Buzás Borbála • 2022. április 27. 11:02
A KSH felmérése alapján tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, a tavalyi utolsó negyedévben majdnem 5 millióan dolgoztak, ami a 15 és 74 év közötti lakosság 66,3%-át jelentette. 2021 végén a nettó átlagkereset 291 ezer forint volt, azonban ettől nagy eltéréseket lehetett tapasztalni megyei szinten. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében havonta nettó 201 ezer forint lehetett átlagosan, addig Budapesten ennek majdnem a másfészeresét, 360 ezer forintot lehetett hazavinni átlagbérként. Tavaly év végére feszesebbé vált a munkaerő-piac is: tíz üres álláshelyre átlagosan 42 álláskereső jutott, de Budapesten ennél is brutálisabb a helyzet.
Nemrég jelentek meg a tavaly év végére vonatkozó munkaerő-piaci adatok, ezekből a statisztikákban pedig megyei szintre lebontva is szerepelnek a foglalkoztatottsági adatok. A KSH felmérése alapján tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: a tavalyi utolsó negyedévben 4,9 millió fő dolgozott, ami a 15 és 74 év közötti lakosság 66,3%-át jelentette. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliek aránya is, 15 ezer fővel dolgoztak többen tavaly év végén az egy évvel korábbihoz képest.
A nagyobb foglalkoztatottság természetesen a lakosság és a gazdaság szempontjából is kedvező, azonban ezek csak a teljes országra vonatkozó átlagok. 2021 végén Magyarországon a nettó havi átlagkereset 291 ezer forint volt. a foglalkoztatási ráta pedig 74%, azonban a megyei adatosorokból az derül ki, hogy ettől óriásiak lehetnek az eltérések területenként. Most a legfrisebb adatosorok alapján összehasonlítottuk, hogyan alakultak az átlagkeresetek, a gazdasági aktivitás, valamint a foglalkoztatottság megyei és országos szinten.
Mennyit lehet keresni Magyarországon?
Ha megnézzük a térképen szereplő adatokat, akkor abból jól látszik, hogy óriási különbségek vannak az átlagkeresetekben megyénként. 2021 végén a teljes munkaidőben dolgozók havi nettó 291 ezer forintot kerestek átlagosan, ezt a szintet csak Budapesten (359 675 forint) és Győr-Moson-Sopronban (308 516 forint) érték el a bérek. Az összes többi megyében ez alatt a szint alatt volt az átlagkereset. Az valószínűleg nem okozott meglepetést, hogy 2021-ben is a fővárosiak kerestek a legjobban. Ez azonban jól mutatja, hogy az országos átlag nem feltétlenül tükrözi a fizetéseket regionális szinten.
A legalacsonyabb nettó átlagkereset tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 201 717 forinttal, ez pedig inkább közelebb van a bruttó 200 ezer forintos minimálbérhez, mint a a tavaly év végén mért bruttó 438 814 országos átlagbérhez. Ezen kívül Nógrádban és Békés megyében szintén nem haladta meg a 220 ezer forintot a havi nettó átlagos kereslet 2021 végén.
A tavalyi utolsó negyedévben mért országos átlagbér-szinthez képest – ez nettóban nagyjából 291 ezer forint tett ki – hét másik megye is nagyon elmarad: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád és Békés. Ezeken a területeken 50 ezer forinttal, vagy annál többel volt alacsonyabb tavaly év végén az átlagbér az országoshoz képest.
A 290 ezer forintos havi nettó keresethez két megye, Fejér és Komárom-Esztergom került egészen közel a maguk 289- és 285 ezres átlagbérével. Ebből az derült, ki, hogy az átlagot Budapest és Győr-Moson-Sopron húzzák fel, ahol a bérek jóval az országos szint felett mozognak, miközben az ország több mint felében bőven ez alatt vannak a keresetek.
A munkaerőpiac alakulása
A gazdasági aktivitás 2021-ben tovább nőtt a korábbihoz képest, ami valószínűleg a koronavírus-járvány utáni nyitásnak és gazdasági fellendülésnek tudható be. A foglalkoztatottság országos szinten elérte a 66,3%-ot. A munkavállalók aránya Budapesten volt a legmagasabb, 71,8%. Ezen kívül még három megyében haladta meg a foglalkoztatottság az országos átlagot: Győr-Moson-Sopronban, Pest megyében és Komárom-Esztergomban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Megyei szinten a legkevesebben Somogyban dolgoztak, csupán a munkaképes korúak 57,9%-a, ami 8%-kal volt alacsonyabb az országos szintnél. A többi megyében viszont mindenhol meghaladta a 60%-ot a munkavállalók aránya. Az alacsony átlagkeresetű megyékben, például Nógrádban és Békésben is a munkaképes életkorúak 63%-a, míg a legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Beregben 65,2%-uk dolgozott.
Hogyan változott a munkanélküliek aránya a megyékben?
A KSH adatai szerint tavaly országosan a 15–64 év közötti korosztály 74%-a dolgozott, ami 3,2%-kal magasabb a 2021. januárban mérthez képest. Ugyan a munkaerő-piacon továbbra is viszonylag magas a betöltetlen munkahelyek száma, országosan 56 ezer üres álláshelyet tartottak számon, míg év végén 239 ezer regisztrált álláskereső volt, ami 3,7%-os országos munkanélküliséget jelentett.
A munkakeresők aránya tíz megyében meghaladta az országos átlagot, míg kilencben alatta volt ennek. Megyei szinten azt figyelhetjük meg, hogy a a legalacsonyabb átlegbérrel rendelkező régiókban dolgoztak a legkevesebben. A legtöbb munkanélkülit Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében mérték: 8,4%, illetve 8,3% százalék. Ez majdnem 5%-kal haladta meg az országos munkanélküliségi szintet.
Ugyanennek a tendenciának a pozitív oldalát láthatjuk azokban a megyékben, ahol magas az átlagkereslet, ugyanis itt tartották számon a legkevesebb regisztrált munkakeresőt. Győrben csak 1,1% volt munkanélküli, ezt pedig Budapest követte 1,5%-kal. Országosan 56 ezer üres állást tartottak nyilván tavaly év végén. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 42 álláskereső jutott. A főváros és a megyék tekintetében a két szélsőértéket Budapest, Győr-Moson-Sopron és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 15–15, illetve 163 álláskeresővel.