Pénzcentrum • 2022. március 29. 14:01
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az Európai Unió országaiban 2021-ben 29,1 euró volt, míg az euróövezetben ezt 32,8 euróra becsülték. Bár ez az átlag jelentős különbségeket takar a tagállamok között, elmondható, hogy az óránkénti munkaerőköltség mindenhol 7,0 és 46,9 euró között mozog. De mit jelent ez pontosan, és mit jelent ez nekünk, magyaroknak?
Kétségbeejtő adatok kerültek napvilágra, az Eurostat ugyanis most azt közölte, hogy mennyi volt az átlagos munkaerőköltség Európa-szerte 2021-ben. Egyes országokban reálisak a költségek, azonban a lista alján szereplő országok mérföldekkel maradnak le a lista elején szereplőktől. Elég csak Magyarország és Dánia esetét figyelni, hiszen a lista tetején szereplő Dániában a munkaerőköltségek majd 50 eurót tesznek ki, míg nálunk ez mindössze 10 euró.
Az euróban kifejezett munkaerőköltség-becslések időbeli összehasonlításakor az euróövezeten kívüli tagállamok adatait az árfolyammozgások befolyásolják, így értelemszerűen ez is kihat arra, hogy milyen átlagösszeget kapunk. A vállalkozások szemszögéből a munkaerőköltség nemcsak az alkalmazottak számára kifizetett béreket és fizetéseket foglalja magában, de a nem bérjellegű költségeket is, ez alapján pedig országonként változó, hogy mennyibe kerül a munkaerő. Bulgária és Románia a lista alján van, azonban vannak sokkolóan drága országok is, mint Dánia.
2021-ben az óránkénti munkaerőköltségek a bulgáriai 7,0 eurótól a dániai 46,9 euróig terjedtek. A nem bérjellegű munkaerőköltségek Svédországban, és Franciaországban a legmagasabbak, míg egyes országok szintén drasztikus növekedést produkáltak.
Így változtak a munkaerőköltségek
A munkaerőköltségek két fő összetevője a bérek és a fizetések, valamint a nem bérköltségek, tehát a munkaadói társadalombiztosítási hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a teljes gazdaság teljes munkaerőköltségének 24,6, míg az euróövezetben 25,1 százalékát tette ki 2021-ben. Az, hogy hogyan alakulnak a nem bérjellegű költségek, országonként változó. Ennek az aránya a legalacsonyabb Litvániában volt, 3,7 százalékkal, Romániában ez 4,9, Írországban 8,7 százalék volt, a legmagasabb pedig Svédországban 32 százalékkal, Franciaországban 31,9 és Olaszországba volt 28,3 százalékkal.
A munkaerőköltségek alakulása szektoronként is változó. Az iparban az óránkénti munkaerőköltség 29,1 euró volt az Európai Unióban, míg az euróövezetben 35,1 euró volt. Az építőiparban 26,0 és 29,3 euró volt, a szolgáltatások terén pedig az óránkénti munkaerőköltség 28,8 és 31,6 euró volt. A főként nem üzleti jellegű gazdaságban ez 30,3 valamint 33,6 euró volt. Összességében 2021-ben 2020-hoz képest a teljes gazdaság szintjén euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltségek 1,7 százalékkal emelkedtek az EU-ban, és 1,2 százalékkal az euróövezetben.
A tényleges számok
Ami a munkaerőköltségeket illeti, a lista alján Bulgária, és Románia áll, itt ugyanis az unióban a legalacsonyabb az óránkénti munkaerőköltség. A bolgároknál ez 7,0 eurót, a románoknál pedig 8,5 eurót tesz ez ki. Az euróövezeten belül Olaszország (-1,6%) és Spanyolország (-0,3%) kivételével minden tagállamban nőttek az óránkénti munkaerőköltségek.
A legnagyobb növekedést Litvániában (+12,5%), Észtországban (+6,5%), Cipruson és Szlovéniában (+6,2%), valamint Lettországban (+6,1%) regisztrálták. Az euróövezeten kívüli tagállamok esetében a nemzeti valutában kifejezett óránkénti munkaerőköltség minden országban nőtt 2021-ben, a legnagyobb növekedést Bulgáriában (+9,1%), Lengyelországban (+8,2%) és Magyarországon (+7,3%) regisztrálták.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Legkevésbé Svédországban és Horvátországban nőttek ezek a költségek (+3,0%). 2021-ben a legtöbb tagállam meghosszabbította a 2020-ban bevezetett támogatási rendszerek érvényességét, hogy enyhítsék a COVID-19 világjárvány vállalkozásokra és munkavállalókra gyakorolt hatását. Ez az időszak főleg rövid távú munkaszerződésekről és ideiglenes elbocsátásokról szólt, amelyeket részben vagy egészben a kormány kompenzált. Ezeket a rendszereket általában támogatásként (illetve adókedvezményként) könyvelték el, negatív előjellel a munkaerőköltségek nem bérjellegű összetevőjében.
Az Európai Unió tagállamainak átlagosan 29,1 euróba került a munkaerő 2021-ben, míg az euróövezetben ez 32,8 euró volt, azonban itt bele kell kalkulálni azt is, hogy több ország még nem eurót használ, ami kihat a számokra. Magyarországon az átlagos munkaerőköltség 10,4 euró volt 2021-ben. Lengyelországban 11,5 euróba kerül átlagosan az óránkénti munkaerőköltség, Szlovákiában 14,2, míg Szerbiában 6,9 így láthatjuk, hogy a környező országok átlagához mi is hozzátartozunk. Azonban ha nyugatra tekintünk, már lehangolóbb a helyzet, hiszen Ausztriában 37,5 euró az átlagos munkaerőköltség, Németországban 37,2, Dániában pedig 46,9 eurót tesz ez ki.
Elindult a nagy bérháború!
HR szakemberek szerint egyre irreálisabbak a munkavállalók igényei a bérek és juttatások terén, amit már nem tudnak megadni nekik a munkáltatók. Egyre nehezebb megtartani a dolgozókat, újakat szerezni pedig még nehezebb. Folyamatos a bérverseny, amikor a cégek egymást túllicitálva, egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a versenytárs dolgozóit. Előfordul, hogy közösségi oldalakon keresik fel a dolgozót ajánlatokkal - sérelmezte a kialakult helyzetet a vh.hu-nak nyilatkozó hr szakemberek.
Mint ahogy arról mi is írtunk, egy fluktuációkezelés-szakértő szerint azok a munkáltatók lesznek a dolgozókért folyó verseny nyertesei, akik komplexen foglalkoznak a munkavállalók jóllétével. Elmondása szerint egyrészt törekedni kell arra, hogy a kínált bér benne legyen az átlagban, figyelembe véve a munka sajátosságait, ezzel párhuzamosan pedig erősíteni kell a munkavállalói elkötelezettséget.
A bért több tényező is befolyásolja, mint a munkakörülmények, hogy nehéz fizikai vagy könnyen elvégezhető, elsajátítható munkáról van szó, hogy milyen a munkába járás lehetősége, mennyire van távol, mennyit kell túlórázni, a munka-magánélet egyensúlya tartható-e és így tovább.