Pénzcentrum • 2021. október 14. 12:32
A további gazdasági növekedés elsődleges gátja a munkaerő mennyisége és minősége. A magyar munkavállalók által már nem betölthető pozíciók esetén elkerülhetetlen a külföldi munkaerő hiánypótló beintegrálása, ahogy a dolgozók minden korábbinál hatékonyabb motiválása is. A 2016-os bérmegállapodás kultúraváltást indított el, szempont lett a munkatársak fejlesztése.
A 2022. január 1-jétől kormány által tervezett jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés előnyben részesíti a versenyképes vagy felzárkózni képes vállalkozásokat. Komplexen kell kezelni ezt a szükségszerű változást, amivel - ha előnyünkre fordítjuk -, mindenki nyer. Hatékonyságban és minőségben is legyünk versenyképesek, ne csak bérköltségben kedvezőek – fogalmaz Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke.
A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése még nem került rendeletbe, előzetes kormányzati, érdekképviseleti és szakszervezeti nyilatkozatok tették témává. Tárgyalások folynak egy ezzel párhuzamosan életbe lépő, béreket terhelő adócsökkentésről – SZOHA, munkaerő-piaci járulék -, hogy ne jelentsen elviselhetetlen terhet a munkáltatóknak. Egyelőre csak vizionálunk, amikor látjuk majd, hogyan csapódik le ennek hatása a gazdaságban, akkor lehet megerősíteni vagy cáfolni mostani gondolatainkat
- mondta el a szakember, és hozzátette: A nemzeti konzultáció alapján a munkavállalói oldal egyetértésével találkozik, 90% feletti a támogatottsága a bruttó 200 000 forintos minimálbérnek.
"Nem meglepő ez az eredmény, hiszen a gazdaság, a vállalatok érdekeit is szolgáló kikerülhetetlen irányvonal. Az Eurostat tavalyi felmérése szerint, a munkabérek vásárló- és megtartó ereje viszonylatában is, a visegrádi négyek sereghajtói lettünk. A munkaerőpiacot átrendező 2016-ban aláírt bérmegállapodás után voltak, akik a kötelezőt emelték, de olyanok is, akik ezt meghaladó mértékkel egy kultúra- és struktúraváltás eszközeként fordították a hasznukra. Utóbbiak számára, a versenyképesség mellett, szempont lett a munkavállalók fejlesztése is. A versenyképes bér mellett, a folyamatos képzést biztosító vállalati- és HR-kultúra megteremtésével válik legértékesebbé a munkavállaló. Mindennek újragondolásaként, a kiszámíthatóságot jelentő hosszú távú megoldás szükséges, hazánk külföldi megítélése szempontjából is" - magyarázta.
"A K&H nagyvállalati növekedési index ez év második negyedévi eredménye szerint, a következő egy évben a nagyvállalatok több mint 10 százaléka számol a munkatársak létszámának növelésével, sőt, majdnem kétharmaduk 10 százaléknál nagyobb létszámbővítésben gondolkodik. Nehéz és távoli jövő, de nem elérhetetlen a nyugat-európai minimálbérekhez felzárkózás, de a KKV szektor számára versenyhelyzetet teremtő, hazánkban komoly gyártó bázissal és termelő kapacitással rendelkező nemzetközi cégek miatt is közös célként fogalmazható meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Fontos, hogy ne csak a bérek legyenek versenyképesek, de a minőséget és ezzel a hatékonyságot is javítani lehet általa, amiből kigazdálkodható a legnagyobb terhet jelentő megnövekedett bérköltség. Jó úton haladtunk, de a koronavírus-világjárvány ezt a dinamikus növekedést megállította.
A magyar gazdaságvédelmi intézkedések eredményeként azonban hamar visszaállt az EU átlagot meghaladó, kiemelkedő gazdasági növekedés és a 2019-es 4% alatti munkanélküliségi szint. Az eredményes felzárkóztatáshoz kiszámítható, valós növekedési pályára állás szükséges, ahol az uniós bérszint a cél, ami csökkentheti a fiatalok külföldi munkavállalását, s az euró bevezetésének is egyik elengedhetetlen feltétele. A környező országok munkaerőpiacán elsőként Romániában, később Ukrajnában és Szerbiában is láthattuk, milyen hatalmas károkat tud okozni, ha ez a felzárkózási folyamat nem eléggé dinamikus, vagy megkésve indul el" - foglamazott.