Pénzcentrum • 2021. október 9. 13:55
A különféle betegségek, balesetek és más egészségügyi problémák sajnos senkit sem kerülnek el – éppen ezért minden munkavállalónak joga van fizetett pihenőidőre, amikor keresőképtelenségére hivatkozva nem tudja ellátni munkahelyi feladatait. Ekkor kerül előtérbe a táppénz kódok fontossága, ugyanis nem mindegy, hogy mi történt velük, ugyanis a táppénz kódok 2021 szerint meghatározott bér kerül kifizetésre.
Cikkünkben a betegszabadság, a táppénz és a táppénz kódok 2021 évi szabályaival ismertetjük olvasóinkat. Eláruljuk, mik a táppénz kódok, mikor, milyen esetben és mennyi időre jár a táppénz, illetve a táppénz kódok szerint mennyi fizetésre jogosult egy betegeskedő, vagy más okból kifolyólag keresőképtelenné vált alkalmazott. Hány táppénz kód van, és mire vonatkoznak a táppénz kódok? Mi a helyzet a szüléssel, vagy ha a szülő a gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné?
A betegszabadságról és a táppénzről
Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a betegszabadság és a táppénz nem egészen ugyanazt a fogalmat takarja. Minden, a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló jogosult 15 nap betegszabadságra, saját betegsége után – a munkáltató ilyenkor a távolléti díj 70%-át fizeti ki a beteg dolgozónak, ez után ugyanúgy adózunk, mintha a rendes bruttó bérünkről lenne szó. Mindkét juttatás csak akkor vehető igénybe, ha van TB-jogviszonyunk.
A táppénz ezzel szemben akkor jár, amikor a dolgozó a 15 napnyi betegszabadságon túlnyúlóan betegeskedik. Ez a bérjellegű jövedelem alacsonyabb összeg, az események függvényében a bér 50, 60 vagy 100%-a, ami után 15% SZJA megfizetésére vagyunk kötelezettek, más terhet viszont nem kell fizetnünk belőle. A táppénz különlegessége mindemellett az, hogy a táppénz naptári napokra jár, így a munkaszüneti napokra eső keresőképtelenség is beletartozik. A táppénz továbbá maximum 1 éven keresztül állhat fenn, így az ezen is túlnyúló betegeskedésre már nem jár bérjellegű jövedelem.
A táppénz és a táppénz kódok esetében mindenképpen teljesülnie kell bizonyos kritériumoknak. Amellett, hogy a táppénz bejelentett munkaviszonyban jár, az igénylőnek keresőképtelennek kell lennie, fenn kell állnia társadalombiztosítási jogviszonyának és fizetve kell, hogy legyen az egészségbiztosítási járuléka is. KATA-s egyéni vállalkozóknak is jár a táppénz, amennyiben főállású vállalkozóként vannak bejelentve - mellékállású egyéni vállalkozó a munkaviszonyából származólag tud elmenni táppénzre.
Ugyanígy fontos kiemelnünk, hogy habár a kritériumok látszólag teljesülnek, egyes esetekben mégsem jár táppénz a dolgozó részére. Nem jár táppénz akkor, ha a dolgozó a keresőképtelen napokra teljes fizetését már megkapta, nem jár a betegszabadság lejártát követő pihenőnapra (ha elmúlt a keresőképtelenség), illetve nem jár a táppénz akkor sem, ha a biztosítás szünetel, vagy ha a dolgozó saját jogú nyugdíj folyósításában részesül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ki számít keresőképtelennek?
Ahogy fent is írtuk, a táppénz kódok 2021 esetében mindig valamilyen okból kifolyólag keresőképtelenség kell, hogy a háttérben álljon. Fontos kiemelnünk, hogy a táppénz kódok nem csak a munkavállaló saját betegsége miatt létrejövő keresőképtelenségre vonatkoznak, ugyanis a Munka Törvénykönyve rendelkezik a szülésről és a beteg gyermekek ápolásáról is. A magyar törvények szerint a következő személyek minősülnek keresőképtelennek:
- az a munkavállaló, aki saját betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni;
- az a munkavállaló, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
- az a dolgozó, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek (karantén);
- az, aki járványügyi, vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben átmenetileg nem foglalkoztatható;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap;
- olyan anya, aki várandóssága, szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra, röviden CSED-re nem jogosult;
- olyan anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermeküket szoptatja;
- az a dolgozó, aki a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő;
- az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
- olyan szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermek mellett tartózkodik egy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
- aki 12-18 év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, illetve akinek ilyen korú gyermekének a kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett kell tartózkodnia a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
Táppénz kódok 2021
A Munka Törvénykönyve szerint Magyarországon különféle táppénz kódok kerülnek megkülönböztetésre – ezek befolyásolják, hogy a keresőképtelenség oka szerint kinek, mennyi táppénz jár a kivett, maximum 1 éves időtartamra. A táppénz kódok 2021 évében 9 típust határoznak meg, amelyek a következők:
- Üzemi baleset: nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti (100%-os táppénz)
- Foglalkoztatási megbetegedés: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti;
- Közúti baleset: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
- Egyéb baleset: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
- Beteg gyermek ápolása: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
- Szülés: nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár;
- Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (karantén): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
- Egyéb betegség: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz, amelynek 1/3-a munkáltatói táppénz;
- Veszélyeztetett terhesség: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; 1/3 munkáltatói táppénz.
A táppénz számítása
A táppénz a 100%-os üzemi baleseti táppénz esetét leszámítva a munkavállaló bruttó bérének az 50-60%-a, amiből az állam levon további 15%-ot, személyi jövedelemadó gyanánt. Minimálbér esetén, ha 60%-os táppénzzel számolunk, körülbelül 85.000 Ft marad a dolgozó zsebében, garantált bérminimum esetében pedig körülbelül 112.000 Ft-ból kell a keresőképtelen munkavállalónak gazdálkodnia a hónapban.