Pénzcentrum • 2022. június 14. 17:01
Minden harmadik irodai munkavállaló dolgozik teljes mértékben vagy részben otthonról, miközben a munkaadóknak csupán az ötöde megy bele abba, hogy az alkalmazottak minden munkanapjukat home office-ban tölthessék – derül ki az Epson friss magyarországi felméréséből. Az első hazai posztpandémiás kutatás szerint nem csak az otthoni munka megítélésében van szakadék a két oldal között: abban sincs egyetértés, mitől lesz jó a munkahely.
Az első magyarországi posztpandémiás közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, mennyire másként ítélik meg a munkaadók és a munkavállalók a home office-t. A világjárvány lecsengése után a munkavállalók többségének gyakorlatilag az eredeti, a pandémiát megelőző állapotokhoz kellett visszatérnie: a kutatásban résztvevő dolgozók 76 százaléka szinte minden nap bejár a munkahelyére, és ez a szám az elsősorban szellemi munkát végzők körében is magas, 64 százalék. A válaszadók 24 százaléka viszont elsősorban csak otthonról szokott dolgozni – ez a szellemi tevékenységet folytatók esetében 36 százalék.
Ehhez képest munkaadói oldalon némi merevség figyelhető meg: abban, hogy a dolgozók akár minden munkanapon otthonról végezzék el a feladataikat, csak a vállalkozások ötöde (19%) partner. Átlagon felüli az erre való nyitottság a mikrovállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál, itt minden második megkérdezett vállalkozás (48%) ad lehetőséget rendszeres home office rendszerű munkára. Utóbbiak körében egyébként jelentős elmozdulás figyelhető meg, hiszen a pandémia előtt ezt csak minden harmadik cégnél engedélyezték.
Az irodadilemma
A magyarországi üzleti döntéshozók zöme szerint a hatékony irodai munka feltétele a jó internet (84%) és a számítógép/laptop (81%) megléte. A nyomtatókat (62%), valamint a telefonokat (60%) is az elengedhetetlen kellékek közé sorolják annak a felmérésnek a válaszadói, amelyet az Epson olyan magyarországi mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok képviselőinek körében végzett, akik befolyással vagy rálátással rendelkeznek az adott cég nyomtatóvásárlást vagy -karbantartást érintő döntéseire.
Teljesen máshogy látják a kérdést a munkavállalók. A felmérésben megkérdezettek közül minden második (46%) szerint a munkahelyen végzett munka legnagyobb előnye a társaság, és csak minden harmadik (35%) sorolta ide a bent elérhető irodatechnikai eszközöket, leginkább a nyomtatót és a szkennert.
Mivel az eredetileg kényszerűségből elterjedt home office az esetek többségében igazolta a működőképességét, ráadásul sok esetben a költségek terén is hatékonynak bizonyult, a munkaadóknak gyakran fejfájást okoz, milyen munkaszervezési rendszerben folytatódjon a munka most, hogy vissza lehet térni az irodákba. Fábián Miklós, az Epson magyarországi fióktelepének vezetője úgy véli, ez a dilemma az irodai géppark esetében is fennáll, hiszen a munkaszervezés kevésbé kiszámíthatóvá vált, mint a pandémia előtt volt. A szakember hangsúlyozza: „az irodai munka nehézségeiről megkérdezett dolgozók 14 százaléka adott hangot nyomtatóval vagy szkennerrel kapcsolatos problémáknak”: Emellett a legtöbbjüknek az ide-odautazással töltött idő (45%), valamint a benti zaj és nyüzsgés zavaró hatása (33%) okozott problémát.
Mindeközben a home office-ban a munkahelyen megszokott alapfunkciók nincsenek meg többnyire. A felmérés arról tanúskodik, hogy otthoni munka esetén minden ötödik otthonról (is) dolgozónak nehezítette meg feladatai ellátását a nyomtató vagy szkenner hiánya, illetve az azok működésében tapasztalható fennakadások.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Noha a közvéleménykutatásban megkérdezett üzleti döntéshozók közül minden negyedik (25%) a nyomtatás fontosságának csökkenésére számít a fokozódó környezettudatosság miatt, a többség (73%) úgy gondolja, hogy a nyomtatás mindig is része lesz az irodai munkának: mindig lesznek olyan dokumentumok, amelyeket nyomtatni kell. Ugyanakkor minden harmadik vállalati képviselő (32%) számít arra, hogy a digitalizáció mérsékelni fogja a nyomtatás létjogosultságát, szkennelés relevanciája pedig 40 százalékuk szerint emelkedni fog.
Fábián Miklós szerint a felmérésből több tévhit is visszaköszön. Az egyik ilyen, hogy a lézeres nyomtatókat olcsóbb működtetni, mint a tintasugarasokat.
Ez a valóságban pont fordítva van: az Epson tintasugaras nyomtatóinak például kisebb az energiaétvágyuk, alacsonyabb a szervizigényük, kevesebb hulladékot és csomagolóanyagot termelnek, és ezek már középtávon is jelentős időmegtakarítást és alacsonyabb költségeket jelentenek
- fejtette ki Fábián Miklós, aki úgy véli, az Epson üzleti tintasugaras eszközei akár 83 százalékkal kevesebb energiával is beérik, mint a lézeres társaik, ami nem mellékes körülmény annak ismeretében, hogy az irodák jellemző energiafelhasználásának 10 százalékát a nyomtatás adja.