Forrás Dávid • 2021. november 24. 14:00
Sokakat érint hazánkban a haknigazdaság, az ebben dolgozókról viszont elég keveset tudni. Ezen segít hamarosan egy kutatás, ami az egyik nagy hazai ételkiszállítással foglalkozó cég futárait és azok munkakörülményeit kutatta. E kérdőíves felmérésből mutatunk most néhány előzetes megállapítást, emellett megszólalt lapunknak egy érdekvédő is, aki szerint túlzók a szektorról terjedő bérlehetőségek, és azt is elmondta, hogy ez miért baj.
Mostanában több cikkben is foglalkoztunk a haknigazdasággal – vagy más néven platformgazdasággal –, illetve azokkal a dolgozókkal, akik ilyen rendszerben szerzik bevételeiket.
A haknigazdaság lényege, hogy a dolgozók nem alkalmazottként vállalnak munkát egy cégnél, hanem szerződéses viszonyban állnak egy platformmal, amely eseti alapon, rövid távú munkákkal látja el őket. Ilyen platform például a Wolt vagy a foodpanda, illetve a hazánkban egy ideig létező, majd ellehetetlenített Uber is.
A platformgazdaság azért számít nagyon meleg témának, mert egyes becslések szerint az európai munkavállalók tíz százaléka érintett a rendszerben, tehát ilyen, eseti munkákból szerzi jövedelmét vagy jövedelmének egy részét.
Bár a szerződéses munkaviszony egy létező jelenség volt eddig is, a foglalkoztatási forma ilyen mértékű térhódítása aggodalommal tölt el több európai szabályozót. Ennek oka, hogy a platformgazdaság dolgozói nem élveznek munkavállalói védelmet, fizetett szabadsággal vagy a munkáltató által fizetett betegszabadsággal nem számolhatnak, a nyugdíjas éveikre gyakran önmaguknak kéne takarékoskodni, a platformok pedig nem fizetnek utánuk adókat és járulékokat.
További probléma, hogy szinte bármelyik pillanatban eltűnhet a bevételük – ha ugyanis nincs elég munka, még leépíteni sem kell őket, elegendő csupán, ha egy adott platform nem tesz elérhetővé munkát a felületén.
A Reuters cikke szerint legutóbb Portugáliában döntött úgy a kormány, hogy a haknigazdaság dolgozóinak jár a munkavállalói státusz. A jogszabályt még jóvá kell hagynia a parlamentnek, ám a lap emlékeztet: hasonló döntések születtek nemrég Nagy-Britanniában és Spanyolországban is, az Európai Bizottság pedig konzultációt indított a platformgazdaság ügyében.
De mi a helyzet itthon?
Eddig nem sok konkrétumot tudtunk a haknigazdaság munkavállalóiról, a helyzet azonban hamarosan megváltozhat. Kérdőíves felmérés készült ugyanis a nemrég Netpincérről foodpandára nevet váltott cég futárairól és azok munkakörülményeiről.
A részletes eredmények még nem elérhetőek, a Pénzcentrumnak egyelőre annyit sikerült megtudnia a kutatás vezetőjétől, Berde Éva professor emeritától, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójától, a Közgazdaságtan Intézet Demográfia és Gazdaság Kutatóközpontjának vezetőjétől, hogy
a válaszadók havi bevétele 40 és 700 ezer forint között alakul havonta
– igaz, ez a szám mindenit tartalmaz, azokat is, akik főtevékenységként futárkodnak, és azokat is, akik kiegészítő jövedelmet várnak csak a tevékenységtől.
A kutatás keretein belül a válaszadók 42 százaléka mondta egyébként, hogy biciklivel dolgozik, 38 százalékuk használ autót, 18 százalék pedig robogót vagy motorkerékpárt. Az elektromos vagy vegyes rásegítéses kerékpárok aránya elenyésző, mindössze öt százalék.
A kutatók rákérdeztek, hogy a futárok hogyan képzelik ötéves távlatban a munkájukat. A válaszadók harmada továbbra is futárkodásból tervez megélni, kicsit több mint harmaduk saját vállalkozást akar majd indítani, és kevesebb mint ötödük ambicionál alkalmazotti tevékenységet.
Berde Éva egy szeptemberi, a Corvinus Egyetemen tartott előadáson elmondta: a 19-20. századi iparosodással a nyugati országokban csökkent az önfoglalkoztatók száma, ez a trend viszont megállt, sőt, az elmúlt években több helyen növekedésnek indult.
Az oktató szerint több körülmény is megágyazott annak, hogy az elmúlt időszakban jelentős bővülést lehetett tapasztalni a platformgazdaságban.
Az internet lehetővé tette, hogy a korábban jól szervezett munkafolyamatokat részelemeire bontsák, így elkezdődött a termelés töredezése.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
– közölte Berde. Hozzátette: a kiszerződtetéssel a vállalatok soványabbak lesznek, és egyre inkább csak az általuk alaptevékenységnek tekintett funkciókat tartják meg, a hakni vállalatok pedig eleve csak olyan munkásokat vesznek fel alkalmazotti formában, akik saját tevékenységüket szervezik. A többi munkást csak kiközvetítik a felkínált feladatok elvégzésére.
Mind a kiszerződtetés, mind a kiközvetítés az anyavállalat profitját növeli.
– hívta fel a figyelmet Berde Éva.
A töredezett vállalatoknál dolgozó munkások kevesebb jövedelmet kapnak mint az anyavállalat munkásai. A hakni munkások egy jelentős része – de nem feltétlen mindegyikük – szintén kevesebb jövedelemre számíthat, mint az azonos jellegű munkát végző alkalmazottak, a szociális ellátás pedig minden körülmények közt alacsonyabb szintű, mint az alkalmazottaké – mondta el az egyetemi tanár.
Vannak gondok bőven a szektorban
A futárok munkájával kapcsolatos problémákról, valamint a sajtóban terjedő magas bérek félreinterpretációjáról beszélt a Pénzcentrumnak Elek Attila, a Magyar Országos Futár Képviselet elnöke. Az egyesület célja, hogy képviselje a futárok érdekeit, akár piaci, akár állami szereplők előtt.
Elek Attila szerint az egyik legnagyobb probléma a sajtóban terjedő jövedelemszerzési adatokkal kapcsolatban, hogy gyakran bérként azonosítják a bevételt, pedig abból még költségeket is le kell vonni, továbbá a futárnak adóznia is kell belőle.
Sokan úgy kezdenek el futárkodni, hogy előzetesen jelentős mértékben túlbecsülik a kereseti lehetőségeket, ez pedig túlkínálathoz és nagy mértékű fluktuációhoz vezet, ami a futárkodásból élők érdekeit, tárgyalási pozícióit sérti.
Elek további problémának tartja, hogy a futároknak nemcsak, hogy nincsenek munkavállalói jogaik, de igazán tárgyalási pozícióban sincsenek a nagyobb megbízókkal szemben, hiszen a megbízási szerződések a szektorban sztenderdek, azokon a futároknak nincs valós lehetőségük változtatni.
Általános kihívás még, hogy nem minden vendéglátóipari egység engedi meg, hogy ételfelvételnél használhassák a mellékhelyiséget, pedig Elek szerint alapvető fontosságú lenne, hogy a futárnak, mint a vendég képviselőjének, ehhez joga legyen.
Az érdekképviseleti vezető szerint járműspecifikus problémának tekinthető még a benzinár, hiszen aki autóval dolgozik, annak jelentős költségnek számít a havi tankolás, a biciklis futárok pedig jó, ha havi szinten több defekttel is számolnak, ráadásul a biciklik közül érdemes megbízhatóbb, egyben drágább modelleket választani munkaeszközül.
Vidéken ráadásul jellemzően alacsonyabbak a megbízási díjak, és tovább nehezíti a helyzetet, hogy gyakran a cím is kevesebb, mint a fővárosban
– osztotta meg tapasztalatait Elek Attila.