Pénzcentrum • 2021. szeptember 23. 11:03
Szinte naponta halljuk, hogy micsoda óriási szakemberhiánnyal küzd a magyar gazdaság: 40 ezer informatikus hiányzik a piacról. Pedig ma már nincs is olyan, hogy informatikus, hiszen ezen belül nagyon sok különböző területe van, olyan izgalmas pozíciók is, melyek kódolás ismerete helyett inkább kreativitást vagy szervezőkészséget igényelnek - mondta el a Pénzcentrumnak Pulay Gellért, az ITmap.hu információs portál ügyvezetője. De természetesen szóba kerültek az szektorban elérhető bérek nagysága, a manapság divatos bootcampek, és a céges mentorprogramok is.
Pénzcentrum: Bár a legtöbben úgy vélik, hogy az IT-s világban csak programozók dolgoznak, ez téves elképzelés. Milyen egyéb pozíciók is várják az érdeklődőket?
Pulay Gellért: Annyira sokrétűvé kezd válni az informatika, hogy sokszor már a tapasztalt informatikusok sem teljesen látják át, hogy milyen átjárási lehetőségeik vannak szakmán belül. Az utánpótlás szempontjából pedig még nagyobb a probléma, hisz azok fejében, akik leginkább befolyással vannak az új generáció szakmaválasztására - gondolok itt a szülőkre, nagyszülőkre, pedagógusokra, rokonokra - hatalmas zűrzavar és hajlamosak skatulyázni. Holott fogalmuk sincs mit is dolgoznak valójában napi 8 órában például a programozók.
Kezdjük ott, hogy ma már nincs is olyan, hogy informatikus. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a házépítő. A háznak is eszméletlen sok különböző területe van, a tervezés, alapozás, gépészet, vakolás, belső munkák stb. és persze mindent más csinál. Ugyanez van az informatikában is. Nagyon sok különböző pozíció, terület van, és mindössze egyvalami közös bennük: minden terület szakemberhiánnyal küzd a piac és egyre több munkakörben, egyre nagyobb elvárás ehhez érteni.
Emellett az is igaz, hogy vannak kihalóban lévő informatikai területek, ott azért van hiány, mert a legtöbben már elhagyták a területet. Muszáj lenne, hogy valaki még értsen hozzá, de nagyon kevesen vannak már ilyenek, például AS400 szakértő. Ezek jórészt nagyvállalati óriásrendszereknek, és már senki nem tanul ilyet egyetemen, mégis sok cég használja ezeket mind a mai napig. Kifejezetten problémás, hogy leginkább az 50-60+ éves szakemberek értenek hozzá, és rengetegen dolgoznak vissza nyugdíjból, mert egyszerűen nem találnak helyettük embert. A fiatalok már nem szívesen tanulják ezt meg, mert hosszú távon nem nagyon van benne perspektíva. De az elmondható, hogy a nem túl magasan képzett rendszergazdán kívül gyakorlatilag mindenkiből hiány van – tulajdonképpen ma már a csapból is ez folyik.
Ettől függetlenül azt is gondoljuk, hogy nagyon jó lenne, ha nem csak a fizetések alapján lenne ennek a szakmának reklámja.
Akkor mit gondolsz, minek a kapcsán lehetne felhívni az emberek figyelmét erre a pályára, hogy mekkora potenciál van benne, és micsoda küzdelmeket él át a szektor?
Persze ma még a fizetések mértéke a legizgalmasabb, de jó lenne továbblépni, és minél jobban megmutatni, közelebb hozni, miről is szólnak ezek a szakmák a gyakorlatban, mivel foglalkoznak. Mit csinál egy vállalatirányítási tanácsadó, egy RPA fejlesztő. Kedvet kell csinálni.
Ebben jobban hiszel, mint a 800 ezres fizetéssel vadásszák a szakembereket típusú cikkekben?
Igen, mert nagy általánosságban elmondható a szakmák többségére, hogy aki hivatásszerűen, és jó kedvvel végzi a munkáját, az előbb-utóbb jól is keres vele. Ez nyilván nem kivétel nélkül igaz az összes szakmára, pláne azokra nem, amelyek esetében korlátozottak a bérek felső sávjai. Azt kell látni, hogy csak akkor lesz valaki sikeres, akkor fogja magát jól érezni az adott munkakörben, ha tudja és érti, mire vállalkozik. Nehéz célt érni, ha azt sem tudjuk hova tartunk. Ne a véletlenre bízzuk.
Ugyanakkor a figyelemfelkeltő hangzatos szalagcím lehet az első lépcsőfok, amire felkapják a fejüket az emberek és egyáltalán eljut hozzájuk az információ, miszerint baj van.
Ez igaz, de ritkán tesszük hozzá, hogy azért fizet ennyit a piac, mert nagyon nem könnyű erre a szintre eljutni. Azt ne ültessük el senkinek a fejében, hogy egy nyolchetes képzés után ennyit tud majd keresni. Egy durva hasonlattal élve: lehet, hogy két hét alatt meg lehet tanítani valakinek a vakbélműtét lépéseit, de ettől függetlenül nem szívesen feküdnék be a kése alá, pláne, ha felmerül valami komplikáció. Attól, hogy el tud végezni valaki egy darab műtétet, még nem fogjuk orvosnak hívni.
Akkor kijelenthetjük, hogy ez a legnagyobb gond a bootcampekkel?
Igen. Gyorsan adnak alapot, de utána még valójában nagyon sokat kell tanulniuk autodidakta módon ezeknek a programozó jelölteknek. Sokan el tudnak helyezkedni, de azért a cégek már egy picit óvatosabban veszik fel őket, mert látják, hogy még nagyon sok időt és energiát bele kell ölniük ahhoz, hogy használható szakemberek, megfelelő munkaerő lehessenek. Ami nyilván a tapasztaltabbak idejéből vesz el.
Ők nem mérnökök - ezt tegyük hozzá, és becsüljük meg azt, aki három-öt évet eltölt az egyetemen ezen a szakon. Féléves képzés után el lehet indulni ugyan a szakmában, ha valaki utána autodidakta módon szedi össze a többit. Ez a gyorsabb belépő, de nem biztos, hogy a könnyebbik út. Ma már rengeteg online képzést lehet találni, tengernyi olyan tapasztalt ember van, aki ha csillogó szemű érdeklődőket lát, akkor pénz nélkül is szívesen adja át a tudását, mentorálja, foglalkozik vele. Az ITmap oldalon mi is indítottunk egy ilyen mentorprogramot, mérjük is, hogy kik mennyire keresik a lehetőségeket. Anélkül, hogy különösebben reklámoznánk ezt, hetente 30-40 fiatal jelentkezik be, hogy szeretne kérni mentorsegítséget. Éppen ezért kértük a seniorokat, hogy akiben van erre nyitottság, az hetente 1-2 órát beszélgessen velük, mutasson irányt a gimnázium utolsó éves, egyetem első éveiben járó fiataloknak. Egész jó első mintáink vannak, de még nagyon az elején tartunk. Én személy szerint abban hiszek, hogy a cégeket be kell vonni, és egy olyan támogatási struktúrát csinálni, hogy megérje nekik áldozni a fiatalokra, és adjanak nekik gyakorlati lehetőséget.
Ezt azért jellemzően már egészen sok cég felismerte, rengeteg helyen van saját képzés, különféle mentorprogramokkal is gyakran szembe találkozhatunk.
Egy részük igen, ám ezek jellemzően a nagyvállalatok, a multinacionális cégek. Sorra hallom a kkv cégvezetőktől, hogy elkezdték, de feladták, mert egyszerűen nem éri meg ezt csinálni. Ennek az az oka, hogy csak addig vannak ott a fiatalok, amíg kitanulják a szakmát, és utána 100 ezer forinttal többért elmennek.
Csak a pénz miatt mennek el?
Egyértelműen igen, esetenként a változatosság és a szabad idejükből kevesen akarnak áldozni a tanulás oltárán. Ennek elkerülése érdekében véleményem szerint, a kkv-knak is olyan támogatást kellene kapni, hogy megérje nekik áldozni a mentorprogramra. Látni kell, hogy a fent vázolt jelenség egy komoly probléma, hiszen a kezdőknek legalább egy évet tanulniuk kell, utána lesznek csak termelékenyek. Azért egy nehéz téma, mert egyébként is átlag felett keres ez a szegmens, és még őket támogassuk? Ugyanakkor egy óriási digitális, nemzetközi verseny van, és amilyen arányban fog nőni az informatikus tehetségek aránya idehaza, olyan mértékben fog nőni a gazdaság is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Te dolgozol olyanokkal, akik a bootcampet végezték el?
Van néhány példánk: egy nagyobb cégcsoporthoz, akikkel közeli együttműködésben dolgozunk, olyan, mintha a saját belső HR-eseik lennénk, ott veszünk fel bootcampről embereket. De nagyon látszik, ki az, aki másfél évig tanult, és ki az, aki nyolc hetet. Az egyik egyetem dékánjával rendszeresen egyeztetek, és mind a ketten azt gondoljuk, hogy nem ugyanazt tudják, mint az, aki mérnökként végzett, az lenne a helyes, ha máshogyan is hívnánk ezeket a szerepköröket. Ettől függetlenül mind a két típusú szakemberre van igény a magyar piacon.
Azt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a covid nyertesei az informatikusok. Hiszen egyrészt óriási kereskedelmi áthelyeződés van az online térbe, és az a kereskedő, aki a pandémia alatt nem tudta kinyitni a boltját, az megpróbált webáruházat csinálni, ezáltal óriási lett a kereset például webáruház-fejlesztőkre.
De minden, ami a kereskedelemben informatikai fejlesztés, az nagyon megy. Ugyan így említhetnénk, hogy a pénzügyi szektor is digitális fejlesztési nyomás alatt van. Én például személyesen bankban nem jártam három éve, mindent meg tudok csinálni a mobiltelefonos alkalmazásban – ebből is látszik, hogy a bankszektorban is óriási informatikai fejlesztések vannak. Globálisan van óriási munkaerőhiány a szektorban, és ez – a 2020 tavaszi rövid visszaesés után – 2021 tavaszára bérek legalább 10-20 százalékos növekedését eredményezte a két évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Mivel lenne elégedett a piac: mennyi programozót, fejlesztőt tudna most felszívni ebben a pillanatban?
Ha most lenne hirtelen félmillió pályakezdőnk, azzal a piac nem tudna mit kezdeni. Magyarországról jelenleg kb. 40 ezer szakember hiányzik, de ha most itt lenne hirtelen 40 ezer tényleg senior, akkor a cégek is pillanatok alatt „itt lennének”, és elvinnék őket mielőtt kettőt pillantanánk, hiszen ne felejtsük el, globális szinten megy a verseny értük. És már meg is érkeztünk a covid hazai IT piacra vonatkozó legnagyobb kihívásához. Nagyon nehéz helyzetbe került a magyar piac abból a szempontból, hogy ma már egy londoni irodának majdnem mindegy, hogy a kollégája egy utcával arrébb dolgozik otthon, vagy Budapesten. New York esetében még lehet azt mondani, hogy majdnem 8 óra az időeltolódás, de az egy órányi eltolódással semmi gond nincs. Ezért óriási az elszívóhatás, úgy hogy ma már el sem kell hagyni az országot, hogy valaki „külföldön dolgozzon.”
Tehát ha lenne 40 ezer informatikusunk, akkor már nem lenne.
Így van. A magyar IT-munkaerőnek jó a híre, jól képzettek az egyetemet végzett szakemberek. Tehát ha lennének, sem biztos, hogy már itt lennének. De erre a problémára tud egyfajta megoldást nyújtani egy olyan site, ami felismerve az eddig felsorolt problémákat, rendet rak a fejekben, hogy lássuk át, ki mivel foglalkozik, milyen területek vannak. Megpróbáltuk minél egyszerűbb nyelvezettel bemutatni ezeket. Meghatároztunk kilenc fő területet: név szerint az adatbázisok, a vállalatirányítási rendszerek, a fejlesztés közeli dolgok, a hálózattal kapcsolatos dolgok, a biztonság, projektvezetés, IT-üzemeltetés, üzletközi területek és tesztelés.
Azért nagyon fontos, hogy megismerjük, melyik terület mit csinál, mert ezek mind eltérő képességű embereket igényelnek, és jó lenne tudni előre, hogy ki fogja magát jól érezni az adott szegmensben.
Továbbra is vannak olyan pozíciók, ahol kifejezetten elméleti dolgokkal foglalkoznak, és olyan is van, ahol nem igazán fontos, hogy egy nagyobb csapatban dolgozz, hanem inkább az algoritmikus képességeit „csendben használó” programozókat keresünk. Bár mára már ez is megváltozott, többségében nem olyan termékeket fejlesztenek, amiket egy-egy ember csinál meg, hanem nagyobb csapatra van szükség. Az együttműködés egyre fontosabb kompetencia. Egy a lényeg: nagyon sokféle területe létezik az informatikának. Sok helyen kifejezetten a nagyon jó kommunikációs képesség fontos. Ha a projektmenedzsment irányt nézzük, kell egy kis IT-affinitás, mert ha úgy próbálok meg egy csapatot vezetni, hogy nem értem, mit csinálnak a srácok, akkor nehezebb őket irányítani, de sokkal fontosabb, hogy strukturáltan tudja szamon kérni, hogy ki mit csinál, határidőket szabni, ellenőrizni, egymás után rakni a folyamatokat, és ezeket eszerint kiosztani, prezentálni, kommunikálni, összefogni a csapatot, motiválni őket – ehhez egészen más képességek kellenek. Mivel minden szakma afelé megy, hogy az IT mielőbb beépüljön, fontos is, hogy legyenek ilyen szakemberek.
Kiknek szól ez az oldal?
Legnagyobb százalékban azoknak, akik éppen azon gondolkodnak, milyen szakmát válasszanak. Ez az érettségi előtt álló diákoktól a már egyetemre járókon át egészen akár a karrierváltásban gondolkodókig. Itt egész konkrétan megmagyarázzuk, hogy ki mivel foglalkozik. Megmutatjuk, hogy milyen pozíciókat hívnak ugyanúgy, mennyit lehet ezzel keresni átlagosan, úgy alkalmazottként, mint vállalkozó formában, mert jellemző, hogy alvállalkozóként dolgoznak az emberek az informatikai piacon. Milyen pozíciókba van átjárási lehetősége, mik a legjellemzőbb képességek, amik kellenek ehhez a munkakörhöz, a technológiák, amiket meg kell ismerni ahhoz, hogy valaki be tudja ezt tölteni. Milyen tanulmányokat kell folytatni, milyen képzésekre érdemes jelentkezni. Az oldalon lesznek még beszélgetések a szakmák képviselőivel, cégvezetőkkel, akik elmondják, hogy milyen típusú embereket szeretnének a közeljövőben látni, hr-vezetőkkel, akik elmondják, hogy milyen szempontok alapján választják ki az embereiket. Egyben egy fogalomtár is az oldal, a keresővel meg lehet találni, hogy pl. mi az a Java fejlesztő. Az oldalon 78 szakma szerepel, de még mindig látunk olyat, amivel bővíthető. Nekem is van olyan terület az életemben, amelyre még soha nem kerestem embert, pedig 15 éve foglalkozom IT tehetségek felkutatásával.