Pénzcentrum • 2022. július 6. 17:01
Amikor valaki felmond, általában arra gondolunk, vagy azt a leegyszerűsített választ kapjuk az éppen távozó kollégánktól, hogy nem volt elégedett — vagy a fizetésével, vagy a főnökével. E két gyakran emlegetett tényezőnél azonban érdemes mélyebbre ásnia mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak, ha meg akarják érteni, milyen mozgatórugói lehetnek annak, ha valaki elhagy egy munkahelyet
Király Zsolt egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) HR szakjának vezetője szerint mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy ha valaki elhagyja a munkahelyét, az a munkáltató szervezet és a munkavállaló felelősségéből egyaránt fakadhat. Míg előbbi esetben a tisztelet hiánya, utóbbi esetben az önismeret hiánya, vagy alacsony foka a legfőbb forrása a felmondásnak.
A tisztelet hiánya alatt számos dolog érthető, például az, hogy a szervezet nem értékeli az adott személyt eléggé ahhoz, hogy a toborzás-kiválasztás folyamata során őszinte legyen vele és így egy, a valóságnál szebb képet fest magáról vagy a betöltendő pozícióról. Az adott személy így végül nem fogja tudni mire vélni a különbséget a mindennapokban és csalódottan távozik. Szintén a tisztelet témakörébe esik, ha a munkatárs úgy érzi, nem ismerik el és becsülik meg kellőképpen a munkáját anyagilag és erkölcsileg. Hasonló élmény a munkavállaló számára továbbá, ha a munkaadók nem állnak kíváncsian és nyitottan hozzá és a benne rejlő potenciálhoz, illetve nem adnak lehetőséget képességei kiaknázására.
Betöltött pozíciótól függetlenül hozzájárulhat a felmondáshoz az is, ha az adott személy úgy érzi, a szervezet nem értékeli eléggé ahhoz, hogy bevonja a céges folyamatokba, kikérje a véleményét vagy meghallgassa meglátásait — holott ez a hierarchia minden szintjén erősítheti az elköteleződést. Gyakori oka a munkahelyelhagyásnak az is, ha a munkatárs azt tapasztalja, hogy munkahelyén nem látják benne az embert, vagyis azt, hogy a szakmai tevékenységén kívül van az életének egyéb fontos területe is. A METU docense szerint a munkahelyelhagyás kérdését a munkavállalók szempontjából is érdemes megvizsgálni.
A munkavállalói oldalon az önismeret hiányában, illetve alacsony fokában érdemes keresni a válaszokat. Elégedetlenséghez vezet, ha az adott személy nem tudja meghatározni, hogy melyek az ő motivátorai, vagyis, hogy mik azok a belső erők, amelyek mozgatják őt — például alkotni, szabadnak lenni, minőségi légkörben dolgozni vagy hatni másokra
— mondta Király Zsolt. Ha az adott személy nem ismeri önmagát, hamis képet festhet önmagáról, amely számos irracionális elváráshoz, végül pedig kölcsönös elégedettlenséghez fog vezetni.
Általános tapasztalatok alapján a magyar önéletrajzok 70-80 százaléka hazugságra vagy csúsztatásra épül, amelyben komoly tényező az önismeret alacsony foka is
— tette hozzá Király Zsolt.
Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló alul- vagy felülértékeli önmagát. Ebből adódóan olyan feladatkört is elvállalhat, amelyről aztán kiderül, hogy egyáltalán nem neki való, vagy nem érzi benne jól magát. Ugyancsak ebbe a problémakörébe tartozik, hogy kellő önismeret nélkül a munkavállaló nem fogja tudni felmérni és kifejezni, hogy mely értékekkel tud azonosulni és melyekkel nem. Király Zsolt szerint hiba azt gondolni, hogy csak a versenyképes bér miatt bárki is egy adott szervezetnél marad közép- vagy hosszútávon, mint ahogyan az is, hogy valakit csak a béremeléssel maradásra lehet bírni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A béremelés olyan, mint a függőséget okozó szerek, vagyis mindig egy újabb adag kell az idő előre haladtával. A kétszámjegyű emelés alatti mérték a munkavállaló ingerküszöbét már nem éri el, és számos kutatás bizonyítja, hogy nagyjából csak 3-6 hónap a hatása egy béremelésnek, utána újból felszínre jönnek a korábbi problémák
— tette hozzá a szakértő. A koronavírus-járvány óta számos vállalat tért át a teljes home officera vagy a hibrid munkavégzésre, amelynek következtében már a távmunka lehetősége is a munkahelyválasztás egyik központi tényezőjévé vált.
Sok esetben az egyébként sikeres kiválasztási folyamatok, illetve megállapodások is elbukhatnak csak ezen az egy ponton. Éppen ezért érdemes a szervezeteknek mérlegelni a home office lehetőségét azon munkakörökben, ahol értelmezhető, méghozzá az általános, illetve ágazati, vagy térségi szinten tapasztalható trendek alapján
— javasolta a docens.
Egységes, mindenhol alkalmazható stratégiák nincsenek, hiszen eltérő szervezeti méretről, döntéshozatali mechanizmusokról, munkafolyamatokról, szervezeti kultúráról, pszichológiai biztonságról és nem utolsó sorban személyekről van szó
— mondta Király Zsolt. Vannak viszont olyan tényezők, amelyeket a szakértő szerint minden munkaadónak érdemes figyelembe vennie. Fontos, hogy a szervezetről és az azon belüli karrierlehetőségekről a toborzás-kiválasztás során ne hangozzanak el félrevezető gondolatok. Kritikus pont továbbá, ha a munkavállaló közvetlen vezetője kifogásolható módon vagy egyáltalán nem kommunikál a munkatársakkal. A munkaelhagyás szempontjából a tervezésbe, céges folyamatokba való bevonás és a pszichológiai biztonság, valamint a munkavállalók motivátorainak figyelembevétele is kulcsfontosságú szempontnak számít, ha a munkaadó hosszú távon is szeretné megtartani a munkavállalót.