Pénzcentrum • 2022. április 27. 14:59
A 2021-es tavaszi járványügyi korlátozások tavaly tavaszi feloldása után fellendült a magyar munkaerőpiac és megugrott az álláshirdetések száma, emiatt a mai napig jelentős munkaerőhiány tapasztalható. Több lehetőség kínálkozik a helyzet kezelésére, van azonban egy ritkábban tárgyalt, viszont annál fontosabb téma: a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának első akadálya az, hogy a legtöbb munkáltató tapasztalat híján nem mer nyitni efelé a munkaerőpiaci csoport felé, pedig ezeknek az embereknek a szakmai integrációja a globális munkaerőhiány enyhítése mellett a cégek emberi erőforrásának optimális kihasználását is lényegesen javíthatja.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete
A 2020-as év első felében a KSH adatbázisa alapján hazánkban közel félmillió lakos vallotta magát megváltozott munkaképességűnek a 19 és 64 éves kor közöttiek körében. Foglalkoztatottsági arányuk tekintetében 27,5 százalékot mértek, ezzel szemben az ép személyek 77 százalékának volt munkája a felmérés szerint. A megváltozott munkaképességű emberek közül sokan munkaerőpiaci szempontból inaktívak – nem dolgoztak a felmérés idején és nem voltak munkakeresői státuszban sem. A gazdaságilag aktívak körében a munkanélküliek aránya a megváltozott munkaképességű személyeknél 9,8 százalék, ép emberek esetében pedig 4,5 százalék.
Korábban, egy 2017-es felmérés szerint a megváltozott munkaképességű személyek munkanélküliségi aránya 14,4 százalék volt, a nem megváltozott munkaképességűek 3,9 százalékával szemben. Tehát 3 év alatt közel 5 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta az előbbiek esetében, miközben az utóbbiaknál 0,6 százalékkal nőtt ez az arány. Ezek a számok kétségkívül látványos előrelépést mutatnak, azonban még sok tennivaló van annak érdekében, hogy a foglalkoztatásban meglévő különbség a két csoport között tovább csökkenjen.
Gazdasági előnyök
A munkáltatók jogosultak megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és egyéb kedvezményekre. A rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség továbbra is fennáll, tehát azt a huszonöt főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek ezután is fizetnie kell. Ennek összege fejenként és évente az aktuális minimálbér kilencszerese, 2022-ben ez 1 800 000 forint, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a teljes létszám öt százalékát. Az a cég, aki teljesíti a kvótát, továbbra is mentesül a fizetési kötelezettség alól. A munkaadó ezeken felül érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezményét (szocho), ami a korábbi rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezményeket váltotta fel.
Sok munkáltatót az aktív társadalmi szerepvállalás, vagy személyes érintettség, nem utolsó sorban gazdasági érdekek vezetnek, amikor megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása mellett döntenek. A társadalmi szerepvállalás ebben a helyzetben lehet igazán aktív, most van rá igazán nagy szükség
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– véli Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerő-piaci szolgáltatás vezetője. 2022-ben is kulcskérdés lesz a cégek számára a munkaerőhiány kezelése szempontjából a meglévő dolgozók megtartása, a cég iránti elkötelezettségének és lojalitásának fenntartása – nem újkeletű, hogy ez a kapcsolat jelentősen javítható a vállalati kultúra gazdagításával, társadalmi felelősségvállalással, szociális ügyeket támogató törekvéssel is erősíthető.