MTI • 2021. szeptember 28. 18:06
A munkaerőtartalék csökkenésére, az egyre feszesebb munkaerőpiacon erősödő bérverseny inflációt növelő kockázatára hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat értékelve.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint a június-augusztusi háromhónapos időszakban 4 millió 659 ezer volt a foglalkozatottak átlagos létszáma, ami 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 12 ezerrel az előző három havinál.
Az elsődleges munkaerőpiacon 57 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók körében 17 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság. A potenciális munkaerőtartalék 60 ezerrel lett kevesebb, 333 ezerre apadt. A munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Egy év alatt a munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője továbbra sem lát érdemi elmozdulást: az augusztusi adatok szerint a munkanélküliségi ráta lényegében négy hónapja stagnál. A gazdaságilag aktívak száma valamivel 4,9 millió alatt stabilizálódott, ami továbbra is rekordnak számít. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben nem képes érdemben tovább bővülni a munkaerőpiac kínálata - jegyezte meg. Egyértelmű a trend: folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék. A gazdaság robog, de a munkáltatók nem képesek betölteni az üres álláshelyeket, ami folyamatosan emeli a bérnyomást. Az elemző szerint a friss adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá. Előre tekintve az ING Bank elemzői nagyon lassú ütemben javuló munkaerőpiaci helyzettel számolnak. Ennek során az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az emelkedő átlagbér képes lehet megnövelni az aktívak számát.
A potenciális munkaerőtartalék csökkenésére hívta fel a figyelmet elemzésében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Ez azt jelzi, hogy egyre feszesebbé válik a piac, a gazdaság közeledik ahhoz a járvány előtti helyzethez, amikor sok szektorban munkaerőhiány volt. Megállapította: éves összevetésben javultak a munkaerőpiaci, foglalkoztatási adatok, a munkanélküliségi ráta süllyedt, a foglalkoztatottság emelkedett. A szakember rámutatott arra, hogy a munkanélküliségi ráta stagnálása ellenére az aktivitási arány javulást mutat. A gazdaság tempósnak mondható újraindulása miatt többen jelentek meg az álláspiacon, akik találtak maguknak munkát. A munkanélküliségi ráta viszont azért nem csökkent, mert annyival többen jelentek meg a munkaerőpiacon, ahány plusz álláshelyet betöltöttek.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt állapította meg, hogy a foglalkoztatottak száma a válság előtti, 2019. nyári szint környékén alakult. Eközben a munkanélküliségi ráta stagnált, még nem érte el a válság előtti szintjét. Az, hogy a foglalkoztatás a korábbi szinten van, részben az aktivitás növekedéséből adódik, részben pedig abból, hogy a korábban külföldön dolgozók egy része elvesztette munkáját és itthon helyezkedett el. Amennyiben a járvány negyedik hullámában nem vezetnek be az előző három hullámban tapasztalthoz hasonló korlátozásokat, akkor folytatódhat a munkaerőpiac kilábalása, és a foglalkoztatás tartósan meghaladhatja a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a korábbi szintjére csökkenhet. Kérdés, hogy a korábban külföldön dolgozó, de most hazatért munkavállalók mekkora része marad tartósan hazánkban - vetette fel a Századvég szakértője.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez - jegyezte meg az elemző. Néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára. Az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még nem épült fel teljesen.
A globális alapanyag- és áruhiánnyal is felerősített inflációs nyomáson a hazai monetáris politika ciklusváltása sem fog tud segíteni, így a várhatóan egyre erősebb munkaerőhiány a következő időszakban az inflációs célsáv felső széléhez fogja szorítani a hazai pénzromlás ütemét - vélekedett Horváth András.