók, illetve ahol maguk dönthetik el, mikor dolgoznak.
Összességében a diákmunka mindenki számára részmunkaidős vagy rugalmas, éppen ez az egyik legnagyobb előnye mind a diákok, mind pedig a cégek számára amellett, hogy jóval olcsóbb is, mint egy főállású munkavállalót alkalmazni. Ugyanakkor egy diáktól nem várható el a heti 40 munkaóra
– mondta a hallgatók munkaerőpiaci helyzetéről Kiss Magdolna, Atipikus Üzletág Igazgató euJobstól.
Ha azt nézzük, milyen munkahelyeket és pozíciókat keresnek a diákok, akkor nem csak a rugalmasság meghatározó. Szintén fontos, milyen területen és munkakörben tudnak elhelyezkedni a hallgatók, ugyanis ez később akár beszámítható szakmai gyakorlatként. Ma már nem kérdés, hogy a fehérgalléros pozíciókat keresik a legtöbben: mérnök hallgatókat, informatikával foglalkozó diákokat és pénzügyi szektorba vágyókat toboroznak legtöbbször a cégek.
A fehérgalléros pozícióknál szintén előnyt jelenthet, hogy az ilyen állások jobban passzolhatnak a hallgatók által végzett szakhoz, és az sem nem elhanyagolható, hogy itt jobb bérekkel is számolhatnak a diákok, hiszen magasabb képzettségi szintet várnak el ezekhez a munkákhoz.
Általánosságban az is elmondható, hogy a kékgalléros pozíciók munkaideje rugalmatlan, részmunkaidős foglalkoztatásra ritkán van lehetőség. Ezek a pozíciók általában nem várják el a középfokú végzettséget, így a legalacsonyabb órabér, amelyben egy-egy diákot foglalkoztathatnak, az a mindenkori minimálbér órabéres megfelelője, ami idén bruttó 1150 Ft/óra. Ezzel szemben a gyakornoki pozíciók – kiemelten a gazdasági területeken – munkaidőben a legtöbb esetben tökéletesen rugalmasak, amit tovább támogat a hibrid vagy teljes home office munkavégzés lehetősége is, de rengeteg lehetőség nyílik a részmunkaidős megoldásokra is. Jellemzően középszintű, vagy annál magasabb végzettség elvárás a diákok felé, így a mindenkori garantált bérminimum a besorolási bér lehető legalacsonyabb határa, 2022-ben ez bruttó 1495 Ft/óra.
Országosan első helyen állnak az adminisztratív jellegű munkák, amelyekre a vállaltok szívesen alkalmaznak diákokat, ezen belül is például a HR, munkaügyi, illetve IT és pénzügyi területeken. Ezen területekre ugyanúgy a kis és nagyobb cégek is szívesen alkalmaznak diákokat. Népszerűek még a bolti eladó, áruházi kisegítő munkakörök és a vendéglátásban is szívesen látják a diákokat akár gyorséttermekben, akár más vendéglátóhelyeken konyhai, konyhai kisegítő munkákra is
– nyilatkozta Tóth Rozália, a Prohuman Operatív Igazgatója a Pénzcentrumnak azzal kapcsolatban, milyen típusú munkák a legnépszerűbben a felsőoktatásban tanulók körében.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Megéri dolgozni tanulás mellett?
Valószínűleg a fizetés a legnagyobb motiváló erő a legtöbb olyan hallgatóknál, akik már a tanulmányaik alatt úgy döntenek, hogy dolgozni kezdenek. Ahogy azt már korábban említettük, inkább a magasabb képzettséget igénylő, fehérgalléros pozíciók népszerűek a diákok körében, ezekért pedig általában magasabb bruttó órabér jár, mint a kékgalléros munkakörökben.
Általában a logisztikai cégek esetében, a kereskedelemben, vagy ahol több műszak van és nem fix a munkaidő, ott rugalmasabb keretekről beszélhetünk. A fizetés egészen a minimálbértől, azaz a bruttó 1150 forinttól, a bruttó 2000 forintos órabérig terjed, de attól is függ, hogy mit követel meg az adott pozíció
– tette hozzá Kiss Magdolna az EUJobs-tól a bérekkel kapcsolatban a Pénzcentrumnak.
Ha abból indulunk ki, hogy egy hallgató a legalacsonyabb bruttó munkabért kapja és tud heti 20 órában dolgozni, akkor azzal bruttó 92 ezer forintot szedhet össze egy hónapban. 2000 forintos bruttó órabér mellett viszont ez az összeg már bruttó 160 ezer forint. Ugyan a szakértőktől kapott válaszaink alapján a legtöbb területen a bruttó 1000–2000 forint közötti sávban mozognak a diákmunkákért kapható órabérek, a Job Force-tól azt a választ kaptuk, hogy a vendéglátásban akár 3000 forint is lehet a bruttó órabér. Havi 80 óra munkával már bruttó 240 ezer forintot lehet összeszedni.
Így is csak a legmagasabb órabér haladja meg a minimálbér bruttó 200 ezer forintos összegét egy hónapban. Ezek a fizetések a jelenlegi inflációs környezetben úgy is alacsonyak, hogy a 25 év alattiaknak idén már nem kell SZJA-t fizetniük, így 16%-kal kevesebb terhet vonnak le a bruttó keresetükből. Az alacsony bérekbe belejátszhat, hogy a diákoknak hagyományosan kisebb fizetéseket kínálnak, mint a már diplomásoknak, illetve a gyakornoki pozíciók szintén nem tartoznak a munkaerőpiac legjobban fizető állásai közé. Emiatt adott esetben a hallgatók még jobban is járhatnak a kékgalléros vagy fizikai munkákkal:
Érdekesség, hogy a minimum bérkorlátok ellenére az átlagos bérek éppen ellenkezően alakulnak: As fizikai feladatoknál magasabb átlagos órabérek tapasztalhatók, mint a gyakornoki pozíciók esetében. Ennek oka, hogy a diákok számára fontosabb a rugalmas, tanulmányaikhoz igazodó beosztás, mint a magasabb órabér realizálása
– emelte ki a területek közti bérkülönbségeket Balogh Zoltán, a Mind-Diák Szövetkezet projektvezetője.
Szűkösek a lehetőségek
A diákok dolgát nem csak az alacsony fizetések nehezítik, de az is, hogy nem minden munkáltató nyitott a részmunkaidős foglalkoztatásra. Például a profession.hu oldalán az aktív hirdetések csupán 5 százaléka kínál részmunkaidős foglalkoztatást. Ezekre pedig nagy az érdeklődés a munkavállalók részéről: átlagosan 55 százalékkal több jelentkezőt vonzanak a többi pozícióhoz képest.
A legjelentősebb különbség a szakmunka (73 százalékkal több jelentkezés érkezik a részmunkaidős állásokra, mint a teljes foglalkoztatottságúakra), az ügyfélszolgálat és vevőszolgálat (72%) és az értékesítés, kereskedelem (66%) területén tapasztalható. Ezeket követi a jog, jogi tanácsadás (61%), az IT programozás, fejlesztés (50%), a mezőgazdaság, környezet (50%), a fizikai, segéd, betanított munka (44%), majd az üzleti támogató központok (39%), a pénzügy, könyvelés (38%), a marketing, média és PR hármasa (31%), az adminisztráció, asszisztens és irodai munka (27%), valamint a vendéglátás, hotel és idegenforgalom (21%) – válaszolta ezzel kapcsolatban a Pénzcentrumnak Tüzes Imre, a profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Ez jól mutatja, hogy a munkaadók részéről érdemes lenne nyitni a részmunkaidős- vagy rugalmas munkavégzésű állások felé, ugyanis mindenképpen nagy az érdeklődés ezek iránt. Másrészt a rugalmassággal és a home office-szal új résztvevőket tudnának bevonni a munkaerőpiacra, például a felsőoktatásban tanulókat. Ez kulcskérdés lehet a cégek szempontjából, ugyanis jelenleg erős munkaerőhiánnyal küzdenek, miközben nagyon magas a foglalkoztatottság. Ha a munkáltatók be akarják töltetni az üres helyeket, akkor mindenképp érdemes elgondolkodniuk azon, kiket tudnak még aktivizálni: például a felsőoktatásban tanuló hallgatók egy ilyen csoport lehet.