Pénzcentrum • 2021. október 4. 11:10
2019 és 2020 között közel 40 ezer forinttal nőtt a magyarok bruttó átlagkeresete a statisztikák szerint, ám bizonyos foglalkozási körökben még mindig elképesztően alacsonyak a bérek. Összeszedtük a 20 legrosszabbul fizető szakmát, és kiderül, hogy jellemzően szakképesítést nem igénylő, könnyű vagy közepesen nehéz fizikai munkákról van szó.
Magyarországon a bruttó átlagkereset 2020-ban 403 616 forint volt, ez 38 738 forintos, 10,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Vannak azonban olyan szakmák, melyekben súlyosan elmarad a megkereshető bér az átlagtól, ezt onnan tudjuk, hogy nemrég frissítette foglalkozás szintű keresetstatisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal.
Korábban már megvizsgáltuk, mely foglalkozásokban nőttek nagyot, és melyekben csökkentek egy év leforgása alatt, most azokat a szakmákat szedjük össze, amelyekben a hivatal szerint a legkevesebbet lehet keresni.
Ebben a 20 foglalkozási körben 119 ezer és 213 ezer forint között keresnek, de ez bruttó bér, ebből még levonásra kerülnek az adók és a járulékok. Jellemzően szakképesítést nem igénylő, könnyű és közepesen nehéz könnyűipari fizikai munkákról van szó.
2020-ban Magyarországon legrosszabbul a nád- és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártók kerestek, bruttó 119 921 forintot. Ők azok, akik a fűzfa vesszőjéből használati tárgyakat készítenek, nádból az építőipar számára tetőfedő anyagot, nádszövetet, nádpadlót vagy nádlemezt állítanak elő. Ez közepesen nehéz fizikai munkának számít, ennek ellenére a könnyűiparban jellemzően alacsony munkabérért foglalkoztatják a munkaerőt. A könnyűipari foglalkozások közül szintén extrém alacsonyak a kereseti lehetőségek textilműves, hímző, csipkeverőként (br. 163 636 forint), ruházati gép kezelőjeként és gyártósor mellett dolgozóként (br. 211 558 forint) és egyéb kézműipari foglalkozásúként (br. 213 396 forint).
De kirívóan keveset keresnek az erdőgazdaságban dolgozók közül két kategóriában is: az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak bruttó 140 814 forintot, az erdészeti foglalkozásúak 163 061 forintot. Ellenben az Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetőivel, ők bruttó 556 037 forintot, az Erdő- és természetvédelmi technikusok 367 113 forintot, erdő- és természetvédelmi mérnökök 536 350 forintot.
A mezőgazdasági munkák közül három is bekerült a TOP20 legrosszabbul keresők listájába: a méhészek bruttó 167 750 forintot, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak 173 637 forintot, a zöldségtermesztők 182 415 forintot keresnek a hivatalos adatok szerint. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek jellemzően idénymunkák, tehát nem lehet az év minden egyes napján végezni őket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A munkaerőpiacon az elmúlt másfél évben jelentős változások mentek végbe, amelyek a szakmunkások lehetőségeit is átalakították. A szakemberek iránti igényt elemezve kirajzolódik, hogy takarítást, tisztítást végzők munkája iránt 19 százalékkal nőtt meg a kereslet, és 2020-ban már közel 10 százalékkal többet kerestek, mint 2019-ben, ettől függetlenül az egyik legrosszabbul fizetett szakma ma Magyarországon.
Úgynevezett egyéb takarító és kisegítőként bruttó 192 329 forintot, háztartási takarító és kisegítőként br. 197 950 forintot, intézményi takarító és kisegítőként br. 200 336 forintot és kézi mosó, vasalóként br. 212 424 forintot lehetett keresni 2020-ban Magyarországon.
Küszöbön a 200 ezres minimálbér
Orbán Viktor miniszterelnök még nyáron beszélt először a jelenleg bruttó 167 ezer forintos minimálbér 200 ezer forintra való emeléséről, azóta már a tárgyalások is folynak. A legutóbbi információk szerint érdemi előrelépés nem történt, de legalább megismerték a munkaadók és a szakszervezetek, hogy milyen makrogazdasági környezettel számol jövőre a kabinet.
De az már biztos, hogy komoly következményei lesznek az emelésnek a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. Ha a vállalatoknak a költsége nő, akkor elkezdenek hatékonyabban dolgozni vagy elkezdenek árat emelni és megszabadulni a munkavállalóktól - számolt be a Portfolio.