Buzás Borbála • 2022. augusztus 30. 10:04
Itthon jelenleg nincsenek könnyű helyzetben sem a munkaadók, sem a munkavállallók. Munkáltatói oldalon sok cég szembesül azzal, hogy a munkaerőhiány és a rekordmagas infláció mellett olyan magas fizetéseket kéne kínálnia a sikeres toborzáshoz, hogy annak a kigazdálkodása komoly gondot jelenthet a megnövekedett energiaköltségek mellett. Eközben az infláció lassan utoléri az idei átlagos béremeléseket, így a munkavállalóknak hamarosan újabb korrekcióra lehet szükségük, hogy a fizetésük megtartsa a reálértékét. Most megnéztük, mely nemzetgazdasági ágakban a legmagasabbak a fizetések, illetve mely területeken tapasztalhattunk jelentős, akár inflációálló béremeléseket.
Jelenleg egy különleges, feszített helyzet alakult ki a hazai munkaerőpiacon: a járvány nagyszámú elbocsátásai után új csúcsot ért el a foglalkoztatottság: idén júliusban 4 millió 714 ezren dolgoztak összesen. Ezzel a foglalkoztatás 74,4% volt, ami 1,1%-os emelkedés 2021 azonos időszakához képest, és 2%-kal magasabb a 2020. júliusi statisztikával összevetve. Idén a bruttó átlagbér is jelentősen nőtt, júniusban 503 ezer forint volt, ami 15,4%-os emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.
Ezek az átlagok azonban csak irányadó számok, ugyanis a különböző munkaerőpiaci területeken ettől nagy eltérést tapasztalhatunk ugyanúgy a foglalkoztatási adatoknál, mint a béreknél. Most a KSH adatai alapján megnéztük, milyen nemzetgazdasági ágazatokban lehet a legjobban keresni, valamint mekkora részét teszik ki ezek a teljes foglalkoztatottságnak.
A legjövedelmezőbb ágazatok
2022. júniusban legjobban a pénzügyi szolgáltatási szektorban lehetett keresni; egy olyan területen, melyre hagyományosan a magas bérek jellemzőek. Itt 829,7 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami több mint másfélszerese az országosnak. A pénzügyi szektorban 100 900-an dolgoztak, ami 6 600 fővel haladta meg az előző év azonos időszakát. Ezzel egyébként a teljes foglalkoztatottság 2,14%-át teszi ki, tehát egy meglehetősen kis csoport keres ennyire jól.
A pénzügyi szektor kereseteitől csak egy hajszálnyira maradt el az informatika területe, ahol a bruttó átlagkereset 828,1 ezer forint volt idén júniusban. Az IT-területen az utóbbi időben komoly munkaerőhiányt lehetett tapasztalni, így nem véletlen, hogy itt 14,9%-kal emelkedtek a fizetések. Ebben a szektorban egyébként 172 400-an dolgoztak a múlt hónapban, ami majdnem 9 ezerrel volt az előző évi foglalkoztatási adat felett.
Szintén meghaladták a bruttó átlagkeresetet a tudományos területen dolgozóknál (bruttó 700,8 ezer forint), az energiaiparban bruttó 679,8 ezer forint volt ez az összeg, de a bányászatban (bruttó 576,5 ezer forint), a közigazgatásban (bruttó 551,7 ezer forint), a művészeti tereületen (bruttó 524,8 ezer) és a feldolgozóiparban (bruttó 521 ezer forint) is meghaladta az átlagkeresetet a bruttó havi bér összege.
Összesen egyébként ezekben a nemzetgazdasági ágakban 2 millió 44,5 ezer ember dolgozott, tehát a foglalkoztatottak 43,4%-a állt alkalmazásban olyan területen, ahol a bruttó átlagkereset meghaladta az országos szintet.
Bruttó 600 ezer forint felett viszont már csak négy területen lehetett keresni, melyek együttesen 553,1 ezer fővel a teljes foglalkoztatottság 11,7%-át tették ki. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a jelenlegi adatok alapján a foglalkoztatottak közel fele keres a bruttó átlagbér felett, viszont ezt a szintet igazán csak 4 nemzetgazdasági terület munkavállalóinak a bérei haladják meg.
Az átlag alatt
Érdemes megnézni azt is, hogy a különböző nemzetgazdasági ágak közül melyeknél esik a bruttó átlagbér az országos szint alá, illetve hány embert alkalmaznak ezeken a területeken. Például az egészségügyben és az oktatásban hagyományosan alacsony fizetésekről beszélhetünk, illetve magas munkaerőhiányról. Az egészségügyben és a szociális ellátásban idén júniusban az átlagbérek bruttó 440,9 ezer forintot értek el, míg az oktatásban dolgozóknál bruttó 472,6 ezer forint volt ez az összeg.
Mindkét területen jelentős bérnövekedések voltak a statisztikák alapján: 23,6%, illetve 17,2%, de még így sem érték el a bruttó hazai átlagkereset szintjét. Az egészségügyben és a szociális szférában 316,8 ezer fő dolgozott május-júliusban, míg az oktatásban 373,5 ezer fő, együttesen 693,3 ember összesen, ami a foglalkoztatottak 14,7%-a tette ki.
Ezen a két területen együtt több munkavállaló dolgozott, mint abban a négy nemzetgazdasági ágban, ahol a bruttó átlag kereset 600 ezer forint felett volt a múlt hónapban, ami jól demonstrálja, hogy ezt a fizetési szintet nem sok munkavállaló éri el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha összesítve nézzük, milyen arányban éri el a foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az országos átlag szintjét, akkor a statisztikában szereplő 19 nemzetgazdasági ágazatból csak 8-nál mondható el, hogy az országos bruttó 503,5 ezer forint felett van az átlagkereset. Ez jól mutatja, hogy az átlag nem feltétlenül tükrözi a valós béreket, ráadásul az alacsony bérek a jelenlegi inflációs nyomás és a dráguló energiaárak mellett komoly problémát jelenthetnek.
Ugyan a béremelések mindegyik nemzetgazdasági ágazatban elérték a 10%-ot az egy évvel korábbi fizetésekhez képest, múlt júliusban 13,7% volt az infláció, arról nem is beszélve, hogy az alapélelmiszerek és bizonyos termékek ennél jóval nagyobb mértékben drágultak.
Szintén érdemes számításba venni, hogy az átlag itt sem feltétlenül tükrözi a valóságot, hiszen a béremelések mértéke között beosztási és földrajzi különbségek lehetnek.
A fizetésemelések szempontjából egyébként a legmagasabb átlagbéreket kínáló nemzetgazdasági ágak az általános 15,4%-os béremelések alatt teljesítettek, míg a bruttó átlagkereset alatti területeken akár 20% feletti is volt a fizetések növekedése. Például az egészségügyben és a szociális ellátásban 23,6% volt ez a szám, az egyéb szolgáltatásoknál 24,7%, a művészet-szabadidőnél pedig 20%. Ez alapján pont a rosszabbul fizetett területeken volt nagyobb emelés, ám ebbe könnyen belejátszhatott a minimálbér bruttó 200 ezer forintra emelése, illetve a művészetnél az is, hogy a járvány után várható volt az áremelés ezen területen, melyet nagyon komolyan érintettek a Covid miatti lezárások.
Alacsony fizetések és komoly hiány?
Idén júniusban a turizmus-vendéglátás volt a legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágazat, ugyanis az átlagkereset bruttó 323,9 ezer forint volt. Ráadásul ezt a legalacsonyabb szintet is úgy érte el az átlagbér, hogy az előző év azonos időszakához képest 22,6% volt a fizetésemelések átlaga. Nyilván a szállásadókat és vendéglátókat megviselte az előző két év bevételkiesése, azonban pontosan ebben az időszakban nagyon sok embert kerestek a turisztikai szezon miatt ezekre a területekre. Lehet, hogy a nyár folyamán tovább nőttek a bérek a külföldi turisták számával, azonban nem meglepő, hogy ilyen bérek mellett komoly munkaerőhiánnyal küzd a szektor.
Összességében elmondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágakat nézve ezeknek több mint a fele nem éri a el bruttó átlagkereset az országos 503,5 ezer forintosbér szintet, illetve a bruttó 600 ezer forint feletti béreket már csak a munkaerőpiac egy kis része keresi.
Ugyan idén júniusban átlagosan 15,4%-kal voltak magasabbak a bérek az egy évvel korábbihoz képest, a júliusban mért 13,7%-os infláció kezd ehhez felzárkózni és elvenni az idei emelések értékét.
Pozitív viszont, hogy az alacsonyan fizetett területeken voltak a legnagyobb, több helyen 20%-ot is meghaladó emelések, azonban ez nem feltétlenül elég az olyan komoly munkaerőhiánnyal küzdő területeken, mint a turizmus-vendéglátás vagy az egészségügy és a szociális ellátás.