Pénzcentrum • 2021. október 25. 12:33
Minden ötödik dolgozó magyar gondolkodik azon, hogy más munkába kezdjen, vagy már keresi is az új lehetőséget. A munkavállalók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. A biztosnak vélt állás feladásától való félelem, a megfelelő anyagi biztonság elvesztése mellett, az információhiány jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban. A válaszadók több mint 60%-a nincs tisztában a képességeivel, ahogy a munkaerőpiac elvárásaival sem - derül ki a SkillX Technologies Zrt. legfrissebb reprezentatív felméréséből.
Az elmúlt évtizedek állandó és általános munkaerő-piaci trendjévé vált a munkaerőhiány, az egyenlőtlen és szakszerűtlen, strukturálisan nem megfelelő erőforrás, a munkavállalói önismeret hiánya és a fluktuáció. „Ez a kutatás olyan máig megoldatlan munkaerő-piaci kérdéseket hozott felszínre, melyeket a tegnap válaszai már nem orvosolnak” – fogalmaz Marosi László, a SkillX Technologies Zrt. társalapító-vezérigazgatója. A projektnek ezért lett célja, hogy a munkaerőpiac általános és eseti szükségleteire megoldást nyújtson minden szereplő - munkáltató, munkavállaló, fejvadász - számára a keresleti, s kínálati igények feltérképezésével és elemzésével, illetve a lehető legszélesebb körű munkavállalói bázis foglalkoztathatósági kompetenciáinak objektív mérésével és fejlesztésével.
A Pulzus Kutató által készített felmérés szerint a magyarok felének van munkája és nem tervez váltani. Leginkább a 40-59 évesek és a diplomások körében jellemző, hogy maradnak azon a munkahelyen, ahol vannak (64, illetve 56 százalékuk). Minden ötödik magyar gondolkodik azon, hogy valami másba kezdene, vagy már keresi is az új lehetőséget, ez leginkább a férfiakra jellemző. A válaszadók tíz százalékának egyáltalán nincs munkája, de szeretne találni, közöttük több a nő. A 18-39-évesek kéttizede, a 40-59 évesek egytizede szeretne a munkaerőpiac résztvevője lenni.
A magyar dolgozók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét.
Ez főként a férfiakra, a fiatalokra, a diplomásokra jellemző érzés. Minden ötödik válaszadó régóta játszik a gondolattal, hogy más karrier után néz. A munkavállalók 7%-a olyan pályakezdő, aki nem biztos benne, miben tudna igazán kiteljesedni, s háromtizede érzi jól magát a munkahelyén, az „álommunkát” megtalálva – jellemzően a nők, az idősebbek és a diplomások.
A biztosnak vélt állás feladásától való félelem (46%), a megfelelő anyagi biztonság elvesztése (36%), s a „nem tudom, hol találhatnék jobbat” (32%) jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban, úgy a férfiak, mint a nők számára. Ezek a félelmek leginkább a 40-59 éveseket tartják vissza. Érdekes, hogy az információhiányt a 18-39 és a 40-59 évesek is okként jelöltek meg, s hogy mindezeket a fővárosban említették a legtöbben. Az alapfokon végzettek féltik leginkább feladni a meglévő munkájukat, míg a diplomások számára a mostani munkahelyükön meglévő anyagi biztonság szerepel első számú visszatartóerőként. Kevesen (13%) érzik úgy, hogy nem értenek máshoz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Munkahelyváltáskor a legjellemzőbb szempontok: a fizetés (67%), a képességeknek, kompetenciának való megfelelés (54%), a fejlődési lehetőség (51%) és a munkavégzés helye (49%). A fizetés (74%), a fejlődési lehetőség (67%), a továbbképzéseken való részvétel (57%), az előrelépés (52%) a 18-39 évesek számára a leginkább mérlegelt szempont, amikor munkahelyváltásról gondolkodnak. A diplomások számára az anyagiak (73%) után a fejlődési lehetőség (58%), s a képességeknek, kompetenciának megfelelés (57%) a legfontosabb. Budapesten számít legjobban a fizetés (77%), s legkevésbé a cég hírneve, brand-je (16%).
A dolgozók, munkakeresők több mint 60%-a nincs tisztában a képességeivel, s a munkaerőpiac elvárásaival. A nők magabiztosabbak, 39%-uk teljes mértékben ismeri önmagát és a lehetőségeit. Az életkor előrehaladtával nő a reális helyzetértékelés. Míg a 18-39 évesek alig harmada (29%), a 40-59 évesek esetén 36%-nyian, a 60 évesek vagy idősebbek 58%-a teljes mértékben biztos magában. A kutatásból az is kiderült, hogy mindez nincs összefüggésben sem az iskolai végzettséggel, sem a lakóhellyel: közel azonos mértékben magabiztosak az alap- és felsőfokon végzettek, s a településtípusok bontásában sem mutatkozik különbség.