Pénzcentrum • 2022. június 27. 19:02
Bizonyára sokan jártak már úgy, hogy önként jelentkeztek a munkahelyen egy feladatra, aztán később fogták a fejüket, hogy mikor is lesz idejük a bevállalt pluszmunkára. Gyakori probléma, hogy valaki kellemetlennek érzi nemet mondani a főnökének, főleg a nők körében szokott ez előfordulni. Ha viszont nem szólunk, akkor könnyen annyi feladat kerülhet hozzánk, hogy a rendes munkaköri feladatainkra nem marad időnk. A Pénzcentrum most összegyűjtötte, mikor érdemes nemet mondani a munkahelyen, és ezt hogyan tehetjük meg jó lelkiismerettel.
A vezetők gyakran kérnek önként jelentkezőket keresni, ha valamilyen pluszfeladat adódik, más helyzetben esetleg olyan felelősséget hárítanak valakire, ami egyébként nem is tartozna az ő munkakörébe. Attól még, hogy a főnökünknek a segítségre van szüksége, nem biztos, hogy pont mi kellünk a feladatra. Nem könnyű elkerülni ezeket a helyzeteket, ezért most a CNN cikke alapján összegyűjtöttük, hogyan és mikor lehet nemet mondani az ilyen pluszkérésekre.
„Ezek a nem hivatalos pluszfeladatok számítanak a szervezetnek, elismerés mégsem szokott járni értük” – fogalmazott a problémával kapcsolatban Linda Babcock közgazdászprofesszor.
Nem minden számít bele a teljesítményértékelő beszélgetésekbe: nagyon sok olyan munkát is elvégzünk, amit nem tartanak számon, nem követik, és nem köszönik meg soha.”
A szakértő több példát hozott fel ezekre: ilyen a részvétel a különböző munkacsoportokban, legyen szó akár egy munkavédelemmel foglalkozó külön csapatról, vagy a toborzásban nyújtott segítségről, ha nem HR-munkakörben dolgozunk, de szintén ilyen a segítségnyújtás egy irodai vagy munkahelyi konfliktusnál. Nyilván sok ezekből a feladatokból elengedhetetlen egy vállalat sikeres működéséhez, viszont az elpsztásuknak egyenlőnek kéne. Ez azonban sokszor nincs így.
Ha egy munkakörön felüli pluszfeladatról van szó, a legtöbben először a velük együtt dolgozó nőkre gondolnak, és jóval gyakrabban kérnek tőlük segítséget, mint a férfi munkatársaiktól”
– magyarázza Babcock. Egy, az ő közreműködésével végzett kutatás eredménye szerint 50%-kal nagyobb a valószínűsége, hogy a vezetők egy női alkalmazottat kérnek meg ezeknek a láthatatlan feladatoknak az elvégzésére. Ugyanebből katatásból az is kiderült, hogy a nők gyakrabban jelentkeznek önként az ilyen pluszmunkára. Az ilyen láthatatlan, csip-csup feladatoktól túlzsúfolt beosztás pedig nincs éppen pozitív hatással a nők karrierjére – magyarázta Lise Vesterlund közgazdászprofesszor, a téma szakértője.
„Ha olyan feladatokkal töltjük el az időnket, amelyeknél nem tudjuk kihasználni a szakértelmünket, az azt jelenti, hogy nem használjuk ki a képességeinket. Ez rosszul hathat a fizetésünkre, az előrejutásunkra, ráadásul nem ad semmilyen alkualapot, ha bértárgyalásról vagy kinevezésről van szó” – részletezte a problémát Vesterlund.
Babcock például jól emlékszik rá, hogy 10 évvel ezelőtt férfi kollégái nyugodtan koncentrálhattak a kutatásukra, miközben neki megbeszélések sorából állt a napja. „Nem tudtam a kutatásommal haladni, számomra pedig az az elsődleges hivatalos feladatom. Különböző világban éltünk, miközben ugyanaz volt a munkánk” – idézte fel Babcock saját megdöbbenését, mikor egy férfi kollégájával összehasonlította a beosztását.
Hogyan lépjünk tovább?
A láthatatlan pluszfeladatok a fizetésünkön túl a karrierünket is negatívan befolyásolhatják. „Ha az összes ilyen belső munkát nekünk kell elvégezni, akkor könnyű elveszíteni az önbizalmunkat, hogy valóban jól tudjuk elvégezni a saját feladatainkat, és tényleg rendelkezünk azokkal a képességekkel, melyek miatt felvettek minket” – magyarázta Vesterlund a jelentéktelennek tűnő munkák hosszú távú hatásait. Azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e elvállalni egy pluszfeladatot, Vesterlund azt tanácsolja, próbáljuk meg eldönteni, hogy a kérdéses munka kifizetődő-e a mi munkakörünkben. Szintén érdemes figyelembe venni, mit várnak el másoktól ezen a téren. A szakértő szintén javasolja, hogy beszéljünk a kollégáinkkal és a feletteseinkkel erről, például kérdezzünk rá arra, mik az elvárásaik velünk szemben.
Ha már sikerült megállapítani, milyen teljesítményt szeretnének látni tőlünk, akkor válasszuk ki a pluszmunkák közül azokat, melyeknél leginkább hasznosítani tudjuk a képességeinket, illetve amit a legszívesebben csinálnánk. „Gondolkodjunk taktikusan azzal kapcsolatban, mi az a munkakörünkbe nem tartozó pluszfeladat, amit mégis szívesen csinálnánk. Igyekezzünk megtalálni, mit tartunk a legjobbnak” – tanácsolja Vesterlund.
Szintén megoldás lehet olyan feladatokat választani, melyek közvetetten segíthetnek előrevinni a karrierünket, például úgy, hogy ezzel a felsőbb vezetők látókörébe kerülhetünk, vagy amelyekkel a jövőben is hasznos készségeket sajátíthatunk el. Szánjunk időt kiértékelni, milyen munkát vállaltunk el, és az hogyan hathat a karrierünkre, valamint az életünk többi részére.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nemet mondani rossz lelkiismeret nélkül
Ettől még sokan érzik magukat kellemetlen helyzetben, ha arra kerül a sor, hogy nemet kell mondaniuk valamire; ennek pedig még nagyobb hatása lehet a nőkre nézve. Babcock elmondta, hogy a kutatási eredményekből sokszor az látszik, a pluszmunkát visszautasító nőke nem tartják csapatjátékosnak. „Nagyon könnyen kategorizálják a nőket, problémásnak gondolják őket emiatt” – foglalta össze a tapasztalatait a szakember.
Ha arra kerül a sor, hogy valamire nemleges választ adunk, akkor próbáljunk meg nem az okokra koncentrálni. „Sokan próbálják megmagyarázni, miért nem tudnak elvállalni valamit, de ez nem segít a másikon, aki csak segítséget szeretne kérni” – mondta Babcock. „Próbáljuk meg átgondolni, ki lehet megfelelő az adott feladatra, kinek a munkakörébe tartozhat a feladat, amire minket próbálnak megkérni”.
Amennyiben úgy érezzük, nem tudunk nemet mondani, akkor a szakértő azt tanácsolja, vállaljuk el a pluszfeladatot, viszont kérjük meg a főnökünket, hogy egy másik, hivatalosan nem a munkakörünkhöz tartozó feladatot delegáljon máshoz. Felvehetjük azt is, hogy a feladatot részekre bontva több kollégával közösen oldjuk meg. Ha pedig rendszeres munkáról van szó, érdemes beosztást készíteni, hogy mindig nálunk landoljon a rendes feladataink mellé.
Nem csak a munkavállalók felelőssége
A pluszfeladatok egyenlő elosztása nem csak a munkavállalókra háruló teher.
„Valójában a munkáltató felelőssége megoldást találni erre a problémára. Nem lenne szabad csak azért valakire hárítani pluszmunkákat, mert a főnöke azt gondolja róla, ő utasítaná el ezt a legkevésbé. Olyan típusú feladatokat kéne adni a munkavállalóknak, melyben ők a legjobbak” – foglalta össze a probléma okát Vesterlund. Szerinte a vezetőknek tisztában kell lenni azzal, milyen feladatokat kell egy nap elvégezni a beosztottjainak, illetve mi számít bele a teljesítményértékelésbe.
„A nem hivatalos feladatokat is lehet értékelni” – mondta Babcock, aki példaként egy olyan szervezetet hozott fel, ahol a „mások segítése” bekerült szempontként a teljesítmény értékelésébe. Ha fontos, és ezt meg is akarják becsülni, akkor hivatalos feladattá válik az adott pluszmunka, amivel másokat is motiválhatnak – tette hozzá. A munkaadóknak mindenképp több figyelmet kéne fordítani arra, ki végzi el a legtöbb pluszfeladatot, és hogyan oszlik ez az ilyen típusú munka
Ha tisztában vagyunk vele, hogy a nők szívesebben jelentkeznek önként, akkor ne ilyen alapon osszuk ki a pluszfeladatokat, inkább dobjuk a neveteket egy kalapba, húzzunk ki valakit”
– mondta Vesterlund. Az elosztás módszerének megváltoztatása kulcsfontosságú abban, hogy jobban tudják csoportosítani a nem hivatalos feladatokat.