Buzás Borbála • 2022. március 25. 18:01
A koronavírus-járvány kitörése óta sokan teljesen az otthoni munkára álltak át. Azonban ahogy az 5. hullám kezd lecsengeni, úgy lassan szinte mindenki kezd visszatérni az irodába, ha nem is minden nap. Emiatt sokan kényszerülnek naponta akár több órát is ingázni, ennek viszont óriási negatív hatása lehet nem csak az egészségre, hanem az emberi kapcsolatokra is.
Az utóbbi két évben a koronavírus-járvány miatt nagyon sokan kezdtek el otthonról dolgozni – olyan cégeknél engedélyezték az otthoni munkát szinte egyik napról a másikra, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt. De hiába az elmúlt két pandémis év, a home office továbbra is nagyon megosztó Magyarországon.
Az irodai munkavégzést támogatása ugyanis egyénként nagyon élesen eltér attól függően, hogy valaki például milyen pozíciót tölt be: míg a felsővezetők 75%-a szorgalmazta, hogy mindenki bentről dolgozzon, addig az alacsonyabb beosztásban dolgzóknak csak 34%-a értett egyet azzal, hogy a járvány után vissza kell térni az irodába.
Akárhogy is, lassan már az 5. hullám is lecseng, így egyre több és több mindenki tér vissza a rendes kerékvágásba, ha nem is teljesen, de legalább a hibrid munkavégzésben. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre többeknek kell újra többször-kevesebbszer ingázniuk otthonuk és munkahelyük között. Nem is gondolnánk ugyanakkor, de az utazással naponta eltöltött idő akár komoly betegségeket okozhat, ahogy az a Huffpost által összegyűjtött kutatásokból is kiderül.
Hiszen minél hosszabb időt töltünk ingázással, annál valószínűbb, hogy annak komolyabb hatása lesz az egészségünkre. Az órákig tartó várakozás és ülés alatt nagyobb stressznek vagyunk kitéve, megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, de a társasági kapcsolatainkat is negatívan érintheti. Ahogy egyre többen járnak be az irodába minden nap, úgy érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk az ingázás lehetséges hatásaira. Mutatjuk az ingázás legnagyobb veszélyeit!
1. Elszáll a vérnyomásunk, ennek pedig a szívünk issza meg a levét
Nem telik sok időbe, hogy érezzük az ingázás fizikai hatásait. Egy texasi tanulmány szerint a naponta több mint 30 km-t közlekedőknek magasabb volt a vérnyomása, valamint általánosságban rosszabbul teljesítettek a szív-és érrendszer oxigénfelvevő képességét vizsgáló teszteken. A közlekedés okozta stressz és hosszan tartó egy helyben ülés lehet ehhez vezető okok egyike – minél hosszabb a munkába vezető út, annál nagyabb a kitettség a stressznek és a túl sok ülésnek, írják a tanulmányt készítő kutatók. Ez napi szinten krónikus stresszé válhat, ami pedig bizonyítottan magas vérnyomást és általános kimerültséget okoz, az egyéb a mentális és fizikai problémákról nem is beszélve.
2. Minél több a késés, annál rosszabb lesz a hangulatunk
Senki sem szereti, ha úgy érzi, nem tudja irányítani az életét, és kevés dologtól lesz rosszabb az ember hangulata, mint a váratlan fennakadásoktól. A közlekedésben átélt nyomás a munkába és hazafelé menet bizonyítottan növeli az autóvezetők stressz-szintjét, és a depressziós tünetek előfordulását. Az agresszió, amit az ingázás vált ki, akár a tettlegességig fajulhat. Egy kutatás egyértelmű összefüggést fedezett fel a nagy forgalom és a családon belüli erőszak között. A Los Angelesben készült felmérés azt mutatta ki, hogyha a fő autóutakon dugó volt, azokon a napokon 9%-kal nagyobb valószínűséggel követett el valaki erőszakot otthon.
3. Hajlamosak leszünk hanyagolni a barátainkat
A hosszú ingázás nyilvánvalóan fáradtabbá is teszi az embert, úgyhogy egy hosszú munkanap és hazaút után sokszor mondunk inkább nemet a barátok meghívásaira. Egy amerikai kutatás szerint a napi 20 percnél többet ingázóknál lényegesen kisebb volt a valószínűsége, hogy meglátogatják a családjukat vagy a barátaikat, sportolnak, vagy egyéb személyes kötelezettségeikkel foglalkoznak munka után. Ez a tendencia még erősebb volt azoknál, akiknek több mint 90 percet kellett utazni naponta. Ezzel szemben azok, akik rugalmasabban oszthatták be az idejüket, egyértelműen szorosabb kapcsolatot ápoltak a családjukkal a járvány ideje alatt.
4. Kevesebbet alszunk
Az ingázás során átélt stresszt hazavisszük sajnos. Egy 2019-es koreai kutatás szerint a hosszú munkanapok és a sokáig tartó közlekedés növelték az alvászavarok előfordulását, még akkor is, ha valaki elágedett votl a munkájával, jó volt a fizetése, vagy maga dönthetett az időbeosztásáról. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy több mint egy óra napi ingázás mellett a munkavállalók kevesebbet aludtak hétköznaponként. A kialvatlanság pedig felhalmozódik, és kihat a következő napi munkavégzésre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
5. Egyre elégedetlenebbek leszünk a munkánkkal
Könnyen elégedetlennek érezhetjük magunkat, ha minden nap hosszas és borzalmas élmény a munkába menés. Egy brit kutatás szerint ezt hasonlóan éljük meg, mintha csökkenne a fizetésünk. A kutatásban résztvevő szakértők szerint napi plusz 10 perc utazással töltött idő 19%-os bruttó fizetéscsökkenéssel ér fel elégedetlenségben. A nőket még boldogtalanabbá tette hosszú utazás hazafelé, ugyanis rájuk még sokszor vártak a háztartás feladatai a hazaút után.
Nem mindegy az sem, milyen járművel utazunk. Azok, akiknek csak rövid ideig kellett buszozni a munkahelyre, nem tapasztaltak változást a munkával kapcsolatos elégedettségükben, míg a hosszabb buszutat megtevőknél ez egyre növekedett. A legboldogabbnak az autóvezetők és a munkába sétálók bizonyultak.
6. Növelheti a válás esélyét
Az ingázással eltöltött időnek sokszor a párkapcsolatok látják kárát, hiszen könnyen lehet, hogy pont emiatt vagyunk együtt kevesebbet a párunkkal. Hogy ezt az összefüggést jobban értse, egy svéd kutató 2 millió ember munkaadatait és válási statisztikáit hasonlította össze 1995 és 2005 közöttről. Ebből az jött ki, hogy az ingázóknál 40%-kal volt magasabb a válások aránya. Általában az ingázás első pár évében volt igazán magas ennek a valószínűsége – azoknál a pároknál, ahol a hosszú munkaút már évek óta a napi rutin része volt, csak 1%-kal növelte meg a válás esélyét. Persze az ingázás pozitív is lehet, hiszen ilyenkor nem kell az egész családnak egy másik városba költöznie.
7. Légszennyezettségnek lehetünk kitéve
Attól függően, hogy mivel utazunk a munkába, még akár nagyobb légszennyezettségnek is ki lehet téve a tüdőnk. Például azok, akik személygépkocsival közlekednek, több károsanyagot lélegeznek be a mozgó autók gyorsabb levegőcseréje miatt. Akár 33-35%-kal is több finomrészecskét lélegezhetnek be az autóval ingázók. Ez tüdőgyulladást, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegségeket okozhat.
Nem csak az autózás számít, hanem a tömegközlekedés fajtája is közre játszhat abban, mekkora kockázatnak vagyunk kitéve. Ez az elektromos vonattal utazóknál a legalacsonyabb, míg a dízelmotoros vonatok utasainál a legmagasabb.
Érdemes végiggondolni, milyen hatásai lehetnek a napi szintű ingázásnak a saját életünkre. A járvány sokaknak adott lehetőséget az otthoni munkavégzésre – remélhetőleg ennek a pozitív hatásai, mint például a kevesebb utazással töltött idő és a kisebb stressz – a jövőben is megmaradnak a mindennapi életünkben.