1,3 milliós nettó, de az árnyoldalakról hallgatnak: így készíti ki áldozatait a külföldi álommunka

Az elmúlt időszakban a Pénzcentrumon is sokat foglalkoztunk azzal, hogy óriási sofőrhiány van mind Magyarországon, mind pedig Európa más országaiban.

• Pénteken írtunk arról, hogy a magyarországi SPAR már transzparens bérezés mellett, bruttó 730 ezer forintot kínál azoknak a sofőröknek, akiknek van „C+E” kategóriás jogosítványa, de azok jelentkzését is várják, akiknek csak a "C" kateria van meg.
• Néhány hete foglalkoztunk azzal, hogy már 700-800 ezres fizetésekkel sem találnak sofőrt Magyarországon, Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese szerint, aki egyenesen attól tart, hogy hamarosan a tavaly őszi angol állapotokhoz hasonló helyzet alakulhat ki hazánkban is, ahol a sofőrhiány a teljes ellátási láncot megreccsentette.
• Szintén január elején pedig egy olyan hirdetésről írtunk, melyben magyar sofőröket keresnek svájci munkára, 1-1,3 millió forintos nettó bérrel. Itt már sem német nyelvtudást, sem pedig "C+E"-s jogsit nem várnak el, ha a jelentkezőnek van B-kategóriás jogosítványa, akkor mind a megfelelő vezetői engedély megszerzésének költségét, mind pedig a nyelvtanfolyamot a jövőbeni foglalkoztató fizeti.

A sofőrhiány egyébként még csak nem is kizárólag európai jelenség, az Amerikai Szállítmányozási Szövetség (American Trucking Association) szerint rekord mértékű, 80 ezres sofőrhiány sújtja az Egyesült Államokat is.

Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon miért nem találnak sofőrt a vállalatok világszerte, még a relatív magas fizetések ellenére sem?

Ennek egyik oka, hogy rosszul gondolkodunk magáról a sofőrhiányról. Ez elsősorban ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs elég sofőr vagy olyan ember, aki a megfelelő képzés után sofőrré válhatna.

Amerikában például több millió olyan ember van, akinek van kamionos jogsija – sokaknak azért, mert egy korábbi munkáltatójuk, a fenti hirdetésekben leírtakhoz hasonló kondíciók mellett kifizette számukra a jogosítvány megszerzésének költségét –, de ma már nem hajlandóak kamiont vezetni.

Ez egy toborzási és munkaerő-megtartási probléma" – nyilatkozta Michael Belzer, a detroiti Wayne State Egyetem szakértője a VOX amerikai híroldalnak. És bár az okok országonként és régiónként is eltérőek lehetnek, az általános dinamika hasonló:

a globális ellátási lánc emberi életminőségre gyakorolt negatív hatását jelentős részben a kamionosok fizetik meg.

Hiszen a bérek hiába emelkednek, ez nem oldja meg azt a helyzetet, hogy a sofőröknek

• hagyományosan alacsony az érdekérvényesítési képességük, hiszen nem határozhatják meg, hogy mikor és hol dolgozzanak, ezen kívül pedig
• sokszor szörnyű körülmények között kell tisztálkodniuk, és
• nem ritkák a különböző szervezési vagy egyéb hiányosságok miatti napos várakozások sem.
• A munka pedig – részben pont ezen körülmények miatt – fizikailag és mentálisan is megterhelő.

Itthon is hasonló a helyzet

St22lacika (polgári nevén Dajka László) egy magyar jutúber több mint 210 ezer feliratkozóval, aki nem a szülei hálószobájából kritizál filmeket, Instagram-celebeket vagy más vloggereket, hanem kamionos útjairól és kamionos témákról készít meglepően jó minőségű, informatív és hiteles videókat.

2021 őszén töltette fel „Kamionsofőr hiány. Van , vagy Nincs ? 2021” című videóját, melyet azóta több mint 220 ezren láttak, s mely anyaghoz közel ezer komment is érkezett, főleg aktív vagy korábbi sofőröktől. Ezekből a hozzászólásokból kiderül, hogy a magyar kamionosok is hasonló kihívásokkal küzdenek, mint világszerte kollégáik.

„Most töltöm 3. hétvégém, kint, nemzetközi kamionosként. Pont Angliában, South Mimms-nél állok, és minden reggel elgondolkozok azon, hogy nem túl nagy-e az az ár, amit ez a szakma kér az embertől, azért a bérért, amit kapsz... Minden nap egy küzdelem, egy bizonytalanság, nagyon kiszámíthatatlan, mikor, hol tudsz megállni, lesz-e helyed, túl kell-e vezess, stb... És ez sok ideg” – írja a fent hivatkozott videó alá egy kommentelő. Az idézetben a nyelvhelyességet javítottuk.

„Én is most csinálom a C és D jogsit, itt Ausztriában. Itt ugyanaz a helyzet, amit Angliáról elmondtál. Mindenhol sofőrhiány. Miért? Munkaidő embertelen (rengeteg felesleges szünet), fizetés a felelősséghez mérten alacsony (lásd: buszsofőrként az utasokért IS felelesz), a harmadik max. a puritán körülmények (pl. hol csinálod a szünetet)” – írja egy másik kommentelő.

Egy harmadik hozzászóló pedig arról ír, hogy bár gyerekkori álma volt a kamionozás, meg is csinálta a „C”-s jogsit, és dolgozott is „itt-ott”, de mindenhol hülyének nézték. Mára 33 éves családapa, és

bár munkát keres (váltana), de úgy érzi, ha sofőrnek menne, trógernek néznék és úgy széthajtanák, hogy otthon sem lenne önmaga, hanem egy idegbeteg roncsot látna a páréves gyereke. Ez pedig szerinte nem éri meg.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy vannak szép számmal olyanok is, akik úgy érzik: kamionosként megtalálták a számításaikat, például ez a hozzászóló:

„Én 2 hónapja, 26 évesen lettem sofőr, és világ életembe ezt akartam csinálni. A jogsi árának a végösszege 750 - 800 ezer forint között volt, nem számoltam pontosan, de aki ezt AKARJA csinálni, annak nem okoz gondot a pénz, úgy gondolom. Ugyanez hajtott engem is, mint téged [a videő feltöltőjét – a szerk.], a kalandvágy. 6 évig egy ablaktalan gyárban dolgoztam, többségében értetlen, buta emberek között. Amióta kamionozok, a betanítás óta egyedül vagyok, és elmondhatatlanul felszabadult vagyok. Imádok vezetni, és eleinte azt hittem, a pályákon való 85-90-ezést nem fogom bírni, de nagyon szeretem. Persze, mondom ezt 2 hónap után, de szerintem aki kamionozni AKAR, az 2 év meg 10 év múlva is ezt fogja mondani és szeretni fogja. Nyilván vannak szituációk amik stresszt, feszültséget okoznak, mint pl. az M1-en parkolót találni este 8kor, amikor a 15 órás munkaidőből 20 perc van hátra [...] Én eddig egyet bánok, hogy 26 évesen kezdtem a szakmát és nem 21 évesen.”

Akit érdekel a téma, annak tényleg megéri a videót teljes hosszúságában megnézni, valamint a kommentek között nézelődni.

De mit mond st22lacika?

A fenti vieóban természetese Dajka László is elmondja, mit gondol a sofőrhiányról, annak okairól és általánosságban a kamionozás körülményeiről. Egyebek mellett a következőkről beszél:

• Nincs utánpótlás a szakmában, a huszonéves korosztály, néhány fiatalt leszámítva, hiányzik.
• Sok az olyan sofőr, aki az eredeti munkájából, hivatásából kiábrándult, a megfogalmazása szerint elbukott ember, és ezért jött kamionozni (egyébként önmagát is ide sorolja).
• Nem igaz, hogy drága a kamionos jogsi, ez tehát nem lehet a sofőrhiány oka. Ha valakinek van egy „B” kategóriás jogsija (ez kell a személyautókhoz), akkor körülbelül 800 ezer forintba kerül, hogy kamiont vezethessen, ezt az összeget pedig nemzetközi fuvarozóként 1 hónap alatt vissza lehet keresni. A tanfolyamokat ráadásul egy év alatt reálisan be lehet fejezni.
• A fiataloknak, egyebek mellett azért sem túl vonzó karrierlehetőség a fuvarozás, mert nagyon sokat kell úton lenni és sokat kell egyedül vezetni (persze az is nehéz, ha ketten mennek valahova, mivel egy kis légtérben kell a sofőrtárssal viszonylag sokáig együtt lenni). Ezeken túl, sok sofőrre jellemző a rendszertelen életmód, az elhízás, a dohányzás és az italozás is, ráadásul 13-15 órásak a munkanapok, s sokat kell távol lenni a családtól.
• A fizetések Magyarországon – nemzetközi fuvarozás esetén – nettó 600 és 800 ezer forint között alalkulnak, igaz, a bejelentett bér ennél jóval alacsonyabb is lehet.
• A kamionos megítélése nem túl pozitív az utakon. Sokat kell nyelni, például a személyautósok is sokszor szívatják a kamionosokat, de beszólogat nekik a vámos, és problémázik a rendőr, a főnök, de még a targoncás is.
• A kamionos infrastruktúra (a parkolók száma és biztonsága például) nem követte le a kamionosok számának növekedését, így sokszor nem jut nekik hely pihenni. A hivatalos parkolókon kívül (például benzinkutaknál) pedig könnyen ki is rabolják őket (és még fizetni is kell a több órás parkolásért).

Ezekkel párhuzamosan persze Dajka is említ pozitívumokat a kamionozással kapcsolatban. Például azt, hogy viszonylag alarcsony rezsivel lehet futni, s aki tud spórolni, az félre tud tenni pénzt. Emellett pedig nem kell ranglétrát megmászni a jó keresetért, és kis rátermettséggel, és jó munkamorállal, stabil munkára lehet szert tenni.

Borítóképk: Olga Dudareva / Unsplash