Koós Anna • 2022. március 22. 11:02
A bérek, fizetések egyes szakmákban Magyarországon gyakran nem állnak összhangban azzal, mekkora az adott munkának a társadalmi megbecsültsége, haszna. Elég csak a most zajló tanársztrájkokra gondolni, hogy lássuk, mennyire nem tükrözik a fizetések egyes esetekben, melyek a társadalom számára leghasznosabb hivatások. Ha azt feltételeznénk, hogy a bérek egyenes arányban állnak a társadalmi megbecsültséggel, akkor egy középiskolai tanár munkája kétszer olyan fontos mint például egy pultosé, vagy piaci árusé, és fele olyan hasznos mint egy szoftverfejlesztőé, a megbecsültsége pedig még a harmadát sem éri el egy sportolóénak, vagy miniszternek. A Pénzcentrum friss elemzéséből most kiderül, hogy a leginkább alufizetettnek, vagy túlfizetettnek tartott szakmákban mennyit lehet keresni valójában Magyarországon.
A Pénzcentrum 2021-es kutatásának eredményei alapján a valós kereset egyáltalán nem áll összhangban azzal, hogy milyen szakmákat tartunk alul- vagy túlfizetettnek. Van ugyanis több olyan foglalkozás, amellyel még az országos átlagbért sem lehet megkeresni, mégis túlfizetettnek tartjuk, más szakmákban pedig dupláját, vagy tripláját lehet megkeresni az átlagnak, mégsem érezzük túlfizetettnek. Az alulfizetettség és túlfizetettség inkább azon múlik, mennyire érzünk egy-egy foglalkozást társadalmilag hasznosnak.
Magyarországon a tíz leginkább alulfizetettnek tartott szakma az ápoló; szociális munkás, gondozó; a tanár; óvodapedagógus; postás; közmunkás; bolti eladó; hulladékkezelő; a könyvtáros és a rendőr. Viszont ha megvizsgáljuk, mennyi az átlagos kereset ezekben a szakmákban, elég változatos képet kapunk. Összevetve ezt az országos átlagkeresettel, meglepő eltérések adódnak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021-ben 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt.
Mint az a Központi Statisztikai Hivatal által nemrég közzétett statisztikájából kiderült, 2021-ben az ápolók, szakápolók átlagkeresete 491 869, a szociális munkások és tanácsadók bére 372 195, az általános iskolai tanároké, tanítóké 390 952, a középiskolai tanároké 454 598, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógusok keresete 353 733, a könyvtárosoké 337 111, a rendőröké 556 037 forint volt. Fontos kiemelni, hogy átlagos bérekről beszélünk, így például egy pályakezdő és egy nyugdíjazás előtt álló dolgozó fizetése nagyban eltérhet ettől. Mint az látható, több szakmában nem is éri el az országos átlagbért az átlagos fizetés szintje. Ebből is látható, hogy például
egy középiskolai tanár fizetése átlagosan hiába több, mint az országos átlagbér, ott szerepel a leginkább alulfizetettnek vélt szakmák között.
Leginkább túlfizetettnek a bankárok; ügyvédek; marketing szakemberek; önkormányzati képviselők; programozók; mesteremberek, szerelők; papok; könyvelők; újságírók és fodrászok, kozmetikusok szakmáját tartják a magyarok a kutatásunk eredményei alapján. Miközben például egy fodrász átlagkeresete 263 221, egy kozmetikusé 246 464 forint volt 2021-ben (a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül) , ami az országos átlagtól (438 800 forint) elég messze esik.
Természetesen igaz, hogy egy önkormányzati képviselő, programozó vagy bankár ennél jóval többet keres átlagosan – ez azonban még nem indokolná, hogy túlfizetett szakmának tartsuk. Ahogy a fentiekből kiderül, hogy kereshet valaki egy szakmában az átlag alatt, mégsem tartjuk alulfizetettnek, sőt sokszor még a kevesebbet is sokalljuk. Ugyanúgy kerehet egy szakmában az ember az átlag felett, azt mégis kevésnek ítéljük, alulfizetettnek gondoljuk. Ebben játszhat közre a társadalmi megbecsültség kérdése.
Magas bér = elismert szakma = társadalmilag hasznos hivatás ?
Mitől túlfizetett egy fodrász vagy egy könyvelő, és mitől alulfizetett egy bolti eladó vagy egy rendőr? A Pénzcentrum korábbi kutatásában, mely a szakmák, hivatások magyarországi megbecsültségével foglalkozott, arra kerestük többek között a választ, hogy mennyiben függ egy-egy szakma elismertsége attól, hogy mennyit lehet keresni vele, illetve a társadalmi haszna mennyiben befolyásolja, hogy alul- vagy túlfizetettnek értékeljük-e.
A kutatás eredményei megmutatták, hogy nem feltétlenül a legelismertebbnek gondolt szakmákat tartják a válaszadók leginkább társadalmilag fontos, értéket teremtő hivatásnak. Legelismertebb szakmának az orvos, mérnök, ügyvéd, programozó és bankár számít, míg társadalmi fontosság szempontjából az orvos, tanár, ápoló, mérnök és óvodapedagógus hivatások állnak az élen. Az elismertség tehát nem kizárólag a társadalmi értékteremtés függvénye. Sokan ugyanis az "elismertség" alatt azt is értik, hogy anyagilag ismerik el az adott hivatásban dolgozók munkáját, illetve övezi a szakma képviselőit bizonyos mértkű tisztelet.
A legkevésbé elismertnek a közmunkások, könyvtárosok, bolti eladók, hulladékkezelők és szociális munkások, gondozók számítanak, miközben a társadalmi fontossági rangsor sereghejtói a közmunkások mellett a marketing szakemberek, a fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, papok, és az önkormányzati képviselők:
Ez alapján már nem meglepő, miért ítéltettek egyes szakmák túlfizetettnek, míg mások alulfizetettnek. Látható, hogy hiába végez valaki társadalmilag hasznosnak tartott munkát, ha nincs megfizetve, akkor a szakma elismertsége is sokkal kisebb. Ez fordítva is igaz: ha egy szakma társadalmi fontosságát keveseljük, mégis elismertnek látjuk, akkor ezzel együtt túlfizetettnek is tartjuk. Kivételt csak néhány szakma képez, mint például az orvosoké, mely fontosnak és elismertnek tartott, mégis alulfizetettnek ítélt. (Bár azt ki kell emelni, hogy a kutatásunkhoz az adatgyűjtés időszaka még az orvosbérek megemelése előtt történt.)
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ennyit lehet keresni a "túlfizetett" szakmákban
Mennyit is lehet keresni valójában azokban a szakmákban, amelyeket túlfizetettnek tartottak a válaszadóink? Ezek a bankárok; ügyvédek; marketing szakemberek; önkormányzati képviselők; programozók; mesteremberek, szerelők; papok; könyvelők; újságírók és fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök voltak. Ismét segítségül hívjuk a KSH friss statisztikáját, egyúttal megmutatva azt is, mennyit nőttek a bérek a túlfizetettnek bélyegzett szakmákban.
Mivel a felmérésünkben általánosabb megfogalmazásokat használtunk, ezért több szakma esetében foglalkozásszinten bontani kellett a fizetéseket. Látható, hogy bankár és bankár fizetése között is mennyi eltérés lehet. Míg egy befektetési tanácsadó havi bruttó 840 ezer forintot visz átlagosan haza havonta, addig egy bróker átlagosan már 1,2 millió forintot. Ugyanez igaz a jogi foglalkozásúakra is: egy ügyvéd átlagkeresete 2021-ben bruttó 418 ezer forint volt, míg egy közjegyzőé már 528 ezer forint. Egy jogász azonban átlagosan 790 ezer forintot keresett:
A marketinges, PR-szakmában tevékenykedők átlagbérei között nincs ekkora eltérés. A társszakmákban 653-760 ezer forintot keresnek átlagosan ezt a hivatást űzők. Az önkormányzati képviselők bruttó 541 ezer, illetve 733 ezer forintot keresnek átlagosan havonta, attól függően, választott vagy kinevezett vezetőről van-e szó. A "programozók" átlagbére is viszonylag magasnak mondható, az országos átlagkeresetet bőven felülmúlja. 715 ezer és 887 ezer forint között mozognak az átlagbérek.
A fent említett szakmák túlfizetettsége magyarázható azzal, hogy általános elképzelés, hogy magas fizetés jár az ilyen munkáért, viszont társadalmi hasznát már kevesebben látják egy reklámszakembernek, befektetési tanácsadónak, vagy programozónak, mint egy orvos vagy egy tanár munkájának - a fizetés mégis több. Érdekes viszont, hogy a leginkább túlfizetettnek ítélt szakmák között ott vannak a mesteremberek, szerelők, könyvelők, újságírók, kozmetikusok, fodrászok is, miközben ezekben a szakmákban nem számottevően magasak a bérek. Sőt, a mestermeberek, szerelők, fodrászok, kozmetikusok az országos átlaghoz képest nem keresnek jól a KSH szerint.
Ez egyrészt a statisztika hibája is, hiszen csak az alkalmazásban állók bérezéséről vannak információi a statisztikai hivatalnak. A valós, vállalkozói bevételek valószínűleg feljebb húznák ezekben a szakmákban az átlagot. A másik aspektus viszont, hogy ezeket a szakmákat nem övezi sem társadalmi megbecsülés, és hasznosnak sem feltétlen tartják azokat. Illetve az is közrejátszhat, hogy előbb találkozik az ember fodrásszal, autószerelővel, kőművessel - aki elkér tőle bizonyos összeget, és ezt sokallják sokan a pénztárcájukhoz viszonyítva. Pedig azok az összegek nem is a tiszta hasznot jelentik, ilyen vállalkozók esetében.
A lelkészek, papok, egyházi személyek, egyéb vallási tevékenységet folytatók foglalkozása hiába van egyébként nyilvántartva, a KSH nem közölte az átlagbéreket a többivel együtt, így nem is tudtuk vizsgálni a túlfizetettségüket a valódi bérek tükrében. Az viszont biztos, hogy a bérüktől függetlenül társadalmi fontosság tekintetében a lista végére szorultak.