Világgazdaság • 2021. november 29. 08:56
Majdnem egymillióval nőtt 2010 óta a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma Magyarországon. A munkaerőpiac további bővülését az atipikus foglalkoztatási formák határozhatják meg. A korábbi egyszerűsített foglalkoztatás, a kölcsönzés, a részmunkaidő mellett legújabban megjelentek a nyugdíjas szövetkezetek, az idén pedig már az első kismama-szövetkezetek is.
A koronavírus-járvány hatása és az arra adott munkaadói válasz a távmunkában is áttörést hozott, ami szintén növeli az álláspiac rugalmasságát. Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője a VG-nek elmondta, hogy a távmunka egyértelmű és pontosabb szabályozására lenne szükség. Hozzátette: a részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon egyelőre kevésbé van elterjedve, Nyugat-Európával összevetve továbbra is nagy a lemaradásunk, igaz, ez így van az egész kelet-közép-európai térségben, a régió minden országában 10 százalék alatti az aránya. Hollandiában például minden második dolgozó részmunkaidős.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, idei harmadik negyedéves adatai szerint mindössze 248 ezren, vagyis az összes foglalkoztatott 5,3 százaléka dolgozik részmunkaidőben. A járvány nyomán már látható minimális elmozdulás, ugyanis néhány tízezer fővel nőtt a nyolc óránál kevesebbet dolgozók száma. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy Magyarországon önmagában a részmunkaidős foglalkoztatásból nem lehet megélni, az így szerzett jövedelem nagyon csekély mértékben járul hozzá a családi bevételekhez. Az sem ritka, hogy kisvállalkozások teljes munkaidőst jelentenek be négy-hat órásra, hogy ezzel is csökkentsék közterheiket a szakértő szerint így a valós arány még kisebb lehet.
A hazai foglalkoztatás az elmúlt évtizedben a teljes munkaidős foglalkoztatottak révén bővült: az utóbbiak száma 2010 első negyedéve óta csaknem egymillióval nőtt, azaz 3,6 millióról 4,6 millióra. Ehhez hozzájárulhatott, hogy nagymértékben visszaszorult a feketefoglalkoztatás.