Pénzcentrum • 2021. december 20. 19:30
Sok kérdés merül fel a munkáltató által kötelezővé tehető oltás kapcsán. Ezek közül is kiemelkedik, hogy felelőssé tehető-e a munkáltató azért, ha kötelezővé tette az oltást és az egy munkavállalónál mellékhatást okoz.
A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet ezt a kérdést nem rendezi, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, emiatt minél mélyebbre ásunk a felelősségi kérdésekben, annál bizonytalanabb lesz a válasz, így ezt összegezte a Niveus Consulting Group. A munkáltató által okozott károkra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazt a kárát, amelyet a munkaviszonnyal összefüggésben okoztak. A konkrét személy megnevezésének hiánya is jól mutatja, hogy a munkáltató gyakorlatilag bármilyen kárért felel, nem csak azért, amit ő maga okozott.
A munkáltató csak akkor nem köteles megtéríteni a kárt, ha azt valamilyen rendkívüli, előre nem látható és a munkáltató ellenőrzési körén kívüli körülmény, vagy csak és kizárólag a munkavállaló saját elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek a mondatnak minden egyes szavát hosszan elemezték a bíróságok, és lényegében minden lehetséges ponton a munkavállaló javára értelmezik a szabályt. Emiatt is nagyon szigorú a munkáltató felelőssége.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az első megválaszolandó kérdés az, hogy a munkavállaló oltása miatti kár a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkező kárnak minősül-e. Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania, viszont sem a Munka Törvénykönyve, sem a bírósági gyakorlat nem igazán tud segíteni ennek eldöntésében. A bíróságok eddig a munkavégzés, a munkavégzéshez szükséges előkészületek, a munkahelyen való közlekedés és más hasonló tevékenységek során bekövetkező károkat tekintették a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárnak.
A kötelező oltás elrendeléséről szóló rendelet viszont ’mindössze’ arra hatalmazza fel a munkáltatókat, hogy a munkavégzés feltételeként írják elő az oltást. Az oltást nem a munkáltató adja be, azt még csak nem is a munkahelyen, munkaidőben fogja a munkavállaló felvenni. Nagy kérdés, hogy ilyen esetben hogyan döntenének a bíróságok, hiszen az oltás felvétele során nyilvánvalóan nem a munkaviszonya keretében jár el a munkavállaló, de attól mégsem teljesen függetlenül, hiszen a munkavégzés előfeltételét próbálja éppen teljesíteni a kötelező oltás felvételével.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mit tehet a munkáltató?
A kormányrendelet, bár megtehette volna, nem rendezte el a felelősség kérdését, így csak évek múlva, az első erre vonatkozó bírósági döntések alapján fogjuk tudni megítélni, hogy meddig terjed a munkáltató felelőssége a kötelező oltás miatti esetleges mellékhatások kapcsán.
Addig is, álláspontunk szerint megteheti a munkáltató, ha egyszer az oltás kötelezővé tétele mellett döntött, hogy előzetesen értékeli az ezzel kapcsolatos kockázatokat, adott esetben nem minden munkakör vonatkozásában rendeli el a kötelező oltást. Ezen kívül fontosnak tartjuk, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a munkáltató a munkavállalóknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan és milyen módon vegyék fel az oltást, konzultáljanak előtte a háziorvossal és mindenképpen csak olyan oltást vegyenek fel, amely számukra a háziorvos vagy más orvosok által javasolt.