Pénzcentrum • 2021. szeptember 29. 15:31
A KSH adatai szerint 2019 eleje és 2021 második negyedéve között a kékgallérosok körében több mint 30%-kal nőtt a munkanélküliség, míg az összes munkanélküli 62%-át a kékgallérosok adják. A csaknem másfél éves időszakban a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében megközelítőleg 30 ezer álláskeresővel, több mint másfélszeresére nőtt a munkanélküliség – ezzel ők képezik a leginkább kitett kékgalléros munkavállalói réteget is.
A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív munkaerőpiaci kutatását július és augusztus folyamán több mint 5700-an töltötték ki. Az eredmények alapján képet kaphatunk a kékgalléros dolgozók munkaerőpiaci helyzetéről, hitelkitettségéről és a munkaerő-megtartást segítő tényezőkről.
A KSH adatai szerint 2019 eleje és 2021 második negyedéve között a kékgallérosok körében több mint 30%-kal nőtt a munkanélküliség, míg az összes munkanélküli 62%-át a kékgallérosok adják. A csaknem másfél éves időszakban a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében megközelítőleg 30 ezer álláskeresővel, több mint másfélszeresére nőtt a munkanélküliség – ezzel ők képezik a leginkább kitett kékgalléros munkavállalói réteget is.
Ha iparáganként nézzük, a legnagyobb bércsökkenéseket a vendéglátóiparhoz, turizmushoz, rendezvényszervezéshez (30%), a mezőgazdasághoz (16%), a logisztikához, fuvarozáshoz, raktározáshoz (13%), illetve az iparhoz, feldolgozóiparhoz és gyártáshoz (12%) kapcsolódó területeken látjuk. Azonban a 2020-as sokkhatás okozta visszaesés után 2021 nyár elején már a helyreállás jelei mutatkoznak a munkaerő-piacon. A járványhelyzet kezdetén a betöltetlen állások száma több mint hatszorosa volt a nyilvántartott álláskeresők számának, míg ez 2021 első negyedévére lecsökkent: „csupán” ötször többen keresnek állást, mint amennyi betöltetlen pozíció van.
A munkahelyváltás három legfőbb oka a kékgalléros dolgozók részéről a fizetéssel való elégedetlenség, az anyagi fejlődés vagy az elismerés hiánya volt. A kékgallérosok számára ezzel szemben pedig a bejelentett munka, a fizetés és a biztos munkahely számít a három legfontosabb értéknek. Ez utóbbi korántsem meglepő, ha visszagondolunk a járványhelyzet miatti elbocsátáshullámokra. Így ma egy vállalat Covid-állósága is egyre komolyabb szerepet játszik a munkavállalók döntésében
– emelte ki Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Ahogy a kutatásból kiderül, a kékgalléros munkavállalók 21%-a a COVID időszakában váltott és/vagy kezdett el dolgozni jelenlegi munkahelyén. A külföldre távozott szakmunkások azonban jellemzően nem tértek vissza, mert a turizmus és vendéglátás kivételével más ágazatok nem álltak le.
A munkavállalók megtartása ezzel együtt is egyre nehezebb és költségesebb, különös tekintettel arra, hogy az azonos földrajzi területeken található piaci szereplők gyakorlatilag ugyanazon munkavállalók megszerzéséért küzdenek. Ebben a tekintetben egyértelműen előremutató, hogy a kutatás szerint a könnyebben tanulható szakmák esetében a munkáltató sok esetben kezébe vette a képzést/átképzést, és házon belül oldják meg az utánpótlást. Ezen kívül pedig még a korábbiaknál is népszerűbbé vált a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű/szezonális foglalkoztatási forma.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mindeközben a kékgalléros pozíciók esetében, a jelentkezők részéről is egyre komolyabb elvárás a transzparencia (pl. gyors visszajelzés az állásra jelentkezőknek, elvárások és fizetés pontos feltüntetése az álláshirdetésekben, előrelépési és képzési lehetőségek) valamint a lojalitási programok megléte.
A munkáltatók béren felüli juttatásként leginkább bejárási és étkezési támogatást, valamint egészségügyi ellátást és szűrővizsgálatokat biztosítanak a kékgallérosoknak. Azonban a kutatásunkból kiderült, hogy a leginkább vágyott juttatás az időszakos bónusz vagy prémium lenne, ami jelentős megtartó erőt is gyakorolhatna. Különös tekintettel a továbbra is átlag alatti kékgalléros fizetésekre
– hangsúlyozta Palocsay Géza, a Jófogást üzemeltető Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője. A kékgalléros munkavállalók átlagos nettó havi jövedelme 265 337 Ft, ami 52 047 Ft-tal marad el az átlag munkavállalók bérétől. Több mint egyharmaduk pedig 200 ezer Ft alatt keres havonta. Ráadásul a kékgallérosok 55%-ának van hitele, amely átlagos törlesztőrészlete havonta megközelítőleg 70 ezer Ft, de a válaszadók közel negyede 100 ezer Ft feletti összeget fizet havi hiteltörlesztésként.