Pénzcentrum • 2021. december 16. 16:43
A nagyobb cégek életében az év vége előtti időszak a legsűrűbb. Lezárandó nagy projektek, elszámolások, túlórák várnak a munkavállalókra. Azonban ebből sok magyar dolgozónak ez nem csak év végén jut ki, hanem egész évben. A túlhajszolás, kifacsarás kultúrája ugyanis egyre nagyobb teret hódít már nálunk is.
Egyre nagyobb divatja van a munkahelyi kifacsarásnak, túlhajszolásnak, amelyet angolul hustle culture-nek neveznek. Ilyenkor nem csak egy munkamániás emberrel áll szembe a munkavállaló, hanem a cég, és a csapat munkához való hozzáállása is ezt tükrözi. Egymást követő végelláthatatlan projektek, túlórák, és folyamatos munka vár arra, aki nem ismeri fel a túlhajszoltás kultúráját követő munkahelyeket.
A kifacsarás kultúrája olyan szintű túlhajszoltságot, munkamániát jelent ahol a túlórázás, és az álmatlan éjszakák életstílusként jelennek meg, és minden perc, amit munkán kívül tölt a dolgozó, az pazarlásnak számít, csak úgy, mint a magánélet, esetleg a pihenés. Míg a toxikus produktivitás inkább egy belső késztetés arra, hogy folyamatosan dolgozzunk, addig a hustle culture, a munkahelyi túlhajszolás kultúrája külső tényező, amelyet a munkáltató, a csapat vagy a munkahely erőltet rá a munkavállalókra. Ha a munkahelyünkön projekt követ projektet anélkül, hogy reflektálnánk az elért sikerekre, ha az ebédszünet gondolatán kinevetnek minket a munkatársaink, és a szabadnapokat inkább felhalmozzuk, minthogy kivennénk, akkor - mint ahogy a Quick and Dirty Tips is kiemeli- már a mókuskerékben ragadtunk.
Miért nincs értelme a túlhajszolásnak?
A tévhitekkel ellentétben, mint ahogy azt a runrunblog is kiemeli, a munkahelyi túlhajszolás nem produktív. Bár egyre nagyobb divatja van annak, hogy végetnemérő munkaórákban dolgozunk, és reggeltől estig, szinte megállás nélkül valamit csináljunk, a kutatások azt mutatják, hogy sokszor a mennyiség a minőség rovására megy. A sok feladatot elvégezzük ugyan, de nem minőségesen, így jobb, ha lelassítunk, és egyszerre csak egy feladatra fókuszálunk. Ami még a túlhajszolás ellen szól, az az, hogy egészségügyileg is megterhelő. Azok, akik folyamatosan dolgoznak, jobban ki vannak téve a kiégés kockázatának, valamint a szorongásnak, és depressziónak, ami szintén visszakapcsol minket a produktivitás kérdéséhez, ugyanis kiégve senki nem tud eredményesen dolgozni.
Ráadásul gyakran azok, akik belelépnek ebbe a körbe, és folyamatosan dolgoznak, kisebb eséllyel fognak előléptetést kapni, ugyanis a babérokat más aratja le helyettük. Ezért fontos az, hogy időben felismerjük, hogy a munkahelyünk ezt a kultúrát erőlteti a munkatársakra, és tegyünk azért, hogy megtörjük a mókuskereket. Ezt több módon is elérhetjük.
Fontos, hogy a főnökünk felé egy új projekt alkalmával ne olyan kérdéseket tegyünk fel, amely indikálja, hogy azonnal elvégezzük a feladatot, hanem tudatos kérdéseket tegyünk fel, arra vonatkozólag is, hogy hogyan lehetne stressz mentesíteni a munkát, és esetleg hogyan lehetne lelassítani a folyamatot, mennyire sürgős maga a feladat. Sokat segíthet az is, ha a munkatársainkkal több időt töltünk, és nyíltan beszélünk arról, hogy mennyit dolgozunk, hogy érezzük magunkat. Tudatosan lassítsunk le, tartsunk szünetet, és ne engedjünk a nyomásnak. Ezen kívül fontos az is, hogy a munkavállaló és a munkáltató is helyet, és teret adjon a kreatív folyamatoknak, a lelassulásnak, és magánéletnek. Inkább okosan dolgozzunk, mint sokat, törekedjünk tudatosságra. Tartsuk tiszteletbe a saját magánéletünket, ugyanis csak a kipihent agy tud kreatívan gondolkodni. Ne idealizáljuk a végelláthatatlan túlórákat, és azt, hogy nem tudunk szabadságra menni, ez ugyanis nem definiál bennünket szakmailag, nem jelenti azt, hogy sikeresebbek vagyunk.
Munkahelyi megbecsültség
A kiégés, és a munkahelyi túlhajszolás mellett karöltve megjelenik a munkahelyi megbecsültség érzése is, amely szintén segíti a munkavállalókat abban, hogy motiváltak maradjanak, és ne égjenek ki teljesen. Sajnos egy friss kutatás szerint azonban Magyarország nem áll olyan jól ezen a téren, ahogy azt korábban kiemeltük, ugyanis a
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
a második és harmadik negyedévben a magyar fiatalok mindössze 39 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy megbecsülve érzik-e magukat a munkahelyükön.
Szemben az idei első negyedévével és a múlt év utolsó három hónapjával, amikor közel 50 százalékos volt az arányuk, azaz minden második dolgozó fiatal érezte megbecsültnek magát, ez a szám egyre csökken. A járvány kedvezőtlen hatásai miatt 2020 második és harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony az arány, akkor a megkérdezettek 36, illetve 38 százaléka érezte azt, hogy megbecsülik a munkáját.
A kutatás alapján miközben a második negyedéves eredmények szerint akkor a dolgozó 20-29 évesek 52 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, a harmadik negyedévben 62 százalékra nőtt az arányuk. Azaz három hónap alatt jelentősen nőtt a munkahelyüket biztosnak érző fiatalok aránya. A felmérés hosszú távú adatait vizsgálva azonban kiderül, hogy a járványhatás miatt a múlt év harmadik negyedévében a megkérdezett fiatalok 45 százaléka mondta biztosnak az állását, a pandémia előtt jellemzően 60-70 százalékuk mondta ugyanezt.