Biró Attila • 2022. július 4. 16:02
Magyarországon 5 év alatt 22,5 fél százalékkal emelkedett a rendelkezésre álló medián jövedelem. Ez azonban 2020-ra csupán arra volt elég, hogy a harmadik legszegényebb ország legyünk az EU-ban, Bulgáriát és Romániát előzve csak. Az osztrákok viszont majdnem a lista éléről 2,5-szer többet keresnek, mint a magyarok. A jövedelmek mértéke ráadásul úgy lett kalkulálva, mintha minden EU-s országban minden ugyanannyiba kerülne, tehát az árszínvonal-különbségeket kiküszöbölték.
A jövedelem és a vagyon társadalomban való elosztásának módja meghatározza, hogy az egyének milyen mértékben férnek hozzá a nemzetgazdaságon belül megtermelt javakhoz és szolgáltatásokhoz – írja legfrissebb jelentésében az Eurostat. Ennek kifejezésesére ráadásul vannak mérőszámaink is. És ezek közül az egyik legfontosabb az egy lakosra jutó vásárlóerő-standardban (PPS) kifejezett medián ekvivalens rendelkezésre álló, tehát nettó jövedelem (továbbiakban: rendelkezésre álló jövedelem).
Hogy tisztázzuk, ebben a fogalomban a vásárlóerő-standard egy olyan fiktív valutát jelöl, amit azért hoztak létre, hogy a használatával kiküszöböljék a különböző országokban jelenlévő árszínvonal-különbségeket. Ennek a használatával tehát nem kell többé azon lovagolni, hogy persze Hollandiában magasabbak a bérek, de drágább a közlekedés, albérlet és a többi. Az 1 PPS tehát minden országban ugyanakkor egységet jelöl, mintha mindenhol minden ugyanannyiba kerülne.
Másik fogalmunk a medián kereset. Ez az átlaggal szemben jobban képes megmutatni egy társadalom valós anyagi helyzetét. Ez a szám ugyanis azt mutatja meg, hogy az összes kereső lakos közül mekkora a bére annak, aki a sor közepén áll. Tehát a medián bér azt mutatja meg, hogyha például egy országban van 4 millió dolgozó, akkor a két milliomodik mennyit keres. Ergo, megtudjuk azt, hogy ennél a bérnél 2 millióan kevesebbet, két millióan pedig többet keresnek.
Mi a helyzet az EU-ban?
A legfrissebb összehasonlítható adatok (2020) szerint 2020-ban a rendelkezésre álló medián jövedelem egy lakosra vetítve átlagosan 17 871 PPS volt az EU-ban. Az EU-tagállamok között azonban igencsak jelentős különbségek mutatkoznak. A lista két vége igencsak beszédes, a luxemburgi 28 675 PPS-től a romániai 7 724 PPS-ig terjedt. Ez azt jelenti, hogy egy olyan állapot mellett, ahol mindenkinek, minden ugyanannyiba kerülne, akkor a luxemburgi országos fizetési lista közepén álló embernek 3,7-szer több nettó keresete lenne, mint a romániai fizetési lista közepén állónak.
Jól látszik a grafikonon, hogy a sereghajtó Romániától alig marad el Magyarország. Hazánkban ugyanis a rendelkezésre álló jövedelem 9 699 PPS, ami a harmadig legkevesebb a 27 tagállam között.
Ez azt jelenti, hogy a két évvel ezelőtt adatok szerint az EU harmadig legszegényebb országa Magyarország volt.
Az életszínvonalunk a számok alapján legközelebb a szlovákokéhoz és a görögökéhez van, de például nyugati szomszédunktól, Ausztriától gyakorlatilag egy világ választja el a magyarokat. Ott ugyanis a medián rendelkezésre álló jövedelem 23 334 PPS, ami 2,4-szer magasabb a magyarnál. Tehát ugyanolyan árak mellett, kiküszöbölve az árszínvonalbeli különbséget az összes osztrák dolgozó középső keresője gyakorlatilag 2,5-szer többet keres, mint a középső magyar. És mindez egy olyan mértékegységben van megadva, ami olyan fiktív körülményeket teremt, mintha Ausztriában és Magyarországon is ugyanannyiba kerülnének az élelmiszerek, a lakhatás az energia és a többi.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha megnézzük a táblázatot, akkor a lista élén találjuk még Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Dániát és Finnországot is. De az EU átlag feletti színvonalon élnek még a svédek, írek, franciák, máltaiak és ciprusiak is. Olaszország viszont ha nem is sokkal, már elmarad az EU-átlagtól. Utánuk még olyan országok következnek 15 ezer PPS felett, mint Szlovénia és Spanyolország. Innentől pedig lefelé 10 000 PPS-ig a többi állam, kivéve a legszegényebb románokat, a második legszegényebb bolgárokat és a harmadik legszegényebb magyarokat. Az utolsó 3 országban ugyanis a rendelkezésre álló jövedelem mértéke nem éri el a 10 000 PPS-t.
Mi történt 5 év alatt?
A számokat látva érdemes megvizsgálni, hogy mi történ 5 éves távlatban 2015-2020 között. Ha ezt megtesszük, azt látjuk, hogy mindössze négy EU-s országban csökken a rendelkezésre álló jövedelem. Ezek az országok sorrendben: Franciaország, Szlovákia, és Svédország. Ebből a három országból kettőben bőven több még így is a rendelkezésre álló jövedelem, mint az EU-s átlag. Szlovákiával kapcsolatban meg az az érdekes, főleg a magyarok számára, hogy bár az elmúlt 5 évben ott csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, Magyarországon hiába a növekedés, még így is előttünk vannak.
De mekkorát is növekedett a magyarok rendelkezésre álló medián jövedelme 2015-2020 között? Egészen pontosan 22,5 százalékkal. Ez azonban messze nem a legnagyobb növekedés volt. A legnagyobbat a román jövedelmek növekedtek, egészen pontosan 77,3 százalékkal. De rögtön utánuk következtek a litvánok és a lettek. Előbbiek esetében a rendelkezésre álló medián jövedelem 52,1 (!), utóbbiak esetében 40,1 százalékkal. De a magyarokat ezen a téren verték még az észtek, a horvátok, a lengyelek, és még a bolgárok is. Hét országban tehát a jövedelmek növekedése is nagyobb volt, ezek ráadásul nem az elitbe tartozó országok, hanem az EU-s átlag alattiba lévő országok voltak.
Érdekes egyébként, hogy 2015-ben szinte teljesen azonos volt Magyarországon (7 919) és Litvániában (8 092) a rendelkezésre álló jövedelem összege, sőt Lettországban (8 251) is csak 300 PPS-sel volt magasabb. A Baltikum országai azonban a rendelkezésre álló jövedelem tekintetében 5 év alatt dupla akkorát tudtak növekedni, mint a magyarok.